120 évvel ezelőtt, 1886. augusztus 1-jén vehette birtokba az Országos Erdészeti Egyesület az Alkotmány utcai egykori székházátA budapesti Erdészeti Információs Központban 2006. augusztus 1-jén együttes ülést tartott az Országos Erdészeti Egyesület leköszönő és új elnöksége.
Pethő József elnök köszöntője után fölkérte a korábbi elnökség tagjait, értékeljék az elmúlt ciklus tapasztalatait, valamint az új elnökség tagjait, hogy ismertessék elképzeléseiket.
Duska József, a korábbi elnökség általános alelnöke beszámolt az egyesület ügyiratainak átadás-átvételéről, amelyet Schmotzer András jelenlegi általános alelnökkel végeztek el. A volt alelnök értékelésében elmondta, hogy a legfontosabb dolognak azt tartja, hogy létezik az egyesület. Megemlíttette, hogy a vidéki szervezetek, a helyi csoportok hiányolják a vezetők, az elnökség tagjainak látogatását, megjelenését. További kritikaként említette meg, hogy az egyesület világos koncepciója nem született meg. Álláspontja szerint ez a dolog nem kerülhető meg, és ennek kidolgozásába érdemes volna egy körkérdés keretében bevonni a tagságot is. További feladat lehet a régiók működésének fejlesztése is.
Bejczy Péter az egyesület finanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy új formákat kell keresni. Föl kell venni a kapcsolatot a régiós együttműködés céljából a szomszédos országok erdészeti egyesületeivel. Fölhívta a figyelmet az EU-pályázati lehetőségek figyelésére, valamint a szakmai lobbi fontos szerepére.
Dr. Szikra Dezső, az Erdészet Lapok szerkesztő bizottságának korábbi elnöke kiemelte, hogy működése idején minden tervezett lapszám megjelent, és nem volt szükség a lap arculati megjelenését érintő minőségi visszalépésre. Sikerült a lap külsejét és tartalmát is megújítani. Mindez nem ment viták nélkül, de ez a lapkészítés velejárója. A korábbi ciklus valamennyi szerkesztő bizottsági emlékeztetője hozzáférhető a könyvtárban is. A szerkesztő bizottság új elnökével, Haraszti Gyulával részletesen megbeszélték a lappal kapcsolatos tapasztalatokat és teendőket. Felhívta a figyelmet, hogy az egyesület egyik legnagyobb értéke a Lapok, és reméli, hogy a követők is szívügyüknek tekintik.
Cserép János, az OEE korábbi elnöke elmondta, sikerült teljesíteniük azt a célkitűzésüket, hogy megőrizzék az egyesület működőképességét és önállóságát az elkerülhetetlen ütközések ellenére is. Emlékeztetett arra, hogy évekkel ezelőtt sokan fölvetették, kell-e ennyi szervezet a szakmán belül. Mára igazolódott, hogy kell. Ezeknek a szervezeteknek az olvasztó tégelye, ernyő szervezete pedig az Országos Erdészeti Egyesület. Kifejezte reményét, hogy az egyesületre támaszkodva sikerül a szakma egységét megőrizni. Pozitívumként értékelte, hogy az egyesület megtartotta a hagyományos távolságát a politikai erőtértől.
Ugyanakkor fölhívta figyelmet az egyesület pénzügyi függésére. Ezzel összefüggésben kitért arra, hogy sikerült meghozni azt a kockázatos lépést, amitől sokan óvakodtak, a tagdíj emelését. A tagság többsége elfogadta a kényszerű döntést. Az egyesületi pártoló tagsággal kapcsolatban kifejtette, hogy véleménye szerint nem jó, ha a szakma szervezetének támogatásáról a vezérigazgató dönt. Ki támogassa az egyesületet, ha nem a gazdasági társaságok? – tette föl a költői kérdést. A történetünk során mindig a nagy erdőbirtokosok támogatták az egyesületet. Határozottan leszögezte, hogy annyi pénz mindig lesz a vállalatoknál, hogy el tudják tartani az egyesületet. A gazdálkodási kérdésekkel kapcsolatban fölvetette, meg kellene keresni a módját annak, hogy az egyesület létrehozzon egy gazdálkodó szervezetet, amely az anyagi helyzetet stabilizálhatja.
