2014. szeptember 7. - Az FM államtitkárát követően Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszéde következett, amelyet távollétében felolvastak.
Az erdőgazdálkodó államtitkár emlékeztetett a közelmúlt eseményeire, nevezetesen az akác körül kibontakozó vitára, és az Akác-koalícióban folytatott küzdelemre. Hangsúlyozta, büszkék lehetnek, hogy elérték az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánítását.
A sikerek ellenére, még sok munka vár azokra, akik az akác támogatását pártolják az ésszerűtlen tiltás helyett – fogalmazott levelében az államtitkár. – A további együttműködéséről biztosította a magánerdő-gazdálkodókat, már csak azért is, mert a jelenlegi irodája az Országos Erdészeti Egyesület egykori székházában található.
Ezután Luzsi József, a MEGOSZ elnöke lépett a mikrofonhoz.
Elöljáróban utalt az ünnepség helyszínére: az Országház a tartamosságot jelképezi, akárcsak az erdő; összetartozást jelent, akárcsak a magánerdő-tulajdonosoknak a MEGOSZ. A Kossuth tér felújításáról a szakma megújulási törekvése jut eszébe.
Emlékeztetett a huszonöt évvel ezelőtt lezajlott rendszerváltozásra. A privatizáció során az erdők is magánkézbe kerülhettek. A mintegy ötszáz-ezer új erdőtulajdonosnak fogalma sem volt, hogy’ kezdjen hozzá az erdőgazdálkodáshoz. A magángazdálkodásnak csak régmúltja volt hazánkban, évtizedek alatt feledésbe merültek az ismeretek. A tulajdonosok spontán szerveződtek meg a működtetés elindítására. Az időközben megszűnő mezőgazdasági termelőszövetkezetekben foglalkoztatott erdészek készek voltak a magánszektorban hasznosítani szakértelmüket. A szervezett magán-erdőgazdálkodás az ezredfordulóban indulhatott el a magánosított 800 ezer hektár erdő 45 százalékán. Nyugat-Európában a magánerdők 90 százaléka működik, ezért a szakpolitika létrehozta a szakirányítási hálózatot. A szakértelem elérte, hogy ma már a magánerdők mintegy 80 százalékát működésbe vonták. Időközben a szakirányítás állami finanszírozása megszűnt, így a szakma egyik fontos feladata ennek a hálózatnak az újraindítása.
Az elnök is utalt arra, a közvéleményben még ma is az jelenik meg, hogy hazánkban az erdők területe csökken. Ezzel szemben az igazság az, hogy éppen a magán-erdőgazdálkodók munkájának eredményeképpen százezer hektárral nőtt az utóbbi évtizedekben az erdőterület. Ezzel is munkahelyet teremtve, ott, ahol a legkevesebb munkaalkalom adódik. A magánerdőkből napjainkban 3,3 millió m3 fát termelnek ki, mintegy 80 milliárd Ft értékben. A többi járulékos használatból adódó bevétellel eléri a 120 milliárd Ft-ot. Az erdők közjóléti szerepével kapcsolatban az elnök megjegyezte, ez ingyenes szolgáltatás. Az erdő tehát a vidéki embernek munkát és megélhetést nyújt, a városiaknak pedig pihenést, feltöltődést.
Ami erdő védelmi funkcióját illeti, napjainkban ebből a szolgáltatásból adódó jövedelem kiesésért nem kapnak kompenzációt a tulajdonosok – hívta föl a figyelmet az elnök. – Azon dolgoznak, hogy ennek is meg legyen a feltételrendszere.
Megemlítette a fafeldolgozásból adódó további munkahelyek létrehozását is.
Luzsi József beszéde végeztével átadott egy akácfából faragott ország címert Nagy István államtitkárnak. (z)