2014. december 8. – A Folyamatos erdőborítás megvalósításának ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és természetvédelmi szempontú vizsgálata című kutatás programzáró konferenciáját 2014. november 26-án tartották Sopronban, a NymE P épületében.
Weperdi Gábor előadása után Kalicz Péter következett.
Az előadó a Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet kutató munkájáról számolt be, az abiotikus tényezőkhöz tartozó hidrológiai viszonyok vizsgálatáról.
Elöljáróban leszögezte Roth Gyula megállapításával egyetértve, hogy a víz kulcskérdés. Arra keresték a választ, hogy a lékek tájolása, mérete miként befolyásolja a vízgazdálkodást.
Zárt állomány esetén a terület hidrológiai viszonyai jelentős befolyással vannak az erdőre. Ebben a lombkorona és az avar játszik szerepet, 30 százalékát is megoszthatja.
A mérések egy részét a dalos-hegyi illetve a hidegvíz-völgyi mintaterületeken végezték. Talajvízméréseket végeztek többek között az ormánsági mintaterületen.
A lékeken belül mérési hálózat szerint végezték az adatgyűjtést.
Elvégezték a mintaterületeken a lombkorona felületszámítást egy modell segítségével.
A lékek közepén nincs csapadékmegosztás, a nagyobb lékek esetében a csapadékeloszlás az árnyékos részek felé eltolódik.
A lék és a zárt állomány között jelentős a párologtatás közötti különbség.
Összefoglalóan megállapította, hogy méréseik szerint a lékekben nagyobb a rendelkezésre álló vízkészlet, mint a környező állományban a kisebb intercepciós veszteség és párologtatás miatt.
A Dalos-hegyen a lékekben a talajnedvesség nagyobb volt, mint a környező területeken, és legnedvesebbek a napfény által nem érintett részek voltak.
A növények a lékben kevesebb vizet használnak a párologtatáshoz, mint a környező állományban. (z)