Fotó: Antli István
2010. október 21. - Meseszép erdei környezet és szikrázó napsütés fogadta csütörtök reggel azt a 150 kíváncsi gyereket és tanáraikat, akiket az elmúlt napok borongós, esős időjárása sem tántorított el attól, hogy Lengyel-Annafürdőn ismerkedjenek meg az aranysárga és a vörösbarna megannyi színében tündöklő erdő rejtett csodáival, szépségeivel. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Hőgyészi Erdészete immár negyedik alkalommal rendezi meg Lengyel-Annafürdőn, a Turisztikai és Természetismereti Központ erdei iskolájában az Erdők Hete rendezvénysorozatot, melyre idén is szép számmal jelentkeztek a környékbeli iskolák.
Gőbölös Péter vezérigazgató köszöntőjében a következőket mondta:
„…Van egy kínai közmondás, mely úgy szól, hogy:
Hallottam: elfelejtettem, Láttam: emlékszem rá, Csináltam: megértettem.
Így van ez a természetismerettel is. A természet-, az erdőjárás egyben tanulás is. Az erdő nyitott könyv, benne járva még lapozni sem kell, észre sem vesszük, hogy közben sokat tanulunk.
A találkozás a természeti jelenségekkel, élőlényekkel: növényekkel-állatokkal örök élmény marad. Ismereteink bővülnek. Egy meghitt erdei séta rendezi a gondolatainkat, testileg-lelkileg erősít. Mikor haza megyünk, jobb emberek leszünk, más lesz a viszonyunk a környezetünkkel, embertársainkkal.
A megszerzett ismeretek elgondolkodtatnak bennünket, kíváncsiak leszünk, és sok-sok kérdésre keressük a választ. Az a bizonyos ökológiai lábnyom, amit magunk után hagyunk, természeti ismereteink bővülésével egyenes arányban csökken.
Az előző és a mai nemzedékek által a természetben okozott károkat - melyet a tudatlanság és a kapzsiság eredményezett- a következő nemzedékeknek kell megszüntetni, felszámolni. A jó döntéseket gyerekek majd nektek kell meghozni, és ehhez sok-sok ismeretre lesz szükségetek.
A természettel való harmonikus kapcsolat az örömszerzés forrása is.
Hitem szerint nem az a gazdag ember ki sokat gyűjt magának, hanem az, aki sokat ad másoknak! Azok a pedagógusok, felnőttek, akik a természetismeret tárházában elkalauzolják gyermekeinket ilyen gazdag emberek!...”
A gyerekeket az erdőgazdaság erdőmérnökei és az erdei iskola munkatársai vezették körbe a Hunyor, a Szarvasbogár, vagy az Örökerdő tanösvényeken.
A túrák után csuhébaba, termésképek, fajátékok készítésével kötötte le a gyerekek figyelmét Szegedi Viktória erdei iskolavezető és számos segítsége.
Közben az "erdei büfében" frissen sült kiflivel, gyógyteákkal, sült gesztenyével, dér csípte kökénnyel vendégelte meg az erdészet a csöppet sem fáradt gyerekeket. A gyönyörű természet és az "Erdész Bácsik" hangzatos beszéde lebilincselte a gyerekek figyelmét és csak - a manapság szinte ritkaságnak számító - halk, fegyelmezett gyerekzsivaj töltötte be a völgy idilli táját. Gál László Hőgyészi Erdészet