Somogyi Imre, a parkettagyár üzemvezetőjeForestPress fotók
2012. május 27. - Az Erdészeti Lapok főszerkesztője, Pápai Gábor tizenöt éve szervezi az újságírók kirándulását az erdészeti társaságokhoz, magánerdő-tulajdonosokhoz. Miután elhagytuk Savanyú Jóska szűkebb pátriáját és felvonulási területét, a BEFAG Zalahalápi Parkettagyárban Somogyi Imre, a januárban kinevezett üzemvezető fogadta az újságírók betyárcsapatát.
Bevezetésként a szakember röviden összefoglalta a hazai parkettagyártás jelenlegi helyzetét. Kiemelte, hogy az ipar olyan ágazat, ahol minden évben fejleszteni kell, legalább az amortizáció összegét vissza kell forgatni.
A konkurencia miatt azonban ennél nagyobb összeget kell évente beruházni. Ilyen új fejlesztés a múlt év végén átadott lakkozó gépsor.
A fafajok adják a fa jellegzetes színét, rajzolatát. A kereslet viszont erősen divatfüggő. Egy időben a bükk, a világosabb fafajok, majd az egzóták és a sötétebbek kerültek az érdeklődés homlokterébe.
A divat a technológiát, a gyártást is alakítja, mert például a parkettaléc-elemek szélének 45 fokos csiszolása, letörése a lerakás után sajátos látványt nyújt. A vevők ezt a megoldást újabban már a bütünél, vagyis a keresztéleknél is kérik. Mások a fa szerkezeti elemeinek kiemelését kérik.
Újabban felmerülő igény a természetestől eltérő színezés is. A felületkezelésnek egyébként szinte csak a fantázia szab határt.
A szakember elmondta, hogy az üzem régebbi részei erős közepes színvonalat képviselnek, tehát az új felületkezelő illesztése nem okozott technológiai gondot.
A fejlesztési beruházáshoz a társaság a saját erőn túl, pályázati forrásokból 280 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A teljes összeg mintegy 730 millió forint volt.
A fejlesztés egy olyan gépsor, amelyen száz méter hosszon halad végig a parketta, egy adagban mintegy 50 m2. Mindig azok a gépelemek üzemelnek, amelyek az adott termék technológiai követelményeit teljesítik.
Amely elemek nem működnek, azokon csak keresztülhalad a parketta. Az egyedi igények teljesítéséhez 400 m2 a mennyiségi alsó határ. Például az olajos technológiáról lakkosra az átállás „pillanatok műve”.
A technológiai folyamat az alsó réteg csiszolásával kezdődik, majd a felső réteget csiszolja a gép négyszer. Amennyiben szükséges, a felület szerkezetének kiemelését a strukturáló gép végzi el. Sor kerülhet olajozásra, spatulyázásra is.
A fa szerkezete lehet zárt és nyitott pórusú, attól függően, hogy láthatóak-e a fa szövetében az edények. A kis mélyedéseket az igény szerint üresen hagyhatják – nyitott pórusú –, és így lakkozzák a felületet. A zárt pórusú felületet úgy kapják, hogy az edényeket kitöltik tömítőanyaggal – spatulyázzák –, majd préselés, keményítés és csiszolás után lakkozzák. Ezek után szép, zárt felületet kapnak.
A lakkozás terén a mai igények nem a fényes felületet jelentik – tekintettel az egyenlőtlen kopásra –, hanem a selymes fényezettséget. Szaknyelven 18-20-as fényszámú parkettát. Az is előfordul, hogy teljesen matt felületet kér a vevő, amelyen a felületkezelés nem is látszik.
A strukturált felületet a gépsor egy drótkefe-szerű hengerrel éri el. A kefe szálai a fa szövetének lágyabb részét eltávolítják a felületből, így sajátos szerkezeti látvány alakul.
A parketta mérete 2200x192x14 mm. A tábla hosszirányú megosztottsága lehet egy-, két- és három sávos.
Egysávos, egyenletes színű, natur és rusztikus rajzolatú választékok készülnek.
A fa természetes növekedéséből következően a legnehezebb az egyenletes színű parketta előállítása, ebből következően ez a legdrágább választék. A natur kivitel esetén a fa szerkezetei elemei, a bél, a göcsök is láthatóak. A választott parketta jellegzetességét a terem, a helyiség méretei szabják meg.
A termelt mennyiség (650 ezer m2) többsége háromsávos parketta (550 ezer m2), egysávos (50-60 ezer m2), a többi kétsávos.
A rajzolat szerinti válogatást szemrevételezés alapján kézzel végzik az üzem munkásnői. Ez első pillantásra „esztétikai” feladat, de Somogyi Imre szerint is rendkívül monoton munka, amit – ergonómiai megfigyelések és mérések alapján is – elsősorban a hölgyek képesek elviselni hosszú távon.
Az alapanyag beszerzését illetően az üzemvezető elmondta, hogy külső forrásból is vásárolnak, hisz’ az alsó réteghez szükséges fenyőt skandináv importból, a középréteg fenyő anyagát pedig a környező országokból szerzik be.
A termékeik árait illetően megtudtuk, hogy a skála a 2500 Ft/m2 és a 40 ezer Ft/m2 között mozog, ez utóbbiak az egzóta felső rétegű különleges parketták.
Az értékesítés a hazai építőipar mélyrepülése miatt elsősorban külföldi piacokon – Ausztriában, Ukrajnában, Oroszországban, a skandináv államokban, a balti országokban, Kazakisztánban, Romániában, Albániában és Németországban – realizálódik.
Az elmúlt, válságos években a termelés volumene a jelenlegi 55 százalékára esett vissza. Ez az év élénkülő kereslettel indult, ami mostanra kissé csökkent, de most is normál két műszakban folyik a termelés – fejezte be tájékoztatóját Somogyi Imre.
A nap utolsó állomása a Sárosfői vadászház, ahol Peer László, a Devecseri Erdészet igazgatója és Czili Karmen erdőgondnok fogadta az újságírókat.
A vadászház egyéb jellegzetességgel is bír, hisz’ itt működik a társaság pisztrángtelepe, csemetekertje és itt található egy alkotóház is.
A naplemente után megérkezett eső ellenére megtekintettük az ivadékgondozó medencét, ahol fiatal pisztrángok fejlődtek ideális körülmények közepette, tiszta forrásvízben.
A telep nem versenyez más hazai pisztrángosokkal, elsősorban a társaság saját igényeit elégíti ki, valamint környékbeli éttermeknek szállít. (z.)
Kapcsolódó:
http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=23325&Itemid=1
http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=23329&Itemid=1
http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=23330&Itemid=32