Az Erdészeti Lapok terjesztésével, működésével kapcsolatban nem született döntés, ez az új elnökségre maradt, akárcsak a régiók működésének kidolgozása is. A leköszönt elnök a külkapcsolatok erősítését kiemelt kérdésnek nevezte.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az erdészet melyik államigazgatási szervhez tartozzék, elmondta, hogy tapasztalatai szerint érezhető a bizonytalanság a szakmán belül. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy az egyesek által vitatott korábbi döntést – a természetvédelem és az erdészet viszonyát taglaló közlemény kiadását – meg kellett hozni, és a felelősséget vállalni kellett. A halasztást nem tűrő döntések esetében az egyszemélyi felelősség nem kerülhető meg, és mint utólag igazolódott, a választmány döntő többsége támogatta. Álláspontja szerint az állami erdők arányát nem szabad csökkenteni, az igazgatási hagyományokat kell figyelembe venni és a politikától távol kell maradnunk. Ezzel együtt az ágazati hovatartozás a kérdésében előbb-utóbb állásfoglalásra kényszerülünk – fejezte be értékelését az OEE volt elnöke.
Schmotzer András, általános alelnök hangsúlyozta az alaptevékenységek megfogalmazásának szükségességét, és figyelmeztetett, hogy „ne markoljunk túl sokat”. Kiemelte a helyi csoportokkal, a szakosztályokkal való kapcsolattartás szerepét. Fontos kérdésként említette az Erdészet Lapok további működésének eldöntését. Felhívta a figyelmet arra, hogy világos jelzést kell adni a döntéshozók számára, a szakma tisztában van az érdekviszonyok bonyolult hálózatával, nem feledve, azt hogy az erdők képezik az utolsó jelentős állami vagyont.
Doros István, technikus alelnök elmondta, hogy az erdészek munkájának megbecsülését kívánja képviselni, és ennek érdekében a korszerű informatikai eszközök használatát terjeszteni. A szilvásváradi Erdészeti Múzeum igazgatójaként nap, mint nap tapasztalja az erdészeti tájékoztatás hiányosságait. Fölvetette, hogy az elnökség tartson konzultációt a szakosztályelnökökkel.
Tihanyi Gyula is az egyesület működése anyagi biztonságának megteremtését emelte ki, és ő is fölhívta a figyelmet az EU projektfinanszírozási gyakorlatának tanulmányozására. Fontosnak tartja a szakmát érintő eseményekre való gyors reagálást. Sajnálkozását fejezte ki, hogy az egyesületnek még nincs a humánpolitikát támogató szakosztálya.
Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok szerkesztő bizottságának elnöke emlékeztetett a lap közel 150 éves múltjára, amely önmagában nagy tenni akarást és erőt ad a munkához. Hangsúlyozta, hogy az egyre éleződő versenyben az erdészeti ágazati kommunikációnak nagyon fontos szerepe lesz. Az Erdészet Lapokat ennek zászlóvivőjévé kell tenni. A Lapokkal kapcsolatos elképzeléseit a legutóbbi számban adta közre. A szerkesztő bizottság alakulóban van, a szeptemberi lapszámban már bemutatható lesz. Halaszthatatlan, hogy létrehozzuk a Lapok saját világhálós változatát is. A honlap beindítása 4-6 héten belül reális lehetőség.
Kolozsvári Ákos, az ellenőrző bizottság elnöke is az egyesület talpon maradását tekintette az elmúlt négy év legnagyobb eredményének. Hangsúlyozta, az egyesület finanszírozásában a több lábon állás további fejlesztését, és figyelmeztetett arra, hogy csak olyan ügyek megvalósítását támogatják, aminek a finanszírozása megoldható.
Ormos Balázs, az egyesület főtitkára szerint az előző elnökség jó alapokat biztosított a munka folytatásához. Emlékeztetett, hogy éppen 120 évvel ezelőtt, 1886. augusztus 1-jén vehette birtokba az Országos Erdészeti Egyesület az Alkotmány utcai egykori székházát. Tájékoztatta az elnökséget, hogy megkezdődött a jelenleg minisztériumi székházként működő épületben az erdészterem kialakítása.
Pethő József elnök megköszönte a korábbi és új elnökségi tagok beszámolóit, és elismerését fejezte ki az előző elnökség határozott kiállásáért a szakma képviseletében.
Tájékoztatta az elnökséget, hogy a közelmúltban hasonlóan gyorsan és operatívan kellett állást foglalni egy országgyűlési kezdeményezésről. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága munkacsoportja egy megbeszélést hívott össze képviselők, az ÁPV Zrt, az FVM, valamint, a szakmai szervezetek (OEE, MEGOSZ) szakembereinek részvételével, az állami erdőkkel kapcsolatban. A tárgyalásokat követően született egy dokumentum az egyesület és a magánerdő-gazdálkodók nevében. Ezt a nyilatkozatot az elnök ismertette, és tájékoztatott arról, hogy készül egy nagyobb, összefoglaló anyag is a témáról.
Ismeretes, hogy a közelmúltban a környezetvédelmi tárca készített egy elaborátumot az állami erdők ágazati hovatartozásával kapcsolatban, amelyet a kormány elé kívánnak terjeszteni..
Z. Z.