2006. február 16-án a Kiotói Jegyzőkönyv életbelépésének első évfordulóján a Magyar Természetvédők Szövetsége átadta javaslatait az üvegházhatású gázok 2012 utáni további kibocsátás-csökkentésének tárgyalásaival kapcsolatban Persányi Miklós, környezetvédelmi miniszternek. A javaslatok átadásán részt vett a klímaváltozástól különösen sújtott hóemberek és jegesmedvék egy-egy képviselője is – tájékoztat az MTVSZ közleménye.
Az éghajlatváltozás elleni kötelező intézkedéseket tartalmazó nemzetközi Kiotói Jegyzőkönyvben az Európai Unió a 2008-2012-ig tartó időszakra 8 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést vállalt. Az éghajlatváltozás megállítására a kiotói vállalások azonban nem elegendőek.
Ezért a világ kormányai az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kulcsfontosságú tárgyalások folytatásáról – többek között a civil szervezetek nyomására – még a tavalyi montreali ENSZ éghajlati konferencián döntöttek. Az EU-25-ök közös beadványt készítenek, melyet 2006. március 15-ig nyújtanak be az ENSZ-nek.
A Föld Barátai Európa hálózat, amely magyar tagja a Természetvédők Szövetsége, javaslatokat készített az EU tagjai számára. Ezekben szerepel, hogy a 2012 utáni kibocsátás-csökkentési vállalásokra az Unió szorgalmazza: a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 2°C alatt tartsuk, amely érték felett a hatások katasztrofálisakká válnak.
Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke elmondta, a Szövetség emlékezteti a kormányokat arra, hogy ez a cél jelentősebb kibocsátás-csökkentéseket igényel, mint ami a Kiotói Jegyzőkönyvben található. Ez azt jelenti, hogy az EU vállaljon fel olyan célokat, amelyek 2020-ra legalább 30 százalékos, 2050-re legalább 80 százalékos csökkentést hoznak az 1990-es szintekhez képest. Az Uniónak el kell ismernie, hogy az EU-n belül előirányzott alacsonyabb csökkentési célok nem érik el a kívánt hatást.
Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője szerint, Magyarország ugyan a rendszerváltás utáni ipari szerkezet-átalakulásnak köszönhetően egyelőre teljesíti a vállalását, az éghajlatváltozás csökkentéséhez azonban továbbiakban nagyobb kibocsátás-csökkentés szükséges, amit nem fogunk tudni teljesíteni, ha nem javítunk klíma- és energiapolitikánkon. Az éghajlatváltozás már most a bőrünkre megy, Magyarországon hosszú távon fokozatos felmelegedés várható, a nyári csapadék mennyisége csökken és egyes szélsőséges időjárási események – mint özönvízszerű zivatarok, aszályok, árvizek – gyakorisága és intenzitása nő. Ennek következtében a klímaváltozás előre haladtával a különféle elemi károk, veszteségek, a szükséges védekezés költségei jelentősen nőhetnek.
A Magyar Természetvédők Szövetsége ezért arra kéri a magyar állampolgárokat, hogy az európai kampányhoz csatlakozva küldjenek elektronikus üdvözlőkártyát a Kiotói Jegyzőkönyv életbelépésének első évfordulója alkalmából a magyar kormánynak, azonnali cselekvést sürgetve az éghajlat védelmében.