2014. december 3. – Az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya 2014. december 2-án látogatást tett a Magyar Távirati Iroda központjában.
A szakosztály tagjait Pach Ferenc, az MTI nemzetközi és társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója fogadta.
Tájékoztatót tartott a hírügynökségek kialakulásának történetéről, az MTI alapításáról, működéséről.
Elmondta, hogy a XIX. században merült föl a hírügynökségek létrehozásának gondolata. A hírtovábbításnak óriási lendületet adott Morse találmánya. A híreknek és azok továbbításának igényét nagyban befolyásolta a nemzetállamok kialakulása és az ipari forradalom. A gazdasági és politikai döntések gyors továbbításának mind nagyobb jelentősége lett.
Hazánkban országgyűlési gyorsírók - Egyesy Géza és Maszák Hugó - nevéhez fűződik a Magyar Távirati Iroda létrehozása 1880 novemberében, majd a következő évben meg is kezdte a működését.
Tehát ebben az évben a nemzeti távirati iroda az alapításának 134. évét ünnepelte.
Abban az időben napi 20-24 órában tudósított az uralkodó családok életéről, a súlyos bűncselekményekről.
Az I. világháborút követően újjászervezték az MTI-t, gróf Teleki Pál miniszterelnök Kozma Miklóst bízta meg a hírügynökség vezérigazgatói teendőivel. Kozma irányításával egyre hatalmasabb médiabirodalommá lett az MTI. Megvásárolta a Telefonhírmondó Részvénytársaságot, megalapította a Magyar Hirdető Irodát és a Magyar Filmiroda Rt-t. Bővítette külföldi tudósítói hálózatát, valamint a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Részvénytársaság létrehozásával 1925-ben megkezdődött a magyar rádió működése Magyarországon.
A hírügynökség ebben az időben a Bródy Sándor utcában, a mai Olasz Intézet épületében székelt.
A Magyar Távirati Iroda 1997. július 15-e óta újra részvénytársasági formában működik, jelenlegi működési kereteit a Nemzeti Hírügynökségi Törvény, az 1996. évi CXXVII. sz. törvény adja meg. A hírügynökség a Magyar Országgyűlés tulajdonában van. Az MTI elnök-vezérigazgatóját a köztársasági elnök nevezi ki.
2010-től, az új Médiatörvény alapján megváltozott a közmédia struktúrája és az MTI is a Média-szolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap része lett. A közelmúltban beadott törvényjavaslat szerint újabb összevonás várható, és a rádió, az MTV, valamint a Duna Tv beolvad a Duna Televízióba.
Az MTI napjaikban hírgyártó és nagykereskedő funkciót tölt be. Naponta mintegy 500 hírt és 200-300 fotót ad közre.
A feldolgozott témákat két csoportba oszthatjuk: tervezhető események illetve váratlanul bekövetkezők.
A tervezhető események közül előző nap döntik el szerkesztői értekezleten, hogy melyekről tudósítanak.
Az újságíró pedig az eseményen hallottak alapján dönt a tudósításba kerülő szövegről.
2011. óta a híreik mintegy 60 százaléka ingyenes.
A híreknél alapkövetelmény, az információ forrásának feltüntetése.
Szakmai követelmény pedig a tárgyilagosság, az elfogulatlanság, a megbízhatóság és a gyorsaság.
Az MTI híreknek „riasztás” funkciójuk is van.
A hírek a különböző szerkesztőségekhez tartoznak:
a határon belüli és tematikus körbe nem tartozó események a Belpolitikai Főszerkesztőséghez, a határon kívüli és nem tematikus események a Külpolitikai Főszerkesztőséghez, a Gazdasági Főszerkesztőséghez a hazai és nemzetközi gazdasági események, a Kulturális Főszerkesztőséghez a hazai, a nemzetközi kulturális események és a színes hírek, a Sport Főszerkesztőséghez a hazai és nemzetközi sportesemények tartoznak.
Az angol nyelvű szerkesztőség napi 25-30 hírt ad ki hazánkról a világ nagy hírügynökségeinek. A szomszédos kisebb – cseh, román stb.- ügynökségekkel cserekapcsolatban állnak. A nagy nemzetközi hírügynökségekkel – AFP, Reuters, AP - pedig előfizetéses kapcsolat működik.
A Külpolitikai Szerkesztőségben olvassák a külföldről érkező híreket, és általában szintetizálva adják közre.
Az MTI szerkesztőségi kézikönyv szabályozza a hírek műfaját, formai megjelenését.
1980-tól működik az – elsősorban a civil szervezetek számára lehetőséget biztosító – OS és OTS szolgáltatás.
Fontos része a hírügynökségnek a Fotó Szerkesztőség. Itt Varga László főmunkatárs adott tájékoztatást.
Az MTI fotóarchívuma Közép-Európa legnagyobb gyűjteményét tudhatja magáénak. Az archívum mintegy 14 millió negatívot tárol. A negatívtartókat +9 C fokos helyiségben raktározzák. Tárolják a negatívokról korábban készített ún. kontaktmásolatokat is. Ezek az egymás mellé helyezett filmcsíkokról nagyobb méretű papírra közvetlenül készített másolatok. A kontaktokat digitálisan is rögzítik.
A képeket korábban 9x12 cm-es méretű pozitívokon is tárolták. Ezek hátoldalán tüntették föl a készítés adatait, mikor, hol, mit ábrázolnak a fotók.
2000 óta digitális formátumban dolgoznak. Évente mintegy 140 ezer felvételt rögzítenek.
Az első felvételük az I. Világháborúban készült fotó, amit vásároltak.
A ’20-as évektől készültek saját fotók, üvegre, többek között a vitézzé avatásokról.
Az archívum védett nemzeti gyűjtemény.
A pozitívok hátoldalára írott adatokat egy ún. szövegkönyvben is rögzítik, a könnyebb visszakereshetőség érdekében. Ezzel együtt témakódolást is alkalmaznak.
A www.foto.mtva.hu oldalon mintegy 1 millió 700 felvétel érhető el.
Az adatbiztonságot négyszeres adatmentéssel érik el, és külön-külön helyen tárolják.
A látogatás az MTI hírszobájának (Newsroom) megtekintésével zárult.
A szakosztály tagjai találkoztak Gazsó L. Ferenc vezérigazgatóval, és az éppen sajtótájékoztatóról visszaérkező Csávás Sándorral, a Gazdasági Szerkesztőség agrártémákkal foglalkozó munkatársával.
Ismeretes, hogy Csávás Sándor kapta 2010-ben a Kétmilliomodik Magyar Erdő Emlékérmet.
A szakosztályülésen tagjaink sorába fogadtuk dr. Nádai Magda szakírót, aki éppen az 51. kötetén dolgozik. A szerzőt az 50. kötete megjelenése alkalmából 2013-ban Fazekas Sándor miniszter a Magyar Arany Érdemkereszt díjjal tüntette ki. (zé)