2015. június 7. - A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztálya 2015-ben ünnepli fennállásának 50 éves évfordulóját.
Ebből az alkalomból tartottak megemlékezést az intézet munkatársai, korábbi kutatói és a meghívott vendégek 2015. június 4-ikén Sopronban, az ERTI papréti székházában és az Erdészeti Múzeumban.
A megjelenteket Schiberna Endre, az ERTI Ökonómiai Osztály vezetője köszöntötte.
Megemlékezésében elmondta, hogy a gazdasági racionalitás mindig is a tudatos és szakszerű erdőgazdálkodás része volt, és a közgazdasági gondolkodás fejlődésével párhuzamosan fokozatosan épült be az erdészeti tudományokba, majd vált a tartamos erdőgazdálkodás szerves részévé.
Emlékeztetett, hogy már a 19. század közepén is matematikailag szabatos, ám erdész szemmel vitatható pénzügyi számítások léteztek az erdők értékének meghatározására. Érdekes paradoxon, hogy bár ezek a szakmai viták napjainkban is folytatódnak, és a kérdéskör mindig is e szakterület homlokterében állt, minden tekintetben kifogástalan módszerrel azóta sem sikerült előállni.
Akkor mégis mit csináltak az erdész ökonómusok az elmúlt 150 évben – tette föl a kérdést a szakember.
Sok idő telt el addig, amíg 1951-ben az Erdőmérnöki Karon megalakult az Üzemtani Tanszék, majd 1965-ben az Erdészeti Tudományos Intézet Erdészeti Gazdaságtani Osztályán külön szervezeti egység keretében indítottak ökonómiai kutatásokat.
A szocializmus időszakában a főbb kutatási irányvonalat az üzemszervezést és a gazdasági tervezést segítő eszközök kidolgozása, a hatékony üzemméret meghatározása, a munkatermelékenység vizsgálata és a költségelemzések képezték – idézte föl Schiberna Endre az akkori témákat. - Mindvégig kiemelt figyelmet kapott az erdőértékelés kiegészülve az erdők esztétikai és egyéb immateriális hasznai értékének meghatározásával. Az ebben az időben élénken zajló és meglepően őszinte kérdéseket tárgyaló KGST kutatási együttműködés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hazai erdész ökonómusok szakmai meggyőződését ne fojthassa el a korszellem.
A rendszerváltás időszakában az akkori Gazdaságtani Osztály nagy szerepet vállalt az erdészeti ágazatot érintő átalakulás előkészítésében, és a lehetséges hatások vizsgálatában többek között az Országos Erdészeti Egyesület akkori Gazdaságtani Szakosztályán keresztül. Az IUFRO nemzetközi szervezet keretében pedig együttműködés jött létre keleti és nyugati országok kutatói között az osztály részvételével.
Az osztály tevékenységének meghatározó részévé vált a már részvénytársasági formában működő állami erdészeti társaságok jövedelmezőségi vizsgálata, a magán-erdőgazdálkodás fejlődésének elemzése, és a széles körben felhasznált komplex ökonómiai modellek karbantartása.
Az erdészeti ökonómia eddigi története bizonyítja, hogy ez a szakterület mindig a változások élvonalában haladt, és mindig a legújabb kihívásokra kellett, hogy válaszokat adjon – hívta fel a figyelmet az osztályvezető.
Ugyanakkor, a sok próbálkozás és a kitartó munka ellenére az a bizonyos kifogástalan módszer nem született még meg, hiszen az erdészeti ökonómia ma is – mint ahogy 150 éve már – ugyanarra a lehetetlennel határos dologra vállalkozik, hogy egységes rendszerben próbálja kezelni az erdőt, az embert és az ökonómiát.
Az ünneplő közösséget köszöntötte Ugron Ákos, a Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős helyettes államtitkára, valamint Borovics Attila, a NAIK ERTI igazgatója.
Erdészhagyomány, hogy faoszlopot állítanak a múlt tiszteletére, és fát ültetnek a jövőbe vetett bizalom jeleként. Így emlékeznek meg az Ökonómiai Osztály elmúlt 50 évéről és üzenetet hagynak a jövő nemzedékei számára.
A Soproni Kísérleti Állomás udvarán állított emlékoszlop minden darabja körülbelül 50 évgyűrűt számlál. Ily módon zárják magukba azt az 50 évet, amelyet ki-ki nosztalgiával, az egykori kollégák emlékezetével, a küzdelmek és a sikerek újraélésével, vagy az elődök iránti tisztelettel, az ez idő alatt felgyülemlett tudás és tapasztalat megbecsülésével tehet a magáévá.
