2014. október 14. – Az Országos Erdészeti Egyesület Gépesítési Szakosztálya 2014. október 9-ikén tartotta szakosztály alkalmát Nyárlőrincen, a Robusta Kft-nél.
Fekete Szabolcs (Papierholz Austria) után Kismarczi Attila a Robusta Kft erdészeti szakirányítója tartotta meg előadását A harvesteres-forwarderes technológia jelene a Dunától keletre címmel.
Az előadásban az elmúlt négy év tapasztalatait foglalták össze Tóbi István ügyvezetővel.
A szakember elmondta, hogy a tűzifa termelés során jutottak el a harveszteres technológiáig, a kézi fakitermelés mennyiségi korlátai miatt. Ugyanakkor az igények örvendetesen nőttek.
Kapcsolatrendszerüket három ismert cég fémjelzi, melyekkel évtizedes együttműködés alakult ki. A Ponsse finn gépgyártó, a Papierholz osztrák fafeldolgozó és a ForestPower hazai gépkereskedő céggel működnek együtt. Idézte a Ponsse jelmondatát, miszerint nem a legnagyobbak, hanem a legjobban akarnak lenni.
2010-ben érkezett az első Ponsse gép a kft-hez, amelyet már a legújabb fejlesztésű fejjel szereltek. Ezzel egy időben kezdődött a gépkezelők képzése. A harveszter bevált, úgyhogy a következő években további három új és néhány használt gépet is vásárolt a cég. Jelenleg hat géppel rendelkezik a Robusta Kft.
A KEFAG ZRT-vel kapcsolatban elmondta, a társaság arra az innovatív elhatározásra jutott, hogy ezt a géprendszert alkalmazza a véghasználatú állományaiban.
A munka során megállapították, hogy a rendszer 24 órás odafigyelést igényel, folyamatos tervezést és szervezést, ugyanakkor rugalmas, fegyelmezett és pontos végrehajtást. Elengedhetetlen a szervíz és az azonnali problémamegoldás, valamint a biztos financiális háttér.
Visszatérve az alkalmazás indításához, szembe kerültek azzal gonddal, hogy hazánkban nincs a harveszter kezelésére képesítő nehézgépkezelői oktatás.
A Ponsse gépek szoftverei olyan fejlettek, hogy maximalizálni képesek az ipari fa kihozatalt, amely növeli a hozzáadott értéket.
A vállalkozási díjról elmondta, hogy Ausztriához kell viszonyítani az itteni lehetőségeket, és a földrajzi adottságok miatt Nyugat-Magyarországon magasabb ez az összeg, mint a Dunától keletre.
Leszögezte, hogy ennek a technológiának az Alföldön, illetve a Dunától keletre csak akkor van létjogosultsága, ha komplex rendszeren belül működik, vagyis a letermeléstől a szállításig egy rendszert alkot.
Tapasztalataik szerint ugyanakkor nőtt az iparifa kihozatal és csökkent a vágástéri apadék. A fatömeg és az eredmény ennek következtében 5-20 százalékkal nőtt.
Kitért a természetvédelmi korlátozásokra is, elsősorban az időbeli korlát jelent gondot.
Ugyanakkora famennyiség letermeléséhez az időkorlát miatt 1,5-2-szeres fakitermelő kapacitás szükséges. Ez nem oldható meg kézi fakitermeléssel. Természetesen a gépi technológia mellett a kézi fakitermelésnek is komoly szerep jut.
Ezzel együtt mindkét területen fennáll a kellő humánkapacitás hiánya.
Az időjárás bizonytalanságaival szemben a harveszteres-forwarderes technológia garantálja a szigorú szállítási szerződések teljesítésének a biztonságát.
A technológia előnyei között említhető a minimális kibocsátás miatt az alacsony környezeti terhelés, a mérsékelt talajnyomás; a túlterhelt kerületvezető és a fahasználati műszaki vezető pedig tehermentesíthető.
A rendszer alkalmazásának elengedhetetlen feltételei közé tartozik a jó logisztika, tökéletes szervezés, jól képzett, felelős gépkezelők, jelentős állandó készlet, forgótőke, biztos szerviz, kockázatviselési képesség.
A szakember azzal fejezte be, hogy szakmapolitikai összefogás szükséges az évtizedes késés ledolgozásához.
Tóbi István: „A hagyományok tisztelete nem jelentheti a szakmai fejlődés akadályát, a fejlődést lassítani lehet, de megállítani nem.” (zé)