2014.szeptember 9.- Az Erdészeti Lapok szerkesztősége által szervezett sajtókirándulás résztvevőit láttuk vendégül 2014. szeptember 2-3-án társaságunknál.
A programon az Erdészeti Lapok, a Kossuth Rádió, a Szabad Föld, az Erdő-Mező Online és az Oxigén Hírügynökség munkatársai vettek részt.
A vendégek 2-án, 10 órára érkeztek a Ravazdi Erdészetünkhöz. A szálláshely elfoglalása után Orbán Tibor vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket, majd Iványi Ákos közönségkapcsolati megbízott röviden bemutatta a Kisalföldi Erdőgazdaságot.
Az első hivatalos program a világörökség részét képező Pannonhalmi Főapátság megtekintése volt, mely a térség egyik meghatározó szereplője, szellemi bázisa. Az ezeréves múltról, a szerzetesi életről, az építészeti tudnivalókról, a méltán híres bencés gimnáziumról és a napjainkig zajló fejlesztésekről szakvezetés keretében kaptunk tájékoztatást.
Az igazi „erdész-időjárás" ellenére a program a szabadban folytatódott a pannonhalmi parkerdő bejárásával. A 2012-ben újjáépített Boldog Mór kilátóhoz a közelmúltban befejezett tíz állomásos tanösvényen jutottunk el, mely a Kárpát-medence és a szűkebb térség történetét mutatja be az ősidőktől napjainkig - az erdők szempontjából. Közben Boros Attila erdészeti igazgató az erdészet általános tevékenységét ismertette.
Az ebéd után a magyalosi erdőbe mentünk, ahol egy nagyszabású lőtér-beruházás zajlik. A hivatásos vadászok, sportlövők, fegyveres testületek és laikus érdeklődők számára készülő objektum nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas lesz. Az első ütem tervezett átadási időpontja 2014. november vége.
Ezt követően egy, a „Tündérkert" mozgalomhoz csatlakozó, ősi, hazai körtefajtákat magába foglaló, induló gyümölcsöskertet látogattunk meg, mely szintén a Ravazdi Erdészet portfolióját gazdagítja. A kert létrehozásának gondolata mögött hagyománytisztelet, kultúrtörténeti érdeklődés és génmegőrzési szándék egyaránt megtalálható.
A közeli Szent Villebald templom rekonstruált alapja és a Sólymos Szilveszter kilátó megtekintése után a Ravazdi Erdei Iskolát és a hozzá tartozó erdészeti gyűjteményt jártuk végig. A napot különleges vadvacsora és borkóstoló zárta.
Szeptember 3-án a csapat a Győri Erdészet területére utazott. Elsőként a Bőny térségében zajló bálványfa-irtási munkák helyzetét tekintettük meg. A KEOP pályázati támogatással megvalósuló programot Limp Tibor erdészeti igazgató és Kocsis Gábor terepi projektvezető mutatta be. Az eddigi tapasztalatok biztatóak, a vegyszeres kezelések nagyon hatásosak.
A program Ásványrárón folytatódott, a Duna árterén. Itt egy főként természetvédelmi okokból végrehajtott fafajcseréről kaptak tájékoztatást a vendégek. A korábban túlsúlyba került nemesnyárasok egy részét fokozatosan őshonos állományokra alakítjuk át. Az átalakítás a gazdasági szemponton kívül számos ökológiai, turisztikai és hosszú távú fenntarthatósági kérdést felvet, melyeket egyaránt figyelembe véve próbálnak kiegyensúlyozott megoldást találni szakembereink.
A következő téma az ártéri vízhelyzet alakulása volt, a Duna elterelésétől kezdve, a vízpótló rendszer napjainkban is folyó munkálataiig. Az alapos ismertetéshez egy szigetközi csónakázás és a lassanként „erdészietlenné" váló időjárás adta a megfelelő hangulatot. Sajnos a Dunán egy kisebb árhullám volt levonulóban, ami eltakarta a partvonal szokásos képét, a hódrágásokat és a vízi műtárgyak nagy részét.