Ez az emlékoszlop az erdőgazdálkodók segítségével jött létre: Az oszlop elkészítéséhez tölgyet kaptak Zemplénből, akácot a Nyírségből, kőrist a Bakonyból, hársat Somogyból, bükköt Zalából és cseresznyét a Soproni hegyekből.
Az oszlop avatására az erdészeti közigazgatás, az állami erdőgazdálkodók, a magán-erdőgazdálkodók és az agrárkutatás képviselőit kérték fel.
Az elmúlt évtizedekben fontos együttműködések alakultak ki az Ökonómiai Osztály, valamint a Mecsekerdő, a Zalaerdő, a Szombathelyi Erdőgazdaság, a Tanulmányi Erdőgazdaság, a Bakonyerdő, a Kisalföldi Erdőgazdaság, a Vérteserdő, a Pilisi Parkerdő, az Ipoly Erdő, az Egererdő, az Északerdő, a Nyírerdő és a Kiskunsági Erdőgazdaság között. Ezen együttműködések közül is kiemelkedő a SEFAG Somogyi Erdőgazdaság Zrt-vel kialakult partnerség, amely számos kis és nagyléptékű kutatási programot eredményezett.
Az erdészeti ágazati irányítást végző Földművelésügyi Minisztérium az elmúlt évtizedekben hol felettes szervként, hol természetes együttműködő partnerként volt nagy hatással az Ökonómiai Osztály munkájára.
A magán-erdőgazdálkodás fejlődése az elmúlt 25 év egyik legizgalmasabb kutatási területe volt az erdészeti ökonómia és politika tárgykörében, és ennek megfelelően egyre aktívabb együttműködések alakultak ki a magángazdákkal – emlékeztetett Schiberna Endre. - Sajnos még nagyon kevés magán-erdőgazdálkodónak van lehetősége bekapcsolódni a kutatási programokba. A néhány kivételt képviseli az Ártéri Ebt és a Napkori Erdőgazdák Zrt.
Az emlékoszlop felavatása után egy különleges akác oltványt ültettek el, amellyel a jövőbe küldenek üzenetet. Az akác fafaj körül kialakult közelmúltbéli viták az egész társadalom számára megmutatták, hogy az egyébként hétköznapi erdészeti döntések mögött is milyen nagy felelősség rejtőzik. Nem közönséges akácfáról van szó, hanem az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásának köszönhetően három különböző akácfajta: a spirál akác, a rózsaszín akác és az egylevelű akác fog nőni egyszerre ugyanazon a törzsön. Ezzel a fura növénnyel szeretnék kifejezni bíztatásukat a jövő kutatói számára, hogy ne ijedjenek meg semmitől, ami szokatlan, és legyen bennük elég kíváncsiság, hogy megkeressék az összekötő kapcsokat akár a látszólag össze nem tartozó dolgok között is.
Az ültetésre olyan állami és civil szervezetek képviselőit kérték fel, akikkel együtt dolgoznak a magyar erdőgazdálkodás fejlesztésén, és osztoznak a kutatási feladatokban. Az Erdőmérnöki Karral régóta aktív az együttműködés, és elsők között elsőként különösen az Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézettel ápolnak szoros kapcsolatot. A Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Tudományos Bizottsága tudományos életet szervező tevékenységét és az erdészeti szakközönség számára iránymutató szerepét lehetőségeikhez mérten a jövőben is igyekeznek támogatni. Kitüntetett szerepe van az Alföldi Erdőkért Egyesületnek, amely keretet biztosít az alföldi erdőkkel kapcsolatos kutatások előmozdításának és a tapasztalatok megosztásának, amelyet az Erdészeti Tudományos Intézet is egyik kiemelt feladatának tart. Nagyra értékelik a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség erdészetet és faipart összekötő szerepét, és az erdészeti ügyeket érintő közös gondolkodást. Végül, de nem utolsó sorban az Országos Erdészeti Egyesület, amelyhez számtalan szállal kötődnek, például a Soproni Helyi Csoport, a Közgazdasági Szakosztály, a Közönségkapcsolati Szakosztály és az egykori Tanúsítási Szakosztályon keresztül, valamint közvetlenül az egyesület különböző szerveinek munkájában – zárta köszöntő megemlékezését Schiberna Endre.
A jubileumi ünnepség részeként egy konferencia keretében mutatják be az Ökonómiai Osztály múltját, és jelenlegi kutatásait. (zé)