2014. október 14.- A NAIK-Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomása jubileumi konferenciát rendezett fennállásának 90. és az Arborétum alapításának 60. évfordulója alkalmából
Führer Ernő előadása után Rédei Károly tartotta meg beszámolóját Akácosok felújíthatóságának fatermési kritériumai címmel.
Elöljáróban elmondta, hogy a gyakorlat és az erdészeti igazgatás részéről felmerült annak az igénye, hogy lehetőleg objektív mérce alapján keressük az akáctermesztésben felvetődő kérdésekre a válaszokat.
Ilyen kérdések többek között: milyen fatermési osztályú állományokat érdemes sarjaztatni; az ökológiai és a faállomány viszonyok alapján hányszor érdemes sarjaztatni; a sarjaztatási kritériumok meghatározásához milyen mutatókat használjunk; az ismételt sarjaztatás milyen hatással van a faállomány faszerkezeti és fatermési tényezőire?
Az elemzéshez felhasználták az elmúlt évtizedek akáckísérleteinek adatait, tapasztalatait.
Pusztavacs térségében újítottak fel egy ilyen kísérleti területet, ahol négy féle felújítási módot alkalmaztak, többek között vastag illetve vékony gyökerekből.
Ezekben a kísérletekben 30-35 éves növekedésmenetet sikerült rekonstruálni. A vizsgálatok során a mellmagassági átmérő növekedésmenetét mintázták meg. Több száz sarj- illetve mageredetű akác fatermési és erdőnevelési kísérletsor adatait modellezték.
A főbb következtetések:
A standard körlapösszeg illetve a fatérfogat táblázat bizonyult a legjobb dendrometriai mércének. Ezeknek az alkalmazásához nem szükséges a faállomány korának és fatermési osztályának ismerete, csupán az átlagos famagasságot kell tudni.
Mindezek összeállításához a NEFAG ZRT segítségével egy útmutató készült.
Az adatsorok alapján négy kategóriát különböztettek meg:
- a várhatóan kétszer sarjaztatható állományok, amelyeknek átlagmagassága több mint 24 méter, a föld feletti bruttó fakészlet 260 köbméter/hektár;
- egyszer sarjaztatható a 20-24 méteres átlagmagasságú, a bruttó fakészlet 190-260 köbméter/hektár;
- egyedi elbírálás alapján egyszer sarjaztatható a 17-20 méteres átlagmagasságú, a bruttó fakészlet 140-190 köbméter/hektár;
- fafajcserés felújítás indokolt azokon a helyeken, ahol 17 méternél kevesebb az átlagos famagasság, és a bruttó fakészlet nem éri el 140 köbméter/hektárt.
Ökonómiai szempontból fontos, hogy az ismétlődő sarjgenerációk – különösen gyengébb fatermési osztályokban – általában kisebb fatermést hoznak.
A módszert a NEFAG ZRT két erdészeténél – Monor illetve Pusztavacs - a gyakorlatban is kipróbálták tíz-tíz erdőrészletben, három évvel a véghasználat előtti állományokban. Az adatokat az üzemtervi fakészlet adatokkal hasonlították össze. A módszer az erdőtervi adatokkal kellően egybevágott. (z)