2013. október 1. - A Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Nagycenki Lovasképzési Központja Bécsben és Nagycenken vett részt gróf Széchenyi István születésének 222-ik évfordulóján tartott koszorúzásokon, megemlékezéseken. Gróf Széchenyi István szellemisége, eredményes munkája máig ható tanulságokkal és példával áll előttünk. A legnagyobb magyarról sokan hiszik azt, hogy Nagycenken született, pedig 1791. szeptember 21-én, Bécsben látta meg a napvilágot. Szülőháza a belvárosban található a Burg épületével egybeépítve, a Herren Gasse-ban, rögtön balra a második ház.
Az emléktáblát 1966-ban helyezték el a ház falán, sajnos túl magasan – a második szinten – így a nagycenki delegáció koszorúinak elhelyezése fizikai nehézségbe ütközött, ezért a monogramra lehet csak a koszorúkat felakasztani. (E méltatlan helyzet rendezése sürgős feladat.)
A keresztelés is Bécsben, a Herren Gasse elején, a Burg melletti Szt. Miklós templomban történt.
Remélhetően e sorok hatására is egyre több magyar, aki ellátogat Bécsbe, a Burg épületegyüttesét, a természetrajzi múzeumot, Mária Terézia szobrát megnézni, nem felejti el, tiszteletét tenni gróf Széchenyi István közelben lévő szülőházánál, a Herren Gasse-ban.
A nagycenki ünnepség szónoka dr. Csorba László a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója volt. Az aktualitást az adta, hogy ez évben vette át a kastély központi épületét és a Széchenyi emlékkiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum.
A főigazgató ünnepi beszédében – talán nem véletlenül, az eredményes munkakapcsolatunkra tekintettel – gróf Széchenyi Istvánt, mint huszárkapitányt mutatta be. Tanulságként elmondta, hogy ugyan nem volt tanult ember a gróf, de mint huszárkapitány rendkívüli – mai szóhasználattal – logisztikai feladatokat kellett megoldania, amikor Győrből Párizsba vezényelte Német- és Olaszországon keresztül, a több mint száz lóból és több száz katonából álló századát. Biztosítani kellett az útvonalat – hidak, utak, szekerek, stb. – és az élelmezést, szállást. Ezért lett olyan gyakorlatias vezető a civil életben, hiszen egyedülállót alkotott azzal a magyar történelemben, hogy kitalálta, mit kell létrehozni, megalkotni, pénzt szerzett hozzá majd megvalósította. Külföldre utazott, tájékozódott, megvetette az aktuális témában kiadott összes folyóiratot, könyvet és abból merítette ismereteit, hogy a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati tudás birtokában dönthessen a fejlesztésekben.
Gróf Széchenyi István szellemisége fogja össze Nagycenk társadalmi és gazdasági vezetőit, akik kimondták, hogy Széchenyi István szellemiségét ápolva, közösen virágoztatják fel a legnagyobb magyar otthonának helyet adó települést. Ehhez jó alapot ad a Magyar Nemzeti Múzeum, a Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Nagycenki Lovasképzési Központja, a település Önkormányzata és számos támogató.
Az ünnepség után az önkormányzat polgármesteri irodájában tartott közös egyeztetésről hivatalos feljegyzés készül, mely az együttműködést és a közös célokat tartalmazza. Az eddigi eredmények és tárgyalások következtében joggal bízunk abban, hogy a kormányzat is támogatja törekvéseinket, a kastélyépületek és környezetének felújítását, a kiállítások, emlékhelyek méltó körülmények közötti bemutatását. Szöveg és kép: Ormos Balázs