2014. december 6. – A Folyamatos erdőborítás megvalósításának ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és természetvédelmi szempontú vizsgálata című kutatás programzáró konferenciáját 2014. november 26-án tartották Sopronban, a NymE P épületében.
Lakatos Ferenc előadása után Gál János következett a folyamatos erdőborítás modellezéséről.
Először is összegyűjtötték a faállomány-modellezéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló kutatásokat. Olyanokat igyekeztek kiválasztani, amelyek alkalmasak a folyamatos erdőborítás és az átalakítás folyamatának a modellezésére. A legegyszerűbb modell, a fatermési tábla, amely egyeletlen, egykorú állományokat ír le, nem alkalmas a célra. Az eloszlásmodellek alapján már sztenderdeket lehet képezni a modellezéshez. A legösszetettebb, legbonyolultabb modellek az „egyesfa” modellek, amelyek egy térbeli koordinátarendszerben helyezik el a faegyedeket azok méretei alapján, és azok versengését szimulálják. A saját modell felépítésétől elálltak, mert az túlságosan nagy feladatnak bizonyult. A végül kiválasztott modellt adaptálni kellett a magyarországi viszonyokra.
A kiválasztott Sibyla modellt Marek Fabrika, a zólyomi egyetem erdőmérnöki karának professzora fejlesztette ki, akivel együttműködnek a kutatásban. A modell alkalmas lesz az oktatásban is. Ez a tölgy és fenyő, egykorú és vegyes korú állomány modellezésére alkalmas. Különböző beavatkozások is bevihetők. A felújulási rész adaptálásán még dolgoznak. A modell alapvető bemenő adatai a klimatikus és termőhelyi viszonyok (talajnedvesség és tápanyagtartalom). Azt is lehet modellezni, hogy a szén-dioxid koncentráció növekedése miként hat a fák növekedésére.
A modell és az adattári magassági adatok összevetése alapján jó összefüggést találtak.
Gál János után Weperdi Gábor ismertette kutatásait a faállomány-szerkezeti vizsgálatokról.
Elöljáróban leszögezte, hogy a 2009. évi erdőtörvény meggyorsította az átalakító és a szálaló üzemmódú erdőkezelés elterjedését. Ezzel kapcsolatban ki kellett dolgozni egy hatékony erdőbecslési módszert.
A szálaló üzemmód esetében nem annyira az élőfakészlet, mint inkább a növedék ismerete lényeges, ugyanis ez határozza meg a kitermelhető famennyiséget. Ennek üzemi munkálatait a Pilisi Parkerdő Zrt területein kezdték meg a legrégebben, ahol is több mint 4500 hektár felmérését végezték el. Mivel a pilisiek a türingiai szálaló modellt alkalmazzák, a felmérések is ehhez illeszkedtek. (z)