„Erdészeti erőforrások a Kárpát-medencében” címmel 2010. október 8-án Erdészeti nyílt napot rendezett az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Erdészeti albizottsága az Országház Felsőházi Termében. A rendezvény egyben a XIV. ERDŐK HETE nyitó alkalma volt. Sebestyén Róbert NFA elnököt Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt elnök-vezérigazgatója követte.
Mint a nyár óta a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vezetője, az állami erdőgazdasági társaságoknál az erdészeti erőforrások hasznosításának főbb lehetőségei bemutatására vállalkozott.
Az állami erdőterületek 92 százalékán, közel egy millió hatvanöt ezer hektáron a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó 22 állami erdészeti részvénytársaság látja el az erdőkezelési feladatokat. Korábban 19 az NFA, három pedig a HM tulajdonosi irányítása alá tartozott.
Az állami erdészeti társaságok több évtizede magas színvonalon kezelik a rájuk bízott erdőket. A szakhatóság értékelése rendszeresen kiválónak illetve jónak minősíti a tevékenységüket.
Az állami erdőgazdasági társaságoknak kiemelt feladatuk van és lesz a jövőben is a közérdekű, közcélú feladatok megoldásában. Ezek a következők: az erdők természetes és mesterséges felújítása, a fiatal erdők ápolása és nevelése, a nyiladékok és határjelek karbantartása, ahol indokolt, ott az erdőszerkezet átalakítása. A gyenge termőhelyi adottságú, ám közcélú feladatok miatt fenntartott erdők felújítása. A közérdekű erdővédelmi feladatok elvégzése, és a kijelölés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység. Valamint az erdei természeti rendszerek, az erdő természeti egyensúlyának és egészségi állapotának megőrzése. Továbbá az erdészeti ismeretterjesztés, oktatás, kutatás. A közérdekű feladatok teljesítése sem csekély: az erdőterület bővítése, azaz új erdők telepítése, a természetvédelmi területeken a védett természeti értékek megőrzése, valamint a közjóléti feladatok ellátása. Ez utóbbiakhoz tartozik például a jóléti és parkerdők fenntartása, az üdülő, pihenő, séta- és kiránduló erdők, erdei táborok, a lakóterületeket és kiránduló központokat összekötő zöldfolyosók műszaki létesítményeinek, berendezéseinek fenntartása, az erdei vasutak működtetése. Továbbá a turisztikai célt szolgáló gépkocsi utak, autóspihenők karbantartása, az arborétumok, botanikus kertek gondozása, az illegális hulladék összegyűjtése, valamint egyéb közjóléti műszaki létesítmények üzemeltetése és fenntartása.
Az erdészeti politikával foglalkozó szakemberek mindig hangsúlyozzák, hogy az erdők hármas – a gazdasági, védelmi és szociális – funkciójának egyszerre kell megvalósulnia az állami erdészeti társaságok működése során.
A gazdasági funkciók terén a hazánk 350 millió köbméterre becsült fakészlete jelentős nyersanyagbázis, amelynek hasznosítása nemzetgazdasági érdek. A 22 erdészeti társaság 2009. évi erdőtervi fakitermelési lehetősége 5,1 millió bruttó köbméter volt. Ennek csak 85 százalékát, 4,3 millió bruttó m3-t termeltek ki. A 15 százaléknyi megtakarítás a favagyon folyamatos gyarapodását teszi lehetővé, a nem tervezett, olykor katasztrofális méretű természeti és biotikus károsítások ellenére is.
A kitermelt faállomány részben a faipari feldolgozásban, részben az évről évre növekvő lakossági tűzifa kereslet folyamatos és biztonságos kielégítése révén hasznosult és hasznosul.
Az erdőgazdálkodás egyik kitörési pontja a fa energetikai hasznosítása.
Az utóbbi években előtérbe került az EU elvárásainak is megfelelő biomassza-hasznosítás. A faállományt az erdőtervek és a törvények adta lehetőségek keretei között termelték ki.
A fenntartható erdőgazdálkodásból származó környezetbarát, újratermelhető faanyag energetikai felhasználása lehetővé tette a megújuló-energia termelés arányának jelentős növelését. Az elkövetkező években törekednünk kell minél több közösség helyi hőellátásának megteremtésére. Az adott erdőterületekhez közeli önkormányzatok energiaigényének kielégítése mindkét félnek előnyös, a kisebb szállítási távolság, a több üzleti partner, az országos ellátó rendszerektől független hőszolgáltatás és számos egyéb ok miatt is.
