2011. október 7. - Jó Szerencsét! Tisztelt ForestPress! Tegnap olvastam "Egyelőre nem lesz Wagner-emlékkő Selmecen" című cikküket, és a Wagner-csúccsal kapcsolatban a következőt szeretném megosztani Önökkel.
Múlt pénteken, szeptember 30-án a Pro Silva Baráti Társaság néhány ismerősével elindult, hogy pár napra visszatérjünk az ősi Alma Maternek helyet adó Selmecbányára. Tervünk nem a város bejárása, hanem sokkal inkább a várost körülölelő hegyek bejárása volt.
Szombaton a Vodárenská-tó, vagy ahogy a diákok körében ismert Abszintos-tó felé indultunk, majd a Paradicsom-hegy oldalán végigsétálva a Tanád csúcsáról gyönyörködtünk a kilátásban. Innen folytattuk utunk a Szitnyára, ahol örömmel láttuk, hogy a pavilon nyitva volt. Kellőképp kipihenve és a lemenő napot figyelembe véve Illés és Istvánháza felé visszatértünk ősi városunkba.
Másnap, vasárnap azzal a céllal keltünk útra Kisiblye felé, hogy megnézzük a régi erdészházat és felkeressük Wagner Károly emlékére elhelyezett eredetileg márványból készült táblát. A Bethlen-magaslat csúcsára jelzés vagy út nem visz, így csak az elég elszántak találhatják meg, és védve van a rosszakaró kezektől. Némi keresgéléssel, Bartha professzor úr által írt Szép kis város Selmecbánya... útmutatásaival és a tiszafák sötét sziluettjét követve végül megtaláltuk az egykori márványtáblának helyet adó sziklatömböt. Az emléket ma már műanyag tábla hirdeti, amit két keresztbe fektetett husáng tart a kivájt mélyedésben. Az emlékhely környékét tisztának találtuk, komolyabb rongálásnak, szemetelésnek nyomát sem láttuk. Visszagondolva és kipihenve folytattuk utunk, hogy e csodálatos vidéken egy kört megtéve gyönyörködjük annak szépségében.
Hétfőn rövid városi séta után fájó szívvel ballagtunk a vasútállomásra, de megfogadtuk, hogy még visszatérünk egyszer, százszor.
Jó Szerencsét! Üdv az erdésznek!
Válint Zsuzsanna
II. Környezettudományi MSc hallgató, Sopron