2014. augusztus 12. - Dél-koreai diákok európai tanulmányútjának egyik fontos állomása volt a gödöllői akác géngyűjtemény
Sokat hallhattunk már eddig is a nagyvállalatok társadalmi szerepvállalásáról, de azért először kicsit értetlenkedtünk, mikor egy angol nyelvű cikkre hivatkozva a diákok megkeresték az ERTI kutatóit, hogy európai tanulmányútjuk során szeretnének egy rövid időt eltölteni a kutatóintézetnél. A csodálkozásra az adott okot, hogy a levelezésből kiderült, a programot az LG koreai részlege finanszírozza, a téma pedig a világméretű méhpusztulási probléma elemzése lenne. A levélváltásból kitűnt, hogy a nagyvállalat évről évre 240 koreai diák tanulmányútját támogatja. A támogatás elnyerésének feltétele, hogy világviszonylatban jelentős kérdés megismerését tűzzék célul a fiatalok.
A hozzánk látogató fiatalok a témát már Franciaországban, és Belgiumban is tanulmányozták, hozzánk magyarokhoz elsősorban az akác méhészeti jelentőségének megismerése érdekében érkeztek.
Az akác méhészeti jelentőségének megismertetésére a legjobb helyszín természetesen a gödöllői arborétum volt, ahol az akác nemesítői törzsgyűjtemény található.
A szakmai programot a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, Ültetvényes Fatermesztési Osztályának Püspökladányi kutatói vezették, a gödöllői arborétumban.
A nagyközönség által kevéssé ismert, hogy az arborétum árnyas sétányai mentén nem csak a hazai erdészetileg jelentős akác fajtákat, fajtajelölteket, hanem a már elismert vagy fajtaelismerésre váró, méhészetileg jelentős törzsfák is megtalálhatóak.
Ezeknek az anyafáknak fenntartása, teljesítmény vizsgálata, a fák gondozása és szükség esetén továbbszaporítása az erdészeti nemesítői munka alapfeladata.
A négy koreai fiatal kérdései alapos megelőző felkészülésről, szakirodalmi ismeretekről tanúskodtak.
A vendégek alig győzték leplezni meglepetésüket, mikor árbocakácainkat, vagy biomassza produkció alapján szelektált törzsfáinkat látták.
Mint elmondták Koreában igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az akácgazdálkodás fejlesztésének – 2012 óta kutatási együttműködés folyik az ERTI és a koreai erdészeti kutatóintézet között – de az ottani állományok növekedési erélyükben elmaradnak a Gödöllőn látottaktól, és nagyon sok kártevőtől szenvednek.
Sok kérdés hangzott el a hazai méhészet helyzetéről, az erdei méhlegelők fafaj összetételéről, a méhek beporzási szerepéről, és természetesen a méhpusztulások, méhmérgezések hazai tapasztalatairól. Csiha Imre