Pagony Hubert erdőmérnök, a soproni főiskola kutatója 1960. november 25-én kelt levélben kapta meg kinevezését az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Erdővédelmi és Vadgazdálkodási Osztályának vezetésére. 2010. november 25-én, Mátraházán, az MTA üdülőházában tartotta az ERTI ünnepi emlékülését az erdővédelmi osztály megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából. Koltay András előadása után Janik Gergely tudományos segédmunkatárs számolt be az ERTI által működtetett egészségi állapot monitoring hálózatokról.
Bevezetőjében meghatározta a monitoring kifejezés magyar jelentését: átfogóan ismerni egy adott rendszer állapotát az időben bekövetkező változások folyamatos megfigyelésével, mérésével.
Azonos körülmények között azonos módszerrel folytatott rendszeres vizsgálatokról van szó, amelyek megismételhetőek.
Az erdővédelmi figyelő és jelző szolgálati rendszer az erdőgazdálkodók rendszeres jelentéseire és a fénycsapda hálózatra épül. Több nemzetközi hálózatban is érdekelt hazánk, például a nemzetközi első szintű és a második szintű hálózat. Az előbbi 4x4 km-es, amit korábban az ÁESZ-MGSZH üzemeltetett. Ez ma már nem működik. Erre épülve kialakítottak egy 16x16 km-es hálózatot alakítottak ki. A második szintű intenzív megfigyelő rendszer, kevés parcellával, de intenzív mérésekkel működtetett.
Ezen kívül létezik az állomány alkotó fő fafajok megfigyelési hálózata.
Összesen 134 mintaterület működik 12 ezer mintafával.
A 16x16 km-es hálózatot 1989-ben építette ki az ERTI Erdővédelmi osztálya.
Az egészségi állapot felvételeket évente egy alkalommal, július-augusztus hónapokban végzik, törzsenként és testtájanként. A károsodás mértékén túl az okokat is meg kell jelölni. Korábban ötévenként fatermési, cönológiai és termőhelyi vizsgálatokat is végeztek, de ezekre ma már nincs lehetőség.
Vizsgálják a fák szociális helyzetét, a tű- illetve lomblevél állapotát, a hiány mértékét, levélelszíneződést, a hajtáselhalást, törzskárt, gyökfőn, a gyökérkárokat, koronatörést, mechanikai sérüléseket, a vadkárt.
A nemzetközi második szintű hálózat kialakítása 1996-ban kezdődött. Ma nyolc mintaterület működik 1121 faegyeddel. Ökológiai szemléletű megfigyelések, produkcióbiológiai, faterméstani vizsgálatok is folynak. A rendszerben vannak kötelező jellegű és szabadon választható paraméterek. A felvételekre évente egyszer, augusztus-szeptember hónapokban kerül sor. Az egészségi állapotot 19 paraméter alapján határozzák meg.
1983-ban alakították ki a kocsánytalan tölgy (ktT) hálózatot, az akkor megfigyelt tölgypusztulás miatt. 24 mintaterületet alakítottak ki.
Tavasszal és ősszel végzik az egészségi állapotfelvételeket.
A minősítés rendszerét 2007-től egységesen a 16x16 km-es hálózathoz igazították az összehasonlíthatóság végett. Jelenleg 44 ktT parcella működik.
A bükk hálózatát 1992-ben létesítették. Hasonlóan a tölgyhöz, szintén évente kétszer folyik felvételezés a 16x16 km-es hálózathoz igazodva.
2000-2005 között az akácnak is volt megfigyelési hálózata.
2002-2008 között volt az égernek is hálózata az akkor mutatkozó kórokozó miatt.
A nemzetközi hálózat felvételi adatait nem Magyarországon dolgozzák föl, hanem Brüsszelbe továbbítják.
A hazai adatokat 2006 óta egységes formában tárolják.
Az adatok alapján levonható következtetések például: az egészségügyi deficit index alakulása az évek során.
A tapasztalatok szerint az aszályindex és egészségügyi deficit index között meglehetősen szoros összefüggés figyelhető meg, bizonyos időbeli eltolódással.
Bükk esetében azt állapították meg, hogy a hegyvidéki állományokban az aszály nem okozott komoly károsodást, míg a dombvidéki, zalai bükkösök jobban megsínylették a szárazságot. Z.Z.