2014. november 1. – Fontos aspektusa a kutatásnak, hogy nemcsak az élőhelyeket, hanem a folyamatok társadalmi aspektusát is vizsgálta.
A Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác termében került sor 2014. október 29-én arra a projektzáró konferenciára, amely az „Agrárklíma - az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei" című kutatás ünnepélyes záró rendezvénye volt.
A konferencia elnökeként Faragó Sándor NymE rektor köszöntötte az előadókat és a hallgatóságot.
Bevezetésként megállapította, hogy a klímaváltozás tényét ma már nem vitatják, az okok még vitatottak. Ez a helyzet az erdészeti ágazat számára megkerülhetetlen, hisz hazánk a szárazsági határon fekszik.
Utalt arra, hogy az agrárklíma 2 projekt is elindul bővített kutatói hálózattal.
Az első előadást Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára tartotta: Felkészülés a klímaváltozásra az agráriumban címmel.
Arról biztosította a hallgatóságot, hogy a minisztérium, amelyhez az agrárium és az erdészet is tartozik, a súlyának megfelelően kezeli azt a jelenséget, amelyet összefoglalóan klímaváltozásként emlegetnek.
Van néhány tény, amely már mintegy vészcsengőként jelez a gyakorlatban, hogy nem szabad halogatni a cselekvést. Megnőtt a tavaszi és a nyári középhőmérséklet, csökkent a fagyos napok, nőtt a hőségnapok száma, megváltozott az éves csapadékeloszlás, nőtt a száraz időszak. Mindebből látszik, hogy hazánk sérülékeny ország e tekintetben.
De nemcsak az agráriumot és az erdészetet, hanem a gazdaság más szektorait is érinti a változás.
Hármas cselekvési irány határozza meg világszerte a klímaváltozás elleni lépéseket: a mitigáció (a kibocsátás csökkentés), az adaptáció, vagyis a nem elkerülhető változásokhoz való alkalmazkodás, valamint a szemléletformálás. Az EU szemében is kiemelt téma ez, és a forráskihelyezéseknél kötelező jelleggel 20 százalékos éghajlatvédelmi célokra forrást kell képezni.
Kérdés, miként tudunk a mindennapi gyakorlatban e téren továbblépni.
Ehhez mindenekelőtt információra van szükség a közigazgatásban, valamint a gazdálkodói oldalon is. A legfontosabb információ az, hogy valószínűsíthetően mely irányba történik majd a változás, milyen forgatókönyvekkel kell készülnünk.
Ez a jelenlegi agrárklíma kutatás ebben tud segíteni a hatáselemzéseivel, például azzal, hogy az alkalmazkodás terén miként léphessünk.
Tekintettel arra, hogy határterületen fekszik az ország, minden változás fokozottan érzékelhető. Ezeket a változásokat modellezni kell minden szakterületen.
Fontos aspektusa a kutatásnak, hogy nemcsak az élőhelyeket, hanem a folyamatok társadalmi aspektusát is vizsgálta.
Jó hír, hogy a kutatás folytatódik az egész országra kibővítve, s ezeket az adatokat a minisztérium szeretné majd felhasználni. (z)