A hagyományos erdőgazdálkodásban megszokott gazdasági haszonvételek mellett, az állami erdőterületek kiemelten fontos jelentős hányadán elvárt, elvégzendő feladat az erdő védelmi funkcióinak érvényesítése, a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a biológiai sokféleség megtartása, a vízkészlet megóvása, az erózió és a defláció elleni védelem, a természetvédelmi értékek megőrzése, valamint a honvédelmi feladatok ellátása.
Az erdészeti társaságoknak különösen fontos feladata – miközben meg kell felelniük a piacgazdaság követelményeinek –, hogy a vagyonkezelésükre bízott erdők természeti értékeit megőrizzék, bemutassák és hasznosítsák, tehát a védett természeti értékekhez méltó módon kezeljék. Az erdészeti társaságok az országosan védett erdők mintegy 90 százalékát kezelik, ami az általuk kezelt erdők területének több mint egyharmada. A társaságok ökológiai ismereteken alapuló erdőkezelési tevékenysége hatásos válasz korunk sürgető környezeti és környezetvédelmi kihívásaira. A természetvédelmi előírások betartása egyrészt korlátozza a gazdálkodási tevékenység idejét, másrészt az erdővagyon hasznosításának mértékét. A társaságok a többi gazdálkodási tevékenységük hozamából finanszírozzák a természetvédelmi korlátozásokból adódó többletfeladataikat, többletköltségeiket. Az elmúlt évtizedek eredményei bizonyítják, hogy a kialakult természetvédelmi értékek kezelését a jövőben is rá lehet bízni az erdészeti társaságok szakembereire, hiszen a védett erdőket jelenleg sem a nemzeti parkok gondozzák. Nem szükséges tehát a védett erdőterületek kezelésére párhuzamos szervezet kialakítása, az állami erdőgazdálkodók a jövőben is képesek színvonalasan ellátni ezeket a feladatokat. Az erre való pénzügyi és szakmai alkalmasságát nem egy társaság igazolta azzal is, hogy természetvédelmi célú európai uniós pályázatokon több száz millió forintos támogatást nyertek el, és a fejlesztéseket sikeresen meg is valósították.
Végül ejtsünk néhány szót az erdők szociális szerepéről, amit Magyarország jelenlegi helyzetében különösen hangsúlyozni szükséges. Az erdők legfontosabb szociális szerepe a vidékfejlesztés alapjául szolgáló munkahelyek létrehozása. Az állami erdőgazdaságok munkahelyek tízezreit jelentik közvetlenül vagy közvetve a magyar vidék számára. Szakembereik, erdészeik a mai napig ott élnek, dolgoznak a legapróbb településeken, falvakban.
Az erdőgazdasági munkák elvégzéséhez az állami erdőgazdaságok a helyi, jellemzően kis- és középvállalkozásokra támaszkodnak, sok ezer családnak biztosítva így megélhetést. Az utóbbi évek közmunkaprogramjai több ezer, zömében hátrányos helyzetű embernek adtak munkát, elősegítve a munka világába való visszatérést.
Az állam kiemelkedő fontosságot tulajdonít az erdő egészségvédelmi, közjóléti szerepének. Az állami erdőgazdaságok kezelik az ország parkerdeinek döntő többségét, erőfeszítéseik nélkül már régen tönkrementek volna a napjainkban oly népszerű kirándulóhelyek. A parkerdők tömeget vonzanak, csupán a főváros környéki erdőkbe évente tíz millióan látogatnak el.
A parkerdei infrastruktúra fenntartása, a civilizációs ártalomként az erdőkben megjelenő hatalmas mennyiségű szemét elszállítása, az erdőkbe húzódó hajléktalanok problémáinak megoldása mind-mind jelentős terheket ró az erdőgazdaságokra.
Az állami erdészeti társaságok élen járnak a környezeti nevelésben. Az általuk létrehozott és működtetett erdei iskolai hálózat évente több ezer gyermeket fogad. Az erdei iskolák a maguk speciális módszereikkel hatékonyan segítik elő az ifjúság és más társadalmi szereplők környezetbarát gondolkodásának, magatartásának kialakulását és fejlődését.
Az állami erdészeti társaságok az erdészeti és faipari közép- és felsőfokú oktatás gyakorlati igényének kiszolgálásában, illetve a kutatási feladatokban is aktívan részt vesznek.
Az erdészeti erőforrások további hasznosítási módjainak keresése, fejlesztése, figyelembe véve a természetvédelmi, szakmai előírásokat, az állami erdőgazdaságok kiemelt feladta volt, és marad a jövőben is. E feladatok színvonalas ellátásában munkálkodnak ezek a társaságok, azokban a tulajdonosi irányítási keretekben, amit nyár folyamán elfogadott törvény alapján kialakítottunk. Ezek mentén kívánjuk megoldani a jövőben is a fejlesztési, bővítési feladatainkat – fejezte be Baranyay László. Z.Z.