2017. január 25. – A Műveleti lap kálváriája: Nem nagyon látni, hogy mi az értelme a Műveleti lapnak.
Az Országos Erdészeti Egyesület Erdőhasználati és az Erdőrendezési Szakosztálya 2017. január 19-én tartotta együttes ülését a Budapesti Erdészeti Információs Központ konferencia termében.
Jagicza Attilát, a Bakonyerdő Zrt szakfelügyelőjét Spingár Péter, a SEFAG ZRT erdőgazdálkodási osztályvezetője követte.
Az előadó a szakosztály konferencia céljaként az érdemi szakmai párbeszéd segítését, a gazdasági és hatósági szereplők egyértelmű, egyszerű, egységes, s ugyanakkor szabályozott „működésének” biztosítása érdekében tett kezdeményezést jelölte meg.
Ugyanakkor nem lehet cél a jelenlegi jogi szabályozás tételes bírálata, a gazdálkodói – hatósági nézetkülönbségek elmélyítése.
De, fontos lenne a hatósági szemlélet és a gazdálkodói tevékenység közötti „szakadék” áthidalási lehetőségeinek feltérképezése, a gyakorlatban jelentkező egyes „problémás helyzetek” egyértelmű, egyszerű és országosan egységes eljárásrendjének meghatározása, valamint a kritikus kérdésekben - lehetőleg konszenzusos - állásfoglalás megfogalmazása.
Az osztályvezető szerint a jelenlegi erdőgazdálkodás négyszereplős:
- a jogszabályalkotók;
- hatósági szakemberek (erdőtervezők; erdőfelügyelők; társhatóságok)
- erdőgazdálkodók (állami, magán);
- szakszemélyzet, szakirányítók.
Gondot jelent, hogy a jogszabályi környezet nagyon bonyolulttá vált.
A fő problémát az jelenti, hogy a folyamatosan következő jogszabályi változások szinte lehetetlenné teszik a jogkövető szándék megvalósítását.
Az erdőtörvény és a kapcsolódó rendeletek (főleg az EUTR szabályozásból adódó) értelmezése és alkalmazása - sajnos - még mindig nem egyértelmű.
Korábban az volt a fontos, hogy a szakmai irányelveknek megfeleljenek, s az erdőfelügyelővel kialakuljon egy szakmai konszenzus.
Bár az 1996-os Erdőtörvény számos változást hozott a korábbiakhoz képest, azt az erdőgazdálkodók megtanulták helyesen alkalmazni. A 2009-es Erdőtörvény átmenet nélkül fogalmazott meg új elvárásokat, amelyek értelmezése országos kitekintéssel nem egységes ma sem. Még a hatósági igazgatóságokon belül az egyes felügyelők között sincs konszenzus, és másként értelmezik a jogszabályt.
A gazdálkodók nagy dilemmája az, hogy miként lehet szabályosan gazdálkodni, ha a vonatkozó előírások nem egzaktak? Ezekre nem kapnak egységes válaszokat, a különböző esetekre kapott iránymutatások sokszor ellentmondásosak.
Álláspontjuk szerint módosításokat, változtatásokat kellene végrehajtani a fenti gondok kiküszöbölésére. Ráadásul a gyakorlatban előforduló esetek jelentős részére a szabályok alkotói nem gondoltak.
A szakember a továbbiakban a gazdálkodók által felvetett leggyakoribb problémákat vetette föl.
Egy nagyon időszerű gond, hogy a jelenlegi Erdőtörvény módosítási javaslat szerint EUTR szabályok nem vonatkoznak a fásításból és a zártkertekből kikerülő faanyagra. Nem tud zárni a rendszer.
Utalt az utóbbi idők számos (KEHI, ÁSZ) vizsgálatára, amelyeket nem erdőmérnökök végeztek, s a jogszabályokból kiindulva kiderült, hogy a fogalmak nem egzaktak, nem egyértelműek.
Ilyen fogalmak például az űrméter, a köbméter (bruttó-nettó, átváltás), a köbözési módszerek.
A becsült fatömeget a laikus nem érti, azt gondolja, hogy az grammra egyező mennyiség.
De hasonló gondokat vetnek fel a faanyag meghatározási módszerek/eljárások és azok pontossága, a fafaj/fafaj-csoport és a választék/választék-csoport is.
Véleménye szerint a természetességi kategóriákkal a szakmának nincsenek gondjai. A baj ott kezdődik, hogy ezekhez a kategóriákhoz jelentős gazdálkodási kötöttségek kapcsolódnak. Ezek kezelése nagyon nehéz.
Gondot okoz az algoritmizált, sablonos besorolás az adattári adatok alapján. Ugyanakkor az adatok átvezetése sok esetben nem történt meg.
További észrevételek: az 5 százalékot el nem érő, így az Adattárból hiányzó, de meglévő fafajok figyelembe nem vétele; a cserjeszint összetételére utaló adatok hiánya miatt szintén azok figyelembe nem vétele; a termőhelynek való megfelelőséget nem vizsgálták.
Az előadó szerint a besorolás hibákkal terhelt, ennek ellenére üzemtervezéskor - erősen - korlátozott a felülvizsgálat lehetősége (a gyakorlatban 1 kategóriaváltás engedélyezett, annak ellenére, hogy ennek a szűkítésnek nincsen jogszabályi alapja).
