2006. február 9-én, „Erdőfigyelő” címmel, külföldi szakemberek részvételével konferenciát tartott az Állami Erdészeti Szolgálat. A tanácskozásra a magyar erdőkért felelős szaktárcák (FVM, KvVM), a Holland Királyság és Németország Nagykövetségének képviselői mellett a hazai erdőgazdálkodás, erdészeti kutatás és oktatás résztvevőit hívták meg. A cél kettős volt: egyrészt bemutatni a hat hónapja kezdődött és most befejeződő magyar-holland és magyar-német PHARE-projektek eredményeit, másrészt tájékoztatást nyújtani a magyar erdők megóvását segítő megfigyelő rendszerek működéséről, jövőjéről. Az Erdészeti Információ Központ zsúfolásig megtelt előadó termében Wisnovszky Károly, az ÁESZ megbízott főigazgatója bevezetőjében vázolta a szolgálat által bonyolított Phare-projekteket, és utalt a Forest Focus nemzetközi jelentőségére, hazai alkalmazására.
Vajda László, az FVM Európai Uniós ügyekért felelős főcsoport-főnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az erdészet mindig nagy figyelmet fordított az erdők egészségi állapotára, és reményét fejezte ki, hogy a konferencia is javítani fogja az erdészet társadalmi megítélését.
Szepesi András, a Forest Focus magyarországi projekt-vezetője elmondta, hogy az együttműködés jelentőségét elsősorban az EU közös adatbázisa, a kiértékelés és az elemzések összehasonlítási lehetősége, vagyis az egységes keret adja meg. Hangsúlyozta, hogy az erdészet számára sikert jelentett a Phare-projekt elnyerése. Megemlítette, hogy az adatkiértékelés és a kommunikálás terén még van javítani való. Hasonlóan, az erdőtüzekkel kapcsolatos tennivalók is fejlesztendők. Elkészültek a tűzvédelmi tervek, sőt a tűzmegelőzés érdekében PR-terv is készült a német kollégák segítségével.
Caroline la Chapelle, a Hollandiából delegált tanácsadó köszönetet mondott az együttműködésért az ÁESZ és az ERTI szakembereinek, és bejelentette, hogy a belépés előtt álló országoknak is lehetőséget teremtenek a projektben való együttműködésre.
Johann G. Goldammer, az erdőtűz elleni védekezés nemzetközileg elismert szakértője felhívta a figyelmet az erdőkben felhalmozódott sok éghető anyagra, ami terheli az erdőket. Figyelmeztetett egy fontos társadalmi jelenségre, miszerint az emberek elkötelezettsége nem elegendő az erdők védelme iránt. A kérdés másik oldala sem hagyható figyelmen kívül: a bűnüldözés sem megfelelő ezen a téren. Felhívta a figyelmet a nemzetközi megállapodásokra és keretegyezményekre. A gyakorlati munkában pedig az eszközök megosztásának szükségességét hangsúlyozta (példaként a tűzoltó repülőgépeket hozta föl), valamint a műholdas megfigyelő rendszerhez való hozzáférés biztosítását.
A hazai erdőkben folyó megfigyelésekről, a monitoring szerepéről az erdőben. Führer Ernő főigazgató (ERTI) beszélt, megemlítve, hogy a monitoring rendszer további bővítésére is van lehetőség.
Az Erdővédelmi Mérő és Megfigyelő Rendszerről, a nagyterületi megfigyelésekről Szepesi András adott tájékoztatót. Elmondta, hogy újabban erdő-monitoringról beszélnek, tekintettel arra, hogy a természetvédelem szempontjait is beemelték a megfigyelési rendszerbe.
Az intenzív megfigyelésekről Manninger Miklós (ERTI) számolt be, majd erdeink egészségi állapotáról, arról, hogy mit és miért figyelnek a kutatók, Csóka György, az ERTI osztályvezetője adott tájékoztatást.
A déli szünetben tartott sajtótájékoztatón Szepesi András foglalta össze a projekt eredményeit, utalva arra, hogy a természetvédelemmel együttműködve hatékonyabban végezhető a megfigyelő munka. Klemencsics András, az FVM Erdészeti Főosztálya vezetője hangsúlyozta, hogy a Forest Focus által a társadalom számára fontos adatok birtokába jutnak a szakemberek.
Az MTI kérdésére, miszerint a külföldi szakemberek milyennek ítélik meg a magyar erdők állapotát, a tanácsadók nem vállalták a minősítést, mondván, nem az összehasonlítás, hanem a megfigyelő rendszer továbbfejlesztésének segítése volt a feladatuk. A megfigyelt adatokkal kapcsolatban a szakértők elmondták, hogy óvatosan, a módszereket egyeztetve kell megítélni az erdők állapotát, de tapasztalataik szerint a Nyugat-Európában gondokkal küszködő fafajok, – a tölgy és a bükk – Magyarországon jó állapotban vannak. A módszerekkel kapcsolatban megemlítették, hogy mérik a rágási károkat, a levélvesztést és rögzítik a meteorológiai adatokat, valamint a talajok jellemzőit.
Az adatok sorsára vonatkozó kérdésre Szepesi András kifejtette, hogy a légszennyezés miatt a 70-es években hozták létre az egységes európai mérő hálózatot, miután kimutatták a légszennyezés és az erdőpusztulás közötti összefüggést. E megfigyelések hatáséra csökkentették a kénkibocsátást. A nitrogén kibocsátás emelkedését a gépkocsiforgalom növekedése miatt csak megállítani tudták.
Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül hazánkban az erdőfigyelő rendszer, elhangzott, hogy a teljes rendszer kiépítése 230-240 millió forintot tett ki, amiben benne foglaltatik az EU együttműködés is. Ebből az összegből 210 millió erdészeti költségvetési pénz volt, s a többit az ÁESZ a saját büdzséjéből fedezte. Az idei – közcélú – feladatok elvégzéséhez mintegy 280 millió forint kellene, de az ismert költségvetési helyzetben ez az összeg nem áll rendelkezésre.
Az EU talajstratégiájára vonatkozó ForestPress kérdésre a szakértők elmondták, hogy még csak javaslat szintjén van a rendszer, amelyben egyébként az erdészet nem képviseltette magát. Egyelőre a javaslatok elemzése van soron.
A konferencia délutáni részében a biodiverzitás monitoringról Kisné dr. Fodor Lívia (KvVM), az erdődinamikai folyamatok megfigyeléséről az erdőrezervátumokban Mázsa Katalin (MTA ÖBKI) tartott előadást. 
Újszerű volt Szepesi András főosztályvezető-helyettes (FVM) és Sódor Márton főosztályvezető (KvVM) közös előadása az erdőmegfigyeléssel kapcsolatos igényekről és az együttműködésről.
A plenáris ülés végeztével két munkacsoportban (A légszennyezés erdőkre gyakorolt hatásával valamint az erdőtüzekkel kapcsolatos monitoring fejlesztését segítő PHARE projekt eredményeinek bemutatása) folytatódott a tanácskozás.
Z. Z.