2010. október 27. - X. ERDÉSZETI KONFERENCIA - Bálványos 2010. október 23.
Tízedik alkalommal rendezték Erdélyben a határokon túl nyúló erdészeti szakkonferenciát az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) szervezésében. A konferencián közel 40 anyaországi és 80 erdélyi erdészeti szakember vett részt. A résztvevők között megtalálhatók voltak a hazai és erdélyi egyetemek, kutatóintézetek (ERTI), állami és magánerdészetek, szakhatóságok, nemzeti parkok és civil környezetvédelmi szervezetek képviselői is. A rendezvény deklarált célja, hogy az erdészeti problémákat egységes, Kárpát-medencére vetített szemlélettel igyekezzenek a szakemberek átgondolni.
A program keretében terepi bemutatón ismerkedhettünk a hegyvidéki bükk felújítás helyi módszereivel, problémáival egy magán-erdőgazdaság területén. A bemutatott terület közel 150 éves bükk állomány volt, amely a Bálványosra felvezető közút mellett található, annak ellenére, hogy a területen álló idős fák kidőlése a közlekedést veszélyeztette volna. A felújítás szakmailag magas színvonalon történt, jelentős mennyiségű és méretű csemete található a területen, tavasszal pedig a szükséges pótlásra készülnek. A tulajdonosok a lakosság jelentős ellenállásába ütköztek, többször leállították a termelést. Jelen volt a bemutatón a valamikori állami erdészeti vállalat igazgatója is, aki megerősítette a kitermelés halaszthatatlanságát.
Megnéztünk egy - Világbanki támogatással elkészült - lignitbánya meddő revitalizációs területet. A kivitelezési munkákat magán-erdőgazdaság nyerte el az előre meghatározott tervek alapján. A közel 3 milliárd lejes munka futamideje egy év volt, ami már magában is veszélyeztette a valós eredmények elérését. A telepítés fafajválasztása, telepítési technológia megválasztása is számtalan feszültséget okozott. Felvetette egyes részleteiben a szakszerűtlen tervezés gondolatát is. Egy igen kedvezőtlen tenyészidőszak után a telepített fafajok – éger, kőris, fűz, tölgy – megmaradása változékony képet mutatott, de az égert kivéve mind igen alacsony volt. Pótlásként az ősz folyamán tölgy makkvetést alkalmaztak. Az ültetőgödrökbe tőzeg hozzáadásával próbálták javítani a fák lehetőségeit, ami azonban a száraz év miatt nagy valószínűséggel nem tudta segíteni a csemeték fejlődését. A projekt lezárását követően sajnos ápolásokra nem maradt pénz, így a siker nagy valószínűséggel erősen megkérdőjelezhető lesz. A terület „nyers voltát” jellemzi, hogy a rekultivációs területre „becsúszott” egy komplett erdőfolt a rajta lévő fiatal állománnyal együtt.
Szóba kerültek a napjaink valóságához tartozó hírtelen, szokatlan irányból érkező viharos szelek, melyek egyre sűrűbben és egyre nagyobb mértékű károkat okoznak a Kárpátok erdeiben. Valószínűsíthető, hogy ezek a jelenségek, a klímaváltozás kísérőjelenségeinek tekinthetők, gyakoriságuk a közeljövőben még fokozódik. Felvetődik a kérdés, tehetünk a bármit a károk mérséklése érdekében erdőművelési módszereink fejlesztésével.
Megtekintettük Benedek Elek szülőházát Kisbaconban és képet kaptunk neves írónk életéről, értékrendjéről. A képen a nagy mesemondó által ültetett mintegy 120 éves fenyőfasor, mely házához vezet.
Láthattuk Gábor Áron egyetlen épen maradt – és Bukarestből az idén hazahozott – ágyúját Erdővidék Múzeumában, valamint egy Mastodon csontvázat, mely a világon egyedülálló, épségben került elő, restaurálása most folyik. A csoport „fiatalosabb része” egynapos terepi gyalogtúra keretei között ismerkedhetett a környék természeti értékeivel: Szent Anna tó, madártemető, kénes barlang, mofetták.
A másnapi konferencia témája a klímaváltozás gondolatköréhez kapcsolódott.
Elsőként Niczuly Zsuzsánna, a Vinca Minor Egyesület képviseletében ismertette az egyesület munkáját a Csomád – Bálványos Natura 2000-es védett területtel kapcsolatban. Az egyesület megkapta a terület természetvédelmi kezelői jogát a minisztériummal kötött szerződés alapján. Ennek keretében végzi a terület természeti értékeinek felmérését, a természetvédelmi kezelési terv kidolgozását, ismeretterjesztő tevékenységét.
Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet (Sárvár) főigazgatója a Klímaváltozás – alkalmazkodás című előadásában rávilágított a klímaváltozás káros hatásait csökkentő erőgazdálkodási módszerek kifejlesztésének fontosságára, valamint a kérdés kiemelten fontos genetikai vetületeire. Előadásában hangsúlyozta az erdészeti szaporítóanyag származási körzetei újrafogalmazásának, valamint ezek betartásának fontosságát a jövő erdeinek érdekében.
