2011. március 22. – Bernard Loze CIC elnök a FeHoVa megnyitóján javasolta az illetékeseknek, hogy 2013-ban Magyarország ismét rendezzen vadászati világkiállítást. Ez a bejelentés különösen érdekessé tette a kiállítás zárónapján, a vadászkamara kiállítóterében a negyven évvel ezelőtti budapesti Vadászati Világkiállítás sajtójáról tartott kerekasztal-beszélgetést.
1971. augusztus 27-én vége fölment a függöny, megnyílt a Vadászati Világkiállítás.
A Népszabadság aznapi száma címoldali vezércikkben köszönti az eseményt: „Világkiállítás Budapesten – Ma nyitja kapuit Budapesten az első Vadászati Világkiállítás
Megtiszteltetés is, de egyben elismerés is. Olyan elismerés, amely nem csupán a természet kedvelőinek, a vadászoknak, s a vadban gazdag erdeinknek szól, hanem elsősorban annak az országnak, amely sokat tesz a természet védelméért.
A természet védelme, a természeti értékek megőrzése korunkban a dolgozó ember, a munkálkodó ember életkörülményeinek szebbé, harmonikusabbá tételét jelenti.”
A cikk a továbbiakban azt fejtegeti, hogy a kiállítás nem technikai remekeket, gazdasági-társadalmi változásokat igyekszik bemutatni, hanem igyekszik megszerettetni velünk a természetet, az erdőket, folyókat és megismertetni az azokban élő álatokat, növényeket.
A rendezők arra törekedtek, hogy a látogatók képet kapjanak a világ, a Föld természeti kincseiről.
Megemlíti, hogy egy millió látogatót, köztük 60 ezer külföldit várnak.
Elismerését fejezi ki a segítő szervezetek, üzemek, tanácsok, gazdaságok munkájáért, majd így folytatja:
„Megértették az idegenforgalmi szervek is, sok ezer olyan külföldi érkezik, ki most látogat először hazánkba.” Budapest és Magyarország vendégszeretetével igyekszik viszonozni azt a nemzetközi támogatást, egyetértést, amit a Vadászati Világkiállítás megrendezéséhez kapott.
A szeptember 30-ig nyitva tartó kiállításon tudományos tanácskozás, nemzetközi vélemény cserére nyílok alkalom, és ha „jobban megismerjük egymást, erősödik bennünk az egymás iránti megbecsülés.” (Cserkúti Ferenc)
A vezércikk tehát az ország arculatépítését hangsúlyozza, egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi enyhülés erre kitűnő alkalmat kínál. De legalább ilyen fontos a háttérben folyó belpolitikai küzdelem, s a reformpártiak számára a nemzetközi elismerés.
Ugyanott, a címoldalon másik cikk is olvasható: Ma nyílik a Vadászati Világkiállítás. Eben az írásban a lap részletesen beszámol a nagyszabású bemutató sajtótájékoztatójáról, amelyet ismét Földes László tartott. Elmondta, hogy több mint négy éves előkészítő munka előzte meg a kiállítást. Olyan nagy volt az érdeklődés a rendezvények iránt, hogy például a filmbemutatóra, a lovasversenyekre és a tudományos tanácskozásra nem tudtak minden jelentkezést elfogadni. A kiállítás adatainak felsorolása után megemlítette, hogy több mint kétszáz egyetemista segíti a vendégek kalauzolását.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetnünk kell, hogy erre az alkalomra engedélyezték húsz év után először az erdészhallgatók hagyományos egyenruhájának, a waldennek a viselését.
A lap további cikkekben számol be az egyéb eseményekről is: Újabb küldöttségek érkeztek a kiállításra, többek között Románia miniszterelnök-helyettese, Josif Banc, aki a mezőgazdasági, élelmezésügyi, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter egyben; Lazo Juricsics, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés alelnöke; a svéd tárca nélküli miniszter, Sven Eric Nilsson; a csehszlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Bohuslav Vecera; valamint a szovjet küldöttség, Ivan Volovcsenko miniszter vezetésével.
A világkiállítás egyik fontos kulturális eseményéről a Műcsarnok igazgatója tájékoztatta az újságírókat: a régi és a kortárs művészek vadászat és környezet inspirálta alkotásait bemutató kiállításról. Átadták a díjakat is a nyerteseknek.
Alap közli a nyitva tartást és a jegyárakat is: reggel 9 órától este 9-ig tart nyitva a kiállítás. A felnőtt belépő 12 Ft, amely 33 százalékos utazási kedvezményre is jogosít.
Augusztus 28-án a megnyitóról szóló beszámolókat olvashatjuk a lapban.