A nap utolsó hivatalos témája egy széndioxid-megkötést és erdészeti kutatást 100 évig szolgáló kísérleti erdőtelepítés megtekintése volt. A különleges elrendezésű tölgyes létrehozását az AUDI Hungaria Motor Kft. támogatta. A kisalföldi erdészek a Müncheni Műszaki Egyetem, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem irányítása szerint végzik az erdő kezelését. A kezdeményezés tudnivalóit Keresztes Gábor műszaki vezető és Gábor Lőrinc, az Audi környezetmenedzsment vezetője foglalta össze.
A programot ebéd zárta, majd a kirándulás résztvevői elbúcsúztak és hazaindultak. Bízunk benne, hogy a média képviselői hasznos látni- és tudnivalókkal gazdagodtak társaságunknál. Iványi Ákos, közönségkapcsolati megbízott
100 éves szerződés a kísérleti erdőtelepítés mögött
A szélsőséges időjárási események (pl. melegrekordok, szélviharok, rendkívüli esőzések) gyakoribbá válásával egyre több ember számára válik érthetővé, sőt közvetlenül megtapasztalhatóvá az éghajlatváltozás. Szerencsére a változás előre haladtával egyre több kezdeményezés születik a klímavédelem szolgálatában. Ha a globális felmelegedés visszafordítására nincs is komoly esély, a különböző programok hozzájárulhatnak a kedvezőtlen hatások tompításához, lassításához. Ezen kívül a jelenségek mélyebb összefüggéseinek megismerésével lehetőségünk nyílik a várható új körülményekhez való alkalmazkodás időbeni megkezdésére.
2009-ben négyoldalú megállapodás született az Audi Hungaria Motor Kft, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, valamint a Müncheni Műszaki Egyetem között. Az Audi anyagi támogatásával és az egyetemek irányítása alatt, az erdőgazdaság klímavédelmet és tudományos célokat szolgáló kísérleti erdőt telepített Győrladamér határában.
A négy hektáros területen különleges elrendezésben – koncentrikus körök mentén, de küllőszerűen – ültettük el a kétéves kocsányos tölgy csemetéket. Az erdőtelepítés fő célja a széndioxid-megkötés, amivel mérsékelni lehet az éghajlatváltozás ütemét. Emellett a kísérlet az eltérő növőterű (az egyes fák növekedésére rendelkezésre álló terület) faegyedek hosszú távú vizsgálatával, a méretváltozások dokumentálásával arra is szolgál, hogy segítségével a kutatók megállapítsák a mai viszonyokra jellemző növekedésmenetet, szervesanyag-produkciót, és hasznos információkat nyerjenek a különböző állománysűrűségű erdők szénkörforgásra gyakorolt hatásáról.
A kezdeményezés egy nagyobb projekt része, melynek keretében az Audi anyavállalata a következő erdőtelepítéseket támogatta:
2008 – Köschinger Forst (Németország)
2009 – Győrladamér
2010 – Beilstein (Németország)
2011 – Tarjánpuszta
2011 – Bologna (Olaszország)
2012 – Brüsszel (Belgium)
A jelen kísérleti együttműködés időtartama az erdő várható szabályos véghasználati kora, azaz mintegy 100 év. Az időtáv magáért beszél: a megállapodás aláírói már rég nem lesznek az élők sorában, amikor a makkot érlelő, rigófüttyös, árnyas tölgyes fái még javában termelik az oxigént, törzsükbe zárva növekszik a faanyag, ami bútorként szolgálja majd a XXII. század gyermekeit. Aki a természet érdekében cselekszik, nem önmagáért, hanem utódaiért dolgozik.
Sajtókirándulás a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt-nél
2014. szeptember 2-3.
100 éves szerződés a kísérleti erdőtelepítés mögött 1
További információ: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.