Majd’ félmilliárdos TÁMOP-projekt indult a folyamatos erdőborításért - V. (ForestPress)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Image
ForestPress fotók

2013. február 26. - SILVA NATURALIS - A folyamatos erdőborítás  megvalósításának  ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és  természetvédelmi szempontú vizsgálata 2013. február 20-ai konferencia ötödik előadója Czirok István, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság osztályvezetője volt.
Bevezetőjében arra hívta föl a figyelmet, hogy nagy a szakemberek felelőssége, amikor egy-egy terület jövőjéről döntenek.
Kibővítette az erdőkezelési listát a készletgondozó használattal, és bemutatott olyan légi felvételeket, amelyeken jól követhető, azonosítható az erdőkezelési eljárás.
Emlékeztetett, hogy két évtizeddel ezelőtt még csak az üzemtervek szöveges megjegyzéseiben találkozhattunk a szálalóerdő megnevezéssel. 1994-es adatok szerint mintegy 1900 hektáron – közjóléti célú erdőben – volt szálaló üzemmód előírva.
1997 óta a faanyagtermelést nem szolgáló területeken vezették be, hogy ezen területek hozamával ne számoljanak. Az üzemtervekben véderdő megnevezéssel jelentek meg.
A magánerdőknél készlet fenntartó gazdálkodás, termelési cél alatt jelentek meg a hasonló erdők.
Bár az 1996-ös erdőtörvényben a szálalás, mint fakitermelési mód megjelent, de a tervezés még sokáig lemaradt a jogszabály mögött.
Hangsúlyozta, hogy a nyilvántartásban 2004 óta van lehetőség az üzemmódok elkülönítésére.
Elmondta, hogy annak idején az átalakító üzemmód bevezetése is komoly vitákat váltott ki.
Kiemelte, hogy az új erdőtörvény már lehetőséget biztosít az üzemmód váltásra.
Érdekességként említette, hogy a híres őrségi paraszti szálaló erdőknél nem igényelték az erdőtulajdonosok az üzemmód váltást, így ma is vágásos üzemmódban szerepelnek azok az állományok.
Rámutatott, hogy az erdőtörvény szerint föl kell hívni az erdőgazdálkodók figyelmét a folyamatos erdőborítás alkalmazásának lehetőségeire.
Üzemmód váltásra jogszerűen 2009 óta van lehetőség, s erre az üzemtervezéskor nyílik alkalom.
Fontos kérdés, hogy mikor rögzíthető a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód. Ez azért is lényeges, mert az utóbbi időben, jelentős mértékben nőtt e területek aránya.
Felhívta figyelmet, hogy mindezek a kérdések is igénylik a tudományos megalapozottságot.
Az átalakító üzemmóddal kapcsolatban megjegyezte, hogy az egy célt határoz meg, és a hagyományos beavatkozások is a szálalásra való átállást kell, hogy szolgálják.
Emlékeztetett, hogy a jelenleg 47 százalékot kitevő – a legkevésbé természetes – erdőkben korlátozottan van lehetőség a fentiekre. A gazdálkodót kényszeríteni, pedig nem igazán hatékony és eredményes. Az átalakításhoz szükséges szemléletváltást nem lehet kikényszeríteni.
A legutóbb, 2012-ben erdőtervezett 13 körzet területein – amelyek közel 190 ezer hektárt tesznek ki – a szálaló üzemmód aránya kissé növekedett, jelentősen emelkedett viszont az átalakító üzemmód aránya. Kétszeresére nőtt a faanyagtermelést nem szolgáló területek aránya is. Figyelmeztetett, hogy az erdők magára hagyása – különös tekintettel az intenzíven terjedő fafajokra – nem biztos, hogy szerencsés megoldás.

Image

Végezetül néhány gondra hívta föl a figyelmet. Emlékeztetett, hogy a jelenlegi nyilvántartási rendszer vágásos üzemmódra készült. Ezen a téren is komoly fejlesztésekre volna szükség. Komoly kihívást jelent a többkorú, vegyes szerkezetű erdők leírása is. Össze kell foglalni az átalakító üzemmóddal kapcsolatos tapasztalatokat – biztatott a szakember.
Fontos tényezőként említette meg az idegenhonos fafajokkal fertőzött erdeinket. Elsősorban a védett ártéri erdőkben jelentenek gondot. (z)


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.