A címlapon: Megnyílt a Vadászati Világkiállítás. Alcímek: Negyven ország nemzeti bemutatója; Megkezdődtek az ünnepi műsorok; Négy földrész állatvilágának és természetvédelmének látványosságai
Az akciófotón Földes László, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fehér Lajos, és Dimény Imre miniszter látható. A szövegből megtudhatjuk, hogy a megnyitón részt vett még Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Németh Károly az MSZMP budapesti pártbizottságának első titkára, PB tag, Óvári Miklós, a KB titkára, Tímár Mátyás, Vályi Péter miniszterelnök-helyettesek, valamint az elnöki tanács és a kormány több tagja, államtitkárok és a társadalmi élet sok ismert személyisége, külföldi küldöttségek és a budapesti diplomáciai testület sok vezetője.
Feltűnő, hogy sem a kormányelnök Fock Jenő, sem a pártfőtitkár Kádár János nem vett részt a megnyitón. Az egykori szervezők elmondták, hogy később mindketten fölkeresték a kiállítást. Azt akkor még nem lehetett tudni, hogy Fock Jenő napjai meg voltak számlálva. Kádár valószínűleg nem akarta legitimálni a reformerek rendezvényét, megjelenésével állást foglalni mellettük.
A megnyitó beszédet dr. Dimény Imre mondta. Jellemző, hogy a nemzetközi enyhülésre rímelő szöveggel indított: „Korunk igényli a jóakaratú emberek együttműködését, nemcsak társadalmi kérdésekben, hanem a természet védelmében is. Civilizációnk fejlődése – minden áldása mellett – óhatatlanul árnyékot is vet világunkra.” Majd ezt részletezte: szaporodnak a települések, sűrűsödik a közlekedési hálózat, kéményerdők nőnek ki, ugyanakkor fogyatkozik az eredeti, zavartalan, természetes környezet – majd így folytatta:
„Érthető a buzgalom, amellyel Földünk lakói igyekszenek menteni ősi örökségüket.” Ennek a törekvésnek jegyében rendezte meg a Magyar Népköztársaság Kormánya a most megnyíló világkiállítást, és hozzá tette, a Vadászati Világkiállítás gondolata örvendetes élénk nemzetközi visszhangot váltott ki.
Ez a miniszter egyértelmű utalása a nemzetközi elismerésre, amelyre oly nagy szüksége volt az országnak, a rendszernek.
„Sem nekünk, sem más országoknak nem származik közvetlen anyagiakban lemérhető haszna a Vadászati Világkiállításból. Közvetett hasznunk annál inkább…. …Büszkék vagyunk arra, hogy szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság az első ország, amely vadászati világkiállítás lebonyolítására vállalkozott…. A résztvevő országok magukévá tették a kiállítás alapgondolatát, tekintetbe vették, hogy a vadászat fogalma napjainkban már sajátos értelmezést kapott: minden esetben és egyre szorosabban kapcsolódik hozzá az okszerű vadgazdálkodás, a céltudatos tenyésztői munka, a vad és környezetének szerezett kímélése és védelme.”
Ami a miniszter anyagiakra vonatkozó kijelentését illeti, az nem állja meg a helyét, mert a kortárs szakértők elmondása szerint a világkiállítást követően látványosan megnőtt a vendégvadászok száma.
A lap 2. oldalát is a kiállításnak szentelte: megtudhatjuk, hogy Losonczi Pál vágta át a megnyitó szalagját. A kiállítás felöleli az ember ősi múltjából sporttá finomult tevékenységeket, a horgászatot, a kutyatartást, a lovaglást, a turizmust. A vad- és halgazdaság, a természetvédelem az állam által támogatott és irányított tevékenység. A természetvédelmet igyekszünk összehangolni a mező-, erdő és vízgazdálkodással.
A pavilonokat Földes László mutatta a be a magas rangú vendégeknek, este, pedig fogadást adtak a Duna Intercontinental Szállóban.
A hirdetések között megtaláljuk a Budapesti Fűszért Vadász és Nimród díszdobozát…
A kiállításra akkreditált 250 hazai és külföldi újságírónak volt miről írnia.
Azt nem tudjuk, hogy a rendezvényről mi jelent meg a külföldi lapokban, de valószínűleg egy-egy hírkép átment a nagy hírügynökségeknél is. Minden valószínűség szerint a megfigyelőknek is föltűnt a miniszterelnök és a pártelnök hiánya.
Összességében elmondható, hogy a világkiállítás sajtómunkája sikeres volt, a PR jól működött. Profi módon készítették elő, kellő időben harangozták be az eseményt, és megfelelő fokozatossággal növelték az érdeklődést. Ekkora sajtófigyelem azóta sem jutott ezeknek a szakmáknak. Z.Z.