2012. szeptember 17. – Magyarország akác nagyhatalom. Az akác gerillaharcosként terjed?
Az Alföldi Erdők Egyesülete az ország közepén, Pusztavacson tartotta ez idei konferenciáját hazánk leginkább vitatott, mondhatni egyaránt átkozott és szeretett fafajáról, az akácról. Borovics Attila, az ERTI főigazgatója Az akácgazdálkodás biológiai alapjai címmel tartott előadást.
Elmondta, napi munkájuk során, külföldi útjaik alkalmával tapasztalták, hogy Magyarország akác nagyhatalom. Számos külföldi érdeklődő megkeresésével találkoznak.
Leszögezte, hogy nagyon sok lehetőség van az akácban, nincs még egy olyan fafaj, amelyik ennyi kiaknázatlan lehetőséget rejt.
Emlékeztetett, hogy a Vadas Jenő által 1912-ben megírt akácmonográfia ma is aktuális.
Ugyanakkor az őshonosság – nem őshonosság kérdés miatt az egyik legvitatottabb fafaj.
Számosan állítják, hogy az akácállomány nem igazi erdő. A szakember föltette, vegyék ki az erdő művelési ágból és akkor megszűnhet a vita.
Valós veszélyt jelent a spontán terjedése. E téren hathatós beavatkozásokat kell tenni.
Költői kérdést fogalmazott meg: az akác gerillaharcosként terjed?
Hangsúlyozta a termőhelyek folyamatos változását, hogy csökkenő csapadék és emelkedő átlagos hőmérséklet várható.
Hazánkban éri el az állományalkotó fafajok többsége az elterjedésének a szárazsági határát.
Állományalkotó őshonos fafajaink többségét fenyegeti a száraz időszakok gyakoribbá válása. Ez ellen más alfajok behozása jelenthet megoldást.
2100-ra az előrejelzések szerint +2-4 C fok hőmérséklet emelkedés várható. Ez mintegy 200-400 km-es zónaeltolódást, és az aszályos területek növekedését eredményezheti.
A megújuló energia felhasználásról elmondta, hogy ma a biomassza 50 százaléka fa. Ugyanakkor több tűzifát már nem nagyon lehet kivenni az erdőkből.
Az akác biológiai alapjairól szólva tette föl a kérdést, hogy miért is tekinti kihasználatlan lehetőségnek a fafajt.
Többek között azért, mert nincs intenzív nemesítési program.
Pedig az akác is ugyanazokat a diverzitási tulajdonságokat hordozza, mint az őshonos fafajaink. Ennek a magyarázata még ismeretlen.
A főigazgató szinte korlátlan nemzetközi érdeklődésről számolt be. Ázsiából Dél-Korea, Kína (óriási mennyiség iránt) érdeklődik, Nyugat-Európából szintén. Sőt, az őshazából, Amerikából is volt megkeresés. Ott tájrehabilitációnál alkalmazzák.
Milyen irányban volna érdemes továbblépni?
Szükség volna kiváló magtermő állományokra. Megemlítette, hogy évekkel ezelőtt éppen Pusztavacs közelében hoztak létre egy 50 hektáros ültetvényt, de nem jártak sikerrel.
Ugyanakkor leszögezte, hogy a nemesítés a változatosság és az ellenálló képesség csökkenésével jár.
Egyelőre afelől nyugodtak lehetünk, hogy a legveszélyesebb kórokozói még nincsenek hazánkban.
Fontos, hogy a telepítés csak regisztrált magból történjék. Rendelkezünk generatív szaporítóanyag bázissal, 59 magtermő állomány van Magyarországon. Az akác szaporítóanyag 99 százaléka ellenőrzött.
Ezek egyike Pusztavacs, amely a világban elismert magtermő hely.
Időszerű hír, hogy a Silvanus Kft is létesít magtermő állományt.
A nemesítés azért jelenleg is folyik, most is zajlik mintegy öt fajtajelölt vizsgálata.
A tudomány mai állása szerint egy parányi növényi rész alapján azonosítható a származás, az akácklón megnevezhető.
A szelektált egyedek vegetatív úton, mikroszaporításos eljárással létrehozott utódai jobb minőségűek, jobb populációt eredményeznek.
A vegetatív szaporítás lehetőséget nyújt például a fiatal kori gyors növekedést célzó egyedszelekcióra és a keresztezésre.
Az akác kártevői és a lehetséges veszélyek
Az akáccincér az USA-ban csaknem a kipusztulás szélére sodorta a fafajt. Az akác lombfogyasztók várhatóan DK-i irányból jönnek.
Előfordul a kései fagyok után az akác kéregrák.
A legsikeresebb megelőzés a régi igazság: a helyes termőhely megválasztás. (z)