Dr. Makkai Gergely a Sapientia Egyetem előadó tanára Éghajlatváltozás és az erdő címen megtartott előadásában az éghajlati elemek folyamatos változására hívta fel a figyelmet megdöbbentő adatsorok kíséretében. Bemutatta pl. hogy az 1800-as évek végétől létező klímaadatok szerint a tíz legmelegebb évből hat erre a századra esett.
Dr. Koltay András az Erdészeti Tudományos Intézet tudományos főmunkatársa A klímaváltozás hatása az erdők egészségi állapotára című előadásában több fafaj és több károsító esetében szemléltette a károk gyakoriságának és mértékének folyamatos növekedését. Rámutatott, hogy több olyan kár- és kórokozó jelent meg a Kárpát-medencében, melyek addig vagy nem voltak ismertek sem, vagy károkozásuk nem jelentett potenciális gazdasági veszélyt. Sok tényező mellett a globalizáció következményeit – károkozók behurcolása –, valamint a melegedő klíma következtében vándorló életformáról itt lakó életformára váltó károsítókra hozott fel példát.
Dr. Melles Elődnek, a Gyergyói Erdőrendészeti Hivatal hivatalvezetőjének Klímaváltozás és erdőgazdálkodás – kapcsolat és jövő? címmel hallgathattuk meg előadását.
Dr. Bidló András a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar dékánhelyettese Néhány magyarországi erdő talajának széntárolása címen olyan napjaikban induló kutatási terület kezdeti eredményeiről számolt be, mely alátámaszthatja az erdők széntároló képességének forintosítását. Előadásában egy nyugat-magyarországi kutatás alapján mutatta be az erdő – talaj, tuskó, levél, ág és törzs – szénraktározó képességét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdő föld feletti és föld alatti szénkészlete nagyságrendben összemérhető, a szénkészlettel való „gazdálkodás” akár jövedelmezővé is válhat megfelelő adatokkal alátámasztott lobbi tevékenység folytán. Felvetette a „klímaerdő” fogalmának bevezetését, mely erdőgazdálkodási formánál nem az elsődleges szempont a szénmegkötés fokozása, szinten tartása lehetne.
Az előadáshoz érkezett hozzászólásban elhangzott, hogy Romániában már megindult az erdő carbon kreditjének „tőzsdei” értékesítése, melynek során az erdő tulajdonosa – svájci brókereken keresztül – értékesítheti szénmegkötési kvótáját. Elgondolkoztató azonban, hogy az ellenértéknek csak töredékét kapja a tulajdonos, a jövedelem jelentős része a közvetítőt gazdagítja. Jó példája ez is a napjainkban zajló pénzügyi gyarmatosításnak, mely iga alá sajnos azt kell mondanunk, magunk hajtjuk fejünket.
Lovas Lóránd a „Iuliu Moldovan” Erdészet (Arad) hivatalvezetője Erdősítések a Maros-ártérben című előadásában adatokkal támasztotta alá a térségben folyó erdőgazdálkodás hatására a fafajok elegyarányában beálló változást. Jelezte azt, hogy munkájuk során jelentősen visszaszorult a nyárak térfoglalása. Ennek elsődleges oka a fafaj iránti kereslet csökkenése volt. A térségben a kőris és feketedió értékét hangsúlyozta. Előbbinek még bizonytalan, de felfutó piaci keresletét érzékeli, a dió esetében pedig kiemeli hatalmas értékteremtő képességeit.
Előadásában rámutatott az ártéri gazdálkodás számos buktatójára. Az elmúlt években zajló közel 300 hektáros telepítésüket a rendszeres, tartós elöntés több alkalommal nullázta le.
Dr. Kalmár János, Kuti László, Müller Tamás, Magyar Állami Földtani Intézet Kis méretű vízgyűjtők katasztrofális áradásainak földtani és környezeti előfeltételei, kockázatfelmérés és prognózis című előadásában ismertetett egy általuk kidolgozott módszert, mely alkalmazásával olyan veszélytérképek lennének elkészíthetők, melyeket a döntéshozók, katasztrófavédelemmel foglalkozók munkájukban jól hasznosíthatnának.
Ormos Balázs, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára Az erdei iskolák szerepe a környezetvédelemben című előadásában ismertette a jelenlévőkkel a közelmúltban zajló hazai erdészeti ágazatot érintő jelentős programokat – pl. Országgyűlés Erdészeti Nyílt nap – valamint az erdei iskola mozgalom eredményeit és fontosságát.
„Csak a lábnyomodat hagyd magad után” szlogen remélhetően nyomot hagy a felnövekvő generáció gondolatvilágában.
A konferencia záróeseményeként az OEE vezetőségének jelen lévő képviselői zászlót adtak át az OEE közelmúltban megalakult erdélyi helyi csoportja vezetőinek. Csiha Imre