2015. április 2. - Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a Budai körzeti erdőtervezés tárgyában lakossági egyeztető tárgyalást rendezett 2015. március 31-ikén az Erdészeti Információs Központban.
Az erdész szakembereket a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, Grósz Róbert, erdészeti referens követte.
Elöljáróban ecsetelte, hogy mi mindennel is foglalkozik a természetvédelem: földtani értékekkel, kultúrtörténeti értékekkel, tájképvédelemmel, élővilággal.
Összefoglalta az erdészeti és vadászati hagyományokból több száz év alatt kikristályosodott természetvédelmi elveket és a szervezeti rendszer kialakulását, a hazai védett területek és nemzeti parkok létesítését.
A természetvédelem expanziója a ’70-es években volt, amikor a nagy védetté nyilvánításokat végrehajtották.
Az 1996-os természetvédelmi törvény megjelenését követően súlyponteltolódás következett be, és a természetvédelmi kezelés került előtérbe.
Megalakultak a természetvédelmi igazgatóságok, amelyek hatósági feladatokat láttak el. A nemzeti parkok a tájvédelmi körzetek összevonásából jöttek létre. Az övezeti besorolás jelenleg is folyamatban van.
A külföldi nemzeti parkoknál első helyet a védelmi szempontok foglalják el, míg nálunk a gazdálkodás van előtérben.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1997-ben alakult.
Mit jelent a természetvédelmi kezelés? Minden olyan feladatot, amely a természeti értékek megóvását, fejlesztését jelenti.
A feladataik: természetvédelmi őrzés, az értékek nyilvántartása, részvétel a hatósági munkában, a Natura 2000 területek tervezése, környezeti nevelés, génmegőrzés, élőhely- és fajvédelmi programok és a természetvédelmi vagyon kezelése.
Működési területük három megyére terjed ki, amelyen 20 százalék a Natura 2000 területek aránya.
Területükön az Érdi kakukkhegy és a Tétényi fennsík a legutóbbi időkben vált országosan védett területté.
A Budai Erdőtervezési Körzettel kapcsolatok munkák
Céljuk egy ideális, emberi beavatkozástól mentes, őshonos fafajokból álló, értékekben gazdag állapot létrehozása. Ez gyakorlatilag az őserdőt jelentené, de ez soha sem fog megvalósulni elsősorban a jól felfogott gazdasági és közjóléti érdekek miatt. Ami elérhető, a vágásos üzemmódú erdőgazdálkodásról a folyamatos erdőborításra való áttérés. Ebben a Pilisi Parkerdő Zrt élen jár.
Az erdőtervezésben való részvételükről elmondta, hogy elsősorban adatszolgáltatóként és javaslattevőként működnek közre, illetve részt vesznek a tervezői egyeztetéseken.
Az ő jövőképük az őserdő, ami jelentősen eltér a ma ismert erdőképtől elsősorban abban, hogy ott minden korosztály megtalálható, más az erdő szerkezete, sok holtfa található, és rendkívül változatos képet mutat.
Fontosak az egyedi tájértéket képviselő idős fák, a hagyásfa csoportok. Fontos szerkezeti elemek a lékek, és a záródáshiányos, tisztás foltok.
A hegyvidéki erdőkben nagyon sok fűrészipari rönk álldogál egymás mellett, de mi azt szeretnénk, ha ehhez képest egy rendezetlen erdőkép alakulna ki – fogalmazott a természetvédelmi szakember. – Sok holtfával, záródáshiányos folttal. Ez a folyamatos erdőborítású terület a turizmus számára is fontos.
Szeretnék elkerülni az idegenhonos fafajok nagy vágásterületeit.
A tervezés során a természetvédelmi javaslatok térbeli és időbeli korlátozások formájában jelennek meg. (z)