2014. november 1. – A nemzetközi előrejelzések szerint a faanyag iránti kereslet Európában 2030-ra megduplázódik.
Sopronban, az egyetemi ifjúsági és rendezvényházban tartotta 2014. október 30-ikán jubileumi konferenciáját az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács.
Kis Miklós Zsolt államtitkárt követően Mózes Csaba, az FM osztályvezetője kapott szót, aki Bitay Márton képviseletében köszöntötte a konferencia résztvevőit.
Elöljáróban elmondta, a terméktanács példaértékű munkájának elismerése az, hogy a közigazgatás szereplői a tanács véleményét egyre inkább figyelembe veszik és hangsúlyt fektetnek rá.
Biztosítani kell, hogy a szakmai érdekképviseletek az erdőgazdálkodás termelői igényeit a legszélesebb körben megismertessék mind a döntéshozókkal, mind az állampolgárokkal. Ennek célja elsősorban az, hogy a szabályozás során megfelelő válaszok születhessenek. Ilyen, a konszenzuson alapuló jogszabályi környezet, az ügyfélbarát közigazgatási rendszer és ösztönző hatású támogatási rendszer megalkotása.
Fontos tényezők a klímaváltozás, a fakitermelés, az üvegházhatású gázok, valamint a foglalkoztatás. A számítások alapján, Magyarországon a nemzetközi egyezmények szerint a hazai erdők évente mintegy három millió tonna szén-dioxidot kötnek meg tartósan. További jelentős, akár négy millió tonna szén-dioxid köthető meg évente a nemzeti erdőprogramban tervezett erdőtelepítések után.
Hazánkban a fakitermelés során nyert faanyag mintegy fele tűzifaként hasznosul. Az ipari fával kiegészülve ez a mennyiség mintegy 4,5 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő fosszilis tüzelőanyagot vált ki.
A nemzetközi előrejelzések szerint a faanyag iránti kereslet Európában 2030-ra megduplázódik. Erre a növekedésre az erdőgazdálkodásnak már most föl kell készülnie. Hazánknak meg kell ragadni az ipari fa iránti keresletnövekedés lehetőségét, és fejleszteni kell a magasabb hozzáadott értéket képviselő fatermékek előállítását.
A klímaváltozást illetően, az erdők hosszú életciklusukból adódóan fokozottan érzékenyek a gyors változásokra, s nem tudnak ezekhez megfelelően alkalmazkodni. Az eddigi kutatások adatai szerint a meglévő erdeink közel 90 százalékát érinti a klímaváltozás. Az erdőtelepítés folytatása mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy felkészítsük erdeinket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.
A gazdaság fejlesztése mellett mind az EU-nak, mind a magyar kormánynak kiemelt célja a foglalkoztatás növelése, a munkahelyteremtés. Az erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak száma a statisztikai adatok szerint kevés, nem éri el a 25 ezer főt. Ugyanakkor az ágazat szerepe a vidéki népesség megtartásában kiemelkedő jelentőségű. Ennek szerepe azért is fontos, mert abban az időszakban zajlanak az erdőgazdálkodási munkálatok, amikor a mezőgazdaságban nincs munka.
Ezért is kell minden lehetőséget megragadni az erdőgazdálkodás fejlesztésére. Ennek során a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére is figyelmet kell fordítani.
Ezek megvalósítása érdekében két fontos szabályozási területre hívta fel a figyelmet az előadó: A jogalkotás, az egységes szabályozási folyamatok, valamint a kiegészítő támogatásokkal történő ösztönzés.
Ezekkel összefüggésben felül kell vizsgálni az egyes szakágazatok törvényeit, ugyanakkor az EU-tagságból adódó kötelezettségeknek is meg kell felelnünk.
A három – az erdészeti, vadászati és természetvédelmi – törvény szabályozásának legfontosabb célja, azok összehangoltságának növelése annak érdekében, hogy a gazdálkodás kiszámíthatóbbá váljék. Meg kell találni azokat az igazgatási eszközöket, amelyek a közérdekű igényeket képesek összehangolni a gazdálkodói elvárásokkal.
