Gerd Hubert - ForestPress fotók
2013. június 29. - Tanulmányút Ausztriában és Németországban a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. jóvoltából. Hogy’ működik a vállalat a bajoroknál? Ulrich Mergner, a Bayerische Staatsforsten (Bajor Állami Erdők) Ebrachi Erdészetének vezetője után egyik helyettese, Gerd Hubert adott tájékoztatást elöljáróban a bajor erdészet szervezeti fölépítéséről.
2005-ig Bajorországban együtt kezelték az állami, a közösségi és a magánerdőket. 2004-ben kezdték meg a szervezet újragondolását, többek között azért, mert a közigazgatás veszteséges volt. Ekkor döntöttek úgy, hogy az állami erdők kezelését különválasztják.
Az állami erdők korábban 14 kerületre oszlottak, esetenként 1000 hektáros területtel. Az új rendszerben takarékossági okokból már csak 9 kerületre osztották az erdőket. Egy-egy kerülethez jelenleg 1600-2000 hektár tartozik. Az átszervezések során kerületenként öt-öt munkatárssal kevesebbet tartottak meg. Korábban, a „klasszikus” felállás szerint kerületenként volt egy-egy vezető és 3-4 erdei munkás. Jelenleg az erdei munkásokat egy központi szolgálat bocsátja rendelkezésre, igény szerint, a kerületvezető mérnökök részére. (Gerd Hubert ennek a szolgálatnak a vezetője.) Ez ugyanakkor számos gondnak a forrása. A korábbi szervezeti felállás szerint a kerületvezető és a munkásai egy-egy „családi” jellegű csapatot alkottak. Jelenleg 9 kerület van, de csak hat erdei munkásbrigád. Melléjük rendelten dolgozik még három erdőmester (kiemelt szakmunkás). A szakmunkások hároméves szakiskolában nyernek kiképzést. Kétéves gyakorlat után erdőmesteri vizsgát tehetnek.
A kerületvezetők feladata az erdőállományukra vonatkozó (biológiai) erdőtervezés, a művelési feladatok (jelölés) ellátása, és a feladatok előkészítése, a munka kapacitás-igényének megtervezése. Feladatuk a munka megszervezése és a határidők betartása. Munkakörükbe tartozik a feladatok műszaki-technikai feltételeinek biztosítása is. Felelősek az egész kerület ökológiai és gazdasági működéséért.
A központi szolgálat feladata a kapacitásigények fölmérése, és ezek alapján az erdei munkások elosztása. Az ő hatásköre az erdőmunkásokkal kapcsolatos valamennyi ellátási és szállítási feladat megoldása. Ő koordinálja a vállalkozókkal a technikai és adminisztratív kérdéseket is. Begyűjti és feldolgozza az ajánlatokat, majd megvásárolja a szolgáltatásokat. A feladatokra vonatkozó kiírásaik egész Európára vonatkoznak, amennyiben meghaladják a 200 ezer €-t. Ez minden évben – hasonlóan az egész unióban – nagyon bonyolult feladat. Hozzá tartoznak a különböző beszerzések is.
A munkaszervezés célja, hogy minden áttekinthető legyen, és ez által összehangolhassák a munka mennyiségét és a kapacitásokat. Ebben a szervezetben a legnehezebb a rugalmasság megvalósítása.
A kerületvezetők tervezik meg a fakitermelést, az ültetést és minden egyebet. Három mennyiségi dimenzióval dolgoznak, a területtel (hektár), a mennyiséggel (m3) és az idővel. Ezekből számítják ki a szükséges teljesítőképességet, kapacitást. Ha tegyük fel 100 óra munkaigényt terveztek, akkor meg kell vizsgálniuk, hogy ebből a saját személyzettel mennyit tudnak teljesíteni, és mennyi szolgáltatást kell ehhez vásárolni.
Ezek alapján készül el az intézkedési terv. Ezt minden év január-februárjában készítik el a kerületek. Ez magába foglalja a vágásterveket is. A tervezés során 30 százalék túlórával számolhatnak. Csapatonként négy munkás dolgozik. Az eredményeket végül naptárra vetítik. Ez természetesen az ideális eset.
Az ez évi tervezés „történelmivé” válik a cég életében, mivel a feldolgozást számítógépes programokkal végzik, s az eredmények intézkedési terv formájában két hónappal a munka elkezdése előtt visszakerülnek a kerületekbe. A program jelöli ki, javaslat formájában, hogy melyik munkás vagy vállalkozó hol, melyik erdőrészletben, melyik vágásterületen, mikor, milyen munkát fog végezni. A bonyolult rendszer időben jelezni fogja a fapiac igényeinek megfelelően, hogy melyik erdőrészletben, milyen fafajok kitermelését, melyik vállalkozónak kell elvégezni. Elmondása szerint a rendszer az elegyetlen fenyvesek esetén biztosan működik majd.
Tekintettel arra, hogy náluk fakitermelés csak télen – szeptember és március között - zajlik, egyrészt a fülledés, másrészt a madarak költési idénye miatt, ezért gondot okoz, hogy mivel foglalkoztassák nyáron a munkásaikat. Más, fenyővel dolgozó erdészetek viszont egész nyáron végezhetnek fakitermelést.
A vállalkozók adják a fakitermeléshez szükséges közelítő és egyéb gépeket, valamint az útépítő és karbantartó gépeket is.
Jelenleg 27 erdőmunkásuk van, közülük 25 fakitermelést is tud végezni. Ez jó aránynak számít, mert számos erdészetnél sokan nem dolgozhatnak motorfűrésszel. A nyugdíjkorhatár 67 évre emelkedett, s idősebb korban már nem mindenki dolgozhat motorfűrésszel. Az erdei munkások nagy része ötven éves korára fizikailag már kikészül. Emiatt az utóbbi években mintegy ezer erdei munkást helyeztek nyugdíjba Bajorországban. Évente 15 új munkást alkalmaznak. Ez nagyon kevés, mert sokkal többen érik el a 40-50 éves korosztályt. (z)