2012. május 26. - Az Erdészeti Lapok főszerkesztője, Pápai Gábor tizenöt éve szervezi az újságírók kirándulását az erdészeti társaságokhoz, magánerdő-tulajdonosokhoz. 2012. május 22-én a csicsói erdei iskola után a Zalahalápi Parkettagyárat céloztuk meg, de előtte igazi betyárokhoz illően tettünk egy-két kitérőt.
Czifra Szilvia emlékkönyvi bejegyzése
Első utunk Pápai Gábor főszerkesztő kapolcsi malmához vezetett. Az évszázados falak között a sajtócsapat elbúcsúztatta az Erdészeti Lapok főszerkesztőjét, aki néhány kivételtől eltekintve, majd minden erdészeti társasághoz elkalauzolta az erdészet iránt érdeklődő újságírókat. A csoportban voltak olyanok is, akik minden túrán részt vettek.
A kitérő másik útba eső állomása a dabosi templomrom volt.
A Monostorapáti Erdészet területén az Agár-tetői erdőtömb északi oldalán található a XII. század elején bazaltból épült templomrom. A dabospusztai románkori templomrom egykor Dabos falu egyháza volt, először 1329-ben írtak róla. 1531 után a törökök elpusztították, ez után a falu többé nem szerepelt semmiféle krónikában.
A dabosi templomrom régészeti feltárását Farkas Attila erdészetvezető ismertette, aki a salföldi pálos kolostor rekonstrukciójával már elévülhetetlen érdemeket szerzett:
Sáska község határában, az Agár tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült románstílusú templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó ÉK-i sarkán négyszögletes torony áll. A bejárat a templomhajó DNY-i sarkában lehetett. A templomot – terepen nyomaiban ma is fellelhető, de elpusztult – kerítőfal övezte.
A rom régészeti és állagmegóvási munkálatai 2009-ben kezdődtek, mely során a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázata révén a torony és a falak részleges állagmegóvását végeztük el.
Stubán Zoltán dolgozik
2011. áprilisától folytatódott a templomrom állagmegóvásának 2. üteme, melyhez az anyagi fedezetet az újabb NKA pályázaton elnyert 3 millió Ft és a Bakonyerdő Zrt. által hozzátett ugyanekkora önrész adta. A 2. ütemet a terv szerint régészeti ásatással kellett kezdeni, melyet a Veszprém Megyei Múzeum régésze, Rainer Pál végzett.
Az ásatás során a rom északi oldalán előkerültek a mellékkápolna falai és oltárának alapja. A templomhajó belsejének feltárása is újabb meglepetésekkel szolgált: az előzőleg már felszínre került oltár alapja mellett egy kegyúri karzat lépcsője és tartóoszlopainak alapja, valamint jó néhány oszlopdobja is előkerült. Sikerült megtalálni a templom eredeti padlóborításának egy kis darabját is, amely égetett téglalapokból készült.
Sajnos az elmúlt évtizedek során a templomot kincskeresők többször feldúlták, köveinek egy részét a közeli tanyák építkezéseihez is felhasználták, így értékesebb faragott kő és egyéb lelet nagyon kevés került elő.
A templomot körülvevő kerítőfal részleges feltárása és helyreállítása ebbe az ütembe már nem fért bele, de reméljük a jövőben be tudjuk majd fejezni, hogy ez a szép nemzeti emlékünk is teljesen megmentett legyen. A későbbiekben a Bakonyerdő Zrt. tervei között szerepel egy pihenőhely kialakítása is. (Z.)
Kapcsolódó:
http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=23325&Itemid=1