Az EU-tagságból adódóan kötelező feladat: a 995/2010. sz. rendelete a fát és a fatermékeket piaci forgalomba bocsátókkal kapcsolatban a hazai erdészeti ágazatot és az igazgatást is. Ezzel összefüggésben az erdőtörvény módosítása illetve új rendelkezésekkel való kiegészítése tovább nem halogatható. Az Európai Bizottság 2013. május 6-án nyújtotta be a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó rendeletjavaslatát. Ezzel összefüggésben Magyarország nem támogatja, hogy az erdészeti szakterület is a rendelet része legyen.
Ugyancsak az uniós szabályozás tárgykörébe tartozik a biomassza termelés és felhasználás ösztönzése a zöldítési folyamattal összefüggésben. A zöldítésben termék-diverzifikáció, az állami védett területek megtartása mellett szerepel az ökológiai fókuszterületek kijelölése.
Az idegenhonos fajok alkalmazását az uniós szabályozás még tiltja, de hazánk megtámadta ezt a jogszabályt az Európai Bíróság előtt. Mi úgy gondoljuk, hogy az unió a rendeletalkotási jogkörét túllépte.
Az ösztönző támogatási lehetőségeket illetően a megújuló energiaforrásokra alapozó, kis kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló biomassza-erőművekre összpontosítsunk.
A helyben megtermelt nyersanyagok közül a tűzifa még hosszú ideig meghatározó lesz. A fás szárú ültetvények esetében felmerülő új termelői igényekkel – új fafaj, fajta, új technológia, újabb támogatások – kapcsolatos kormányzati célok meghatározása most folyik.
Itt utalt az előadó a felelős szaporítóanyag-termelés jelentőségére. E téren fokozottan számítanak a terméktanács támogatására a hosszú távon is támogatható folyamat érdekében.
A másik kiemelt terület az új erdők telepítése. Ez a folyamat mintegy százéves múltra tekint vissza, és ennek eredményeként jutottunk el a mintegy 21 százalékos erdősültséghez. 2014-20 között az erdőtelepítés és fásítás jogcím keretében ez folytatódni fog. Ennek mértékét befolyásolják a meglévő erdőkkel kapcsolatos intézkedések, a vidéki munkahelyteremtés, a területi különbségek kiegyenlítése.
Az ipari felhasználásra alkalmas gyorsan növő fafajokból álló ültetvények létesítését az unió is fontos célnak tekinti, a magas feldolgozottság és hozzáadott érték miatt. Hazánk érdeke is az, hogy a fafeldolgozás minél nagyobb mértékben fejlődjön, s ehhez megfelelő alapanyag szükséges. Ennek érdekében az akácnak és nemesnyárnak kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a jövőben is – hangsúlyozta az előadó.
A biológiai alapoknak fontos szerepük van e téren, hiszen a minőségi szaporítóanyag biztosításának kulcsa a magas értékű genetikai alapanyag kiválasztása. Napjainkban előtérbe kerül a fás szárú növények esetében is a mikroszaporítás.
A klímaváltozás hatása miatt is egyre inkább előtérbe kerül a fás növények és a mezőgazdasági kultúrák együttes alkalmazása, az agrár-erdészeti rendszerek létesítése.
Lehetőséget kell teremteni a kutatások minél gyorsabb alkalmazására.
A jövőben létesítendő erdőtelepítések, -felújítások és agrárerdészeti rendszerek esetében meg kell újítani az eddig alkalmazott gyakorlatot az alkalmazott fafajok tekintetében, a klímaváltozás figyelembevétele szempontjából.
Az osztályvezető utalt a minap befejeződött Agrárklíma 1 kutatásra, melynek eredményeit a napokban kezdődött új program keretében fogják országos érvényességűre kiterjeszteni.
Mivel az erdészeti genetikai erőforrás minden területen befolyásolja a hazai erdőgazdálkodást, ezért is meghatározó a terméktanács munkája a jövőben is – zárta mondandóját Mózes Csaba. (z)