Fél évszázados a hazai erdővédelmi kutatás szervezete – II. (ForestPress)
- Főszerkesztő
- Krónika
- Találatok: 1046
2010. november 29.- Pagony Hubert erdőmérnök, a soproni főiskola kutatója 1960. november 25-én kelt levélben kapta meg kinevezését az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Erdővédelmi és Vadgazdálkodási Osztályának vezetésére. 2010. november 25-én, Mátraházán, az MTA üdülőházában tartotta az ERTI ünnepi emlékülését az erdővédelmi osztály megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából.
Tóth József - Csóka György által elmondott - előadását követően megemlékeztek a már elhunyt elődökre.
A következő előadó Varga Szabolcs intézetigazgató egyetemi tanár (NymE) volt, aki Pagony Huberttől vette át az osztályvezetés stafétabotját.
Személyes visszaemlékezéssel kezdte mondandóját Pagony Hubertről. Zalai nagyüzemi csemetekert erdővédelmi problémáinak megoldása során került munkakapcsolatba az osztállyal. Pagony Hubert személyes fölkérésére vállalta el az osztály vezetését. Három évet töltött ebben a munkakörben. Rendszeres műhelymunka folyt annak ellenére, hogy nem egy helyen dolgoztak a kutatók. Ezekben az években 80-100 napot töltöttek kiszálláson a különböző vidéki kísérleti állomásokon. Ekkor dolgozták ki a gyökértapló elleni védekezés módszerét, és a biológiai védekezés egyéb módszereit, az integrált növényvédelmet az erdőgazdálkodás kereti között. Ugyanakkor néha kudarcok is kísérték munkájukat, mert például a bacilus thüringiensis bevezetése iránt a gyakorlat nem mutatott érdeklődést abban az időben. Ennek ellenére 1986-ban már ilyen hatóanyaggal végeztek légi védekezést a Káli-medencében.
Végezetül tolmácsolta Náhlik András dékán üdvözletét, és átadta Csóka Györgynek az erdőmérnökképzés 200 éve jubileumi almanach egy példányát.
Hirka Anikó tudományos főmunkatárs az ERTI-ben ötven éve folyó rovartani kutatásokról adott áttekintést.
Az erdővédelmi figyelő-jelző szolgálat két alappillére az erdőkár értékelő jelentés és az erdészeti fénycsapda hálózat. Az adatgyűjtés 1961 óta folyamatos. A 200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók a biotikus és abiotikus károkról szolgáltatnak adatokat. Eleinte havonta, 1988 óta negyedévenként adnak jelentéseket. 1969 óta elektronikus úton dolgozzák fel az adatokat.
A három-négy évtizede ugyanazon a helyen található fénycsapdák fontos adatokkal szolgálnak a klímaváltozás ökológiai hatásainak elemzéséhez is. Ennek ellenére a fénycsapda hálózat időnként áldozatul esik az anyagi megszorításoknak. Az így nyert adatok nem csupán az erdővédelmi kutatásoknak, hanem számos más tudománynak is hasznos szolgálatot tesznek.
A fénycsapda hálózat legfontosabb funkciója az erdővédelmi előrejelzések összeállításához szükséges adatok biztosítása. 1961 óta minden évben kiadja az ERTI az Erdővédelmi prognózist. Ebben összegezik az előző év káradatait, és előre jelzik a várható legfontosabb kártevőket, kórokozókat.
Az osztály kutatási témái között fontos helyet foglalt el a xilofág rovarok fenyőkártételének vizsgálata. Tóth József az alföldi fenyvesek szúkárosítását vizsgálta.
A hatvanas években a fenyődarazsakat kutatta Kolonits József, aki a védekezés módszereit is kidolgozta.
A fenyőlepkékkel számos kutató foglalkozott.
Az intenzív nyarasítás is számos erdővédelmi problémát hozott felszínre.
Vizsgálták a nyár lombfogyasztókat és a xilofágokat is.
A bükkösök egészségi állapotát komplex módon vizsgálták a kutatók.
Hasonlóan kiemelt téma volt a hazai állományok között a tölgyesek-cseresek vizsgálata is. Talán a legfontosabb kutatás a lombfogyasztók elleni környezetkímélő védekezés módszereinek kidolgozása.
A soproni egyetem erdővédelmi tanszékével együttműködve keresték a tölgypusztulás okait. Arra a megállapításra jutottak, hogy több tényezős, komplex folyamatról van szó. Az aszályos időszakkal szorosan összefügg a kialakuló kárláncolat.
A tölgykárosító gyapjaslepke fordul elő legtöbbet a hazai és a nemzetközi erdővédelmi szakirodalomban.
Hasonlóan örökzöld témának tekinthető a cserebogárpajor kártétele. A hatékony és egyszerű védekezést eddig nem sikerült megoldani.
Az akácokon megfigyelhető károsítóknak a fafaj nagy térfoglalása miatt van jelentőségük.
Az alapvetően jellemző alkalmazott rovartani kutatásokon kívül ökológiai alapkutatások is folynak az osztályon: populációdinamikai, fajgazdagsági és klímahatás vizsgálatok. Z.Z.