Erdőfelújítások, erdőtelepítések esetén az őshonos állományok automatikusan természetszerű besorolást kapnak annak ellenére, hogy természetességük erősen megkérdőjelezhető. Pl. természetszerű az erdő, ha tarvágás után mesterséges módon tölggyel újították fel, főleg akkor, ha ott évente akár többször is védekezni kell az invazív fafajok ellen.
A határidőig leadott észrevételeket nem vezették át, holott több esetben is vezérlő elv volt.
Legyen lehetőség a valós állapot bejegyzésére, ha valóban nem erdőgazdálkodói hiba miatt csökken(t) a természetességi fokozat.
Az előadó leszögezte: a körzeti erdőtervezés rendszere a nagyobb gazdálkodók számára körülményes, rugalmatlan és nehezen követhető.
Erdőtervezéskor az erdőgazdálkodónak lehetősége van írásos javaslatot tenni, azonban ezt komfortosabbá, kezelhetőbbé kellene tenni.
Elektronikus felület kialakítására lenne szükség, ahová feltöltésre kerülhetnek a gazdálkodói, hatósági és civil észrevételek.
Legfontosabb pedig, a gazdálkodást befolyásoló adatok javasolt értékének megadási lehetősége (Üzemmód; Rendeltetés; Természetességi kategória; Termőhely; Használat; Erdősítés; Egyéb változtatás »határ, fafajsor, stb.«)
Szükség volna az új, speciális, egyedi igények megadásának lehetőségére is, pl.: helyi védettség.
A szakember az adattár pontosságával kapcsolatban fölvetette, hogy hibával terheltek az adatok.
Az üzemtervi adatok megbízhatósága, pontossága mind térképi, mind a leíró adatok tekintetében elengedhetetlen a gazdálkodási tevékenység jogszerű gyakorlása miatt.
Fontos lenne a gazdálkodók számára a helyrajzi számokhoz való igazítottság. Szükségük volna a légifelvételekre is, a hatóság által használt ortofotók elérhetőségének biztosítása.
Megtévesztő és félrevezető a jelenlegi erdőtérkép felület nem kellően pontos Google műholdas alaprétege.
A terepi határazonosítást lehetővé tevő (határoszlop, festés) jelölések pontos kihelyezése az erdőtervezési folyamat része kellene legyen – hangsúlyozta a szakember.
Szükség volna megfelelő pontosságú - adatokkal és szoftverrel feltöltött - hatósági GPS eszközállomány biztosítására a bejelentésekhez szükséges bemérések szabatos elvégzéséhez (ha kell, - elérhető összegű eszközbérleti díj fejében).
Ez esetben a hatóság közvetlenül tudná ellenőrizni a bemérési adatokat, s rengeteg jelenlegi kételyt egyértelműen tudna kezelni.
Ugyanakkor szükséges és megkövetelhető-e a század-hektár pontosságú területi megfelelés az erdei körülmények között? - tette föl a kérdést.
Az adatok pontosságáról elmondta, hogy a leíró adatok - többnyire - mintavételes eljárásokkal történő meghatározása nem tudhat tökéletes eredményeket produkálni, és nem is várható el.
Amennyiben pedig tájékoztató jellegű adat, akkor úgy is kellene kezelni.
Mekkora lehet vajon a valós állapottól való az eltérés, és kell-e ezt tudnia a gazdálkodónak?
Leszögezte, az utóbbi időszakban lefolytatott eljárások, vizsgálatok szükségessé tennék, hogy az adatok „megbízhatósági intervalluma” valamilyen módon meghatározásra kerüljön.
A gazdálkodó által végzett faállomány-becsléssel meghatározott fatömeg is csak becslés, ezért nem várható el 100 százalékos pontosság!
Fontos kérdés az átmeneti erdőterv határozatok témaköre.
Főleg év végén okozott problémát, még érvényben van, de jövőre már remélhetően nem lesz.
Az egyes igazgatóságok nem fogadják be az ilyen irányú kérelmet.
Jogszabály módosítással - részben – megoldódott, azonban most csak – fizetős kérelemmel lehet majd tevékenységet végezni, ha nincs már érvényes előírás.
Az erdőgazdálkodási tevékenység bejelentése: Egyszerűbb formátumú nyomtatványok kellenének, ill. legyenek elektronikusan is beadhatóak a bejelentések.
Ugyanakkor: Miután objektív határidők vannak az erdősítési munkák elvégzésére, az erdősítési munkák kötelező bejelentésének intézménye indokolatlan.
Az erdő egy élő környezet, amelynek a folyamatait jogszabályok közé szorítani lehetetlen. Az erdőrészletek mozaikosságát is lehetetlen kezelni.
Továbbá: az erdősítési munkák készre jelentése jogilag tisztázatlan az ősszel elvégzett erdősítési munkák tekintetében.
Hangsúlyozta a teljes körű évenkénti E-lap állomány, és a hatósági statisztikák biztosításának fontosságát.
A „klasszikus” E-lap tartalom (Főfafaj - Fafaj - Elegyarány - Siker - Kár - az alávont területen) a gazdálkodó számára jól értékelhető információt nyújt. Ez jobban szolgálta az erdő érdekét, mint a 101 célállomány, melyekből a termőhelyi adottságokat lekövetni lehetetlen, és egyenesen őrület, hogy a változásokat csak ETE kérelmekkel lehet kezelni.
E téren is mérlegelési lehetőség kellene az erdőfelügyelő hatáskörében!
Kérdés: be kell-e előre jelenteni a befejezésre tervezetteket, és ha igen, milyen módon?
A fahasználatok bejelentésével kapcsolatban elmondta, hogy igazgatóságonként változóak az igények.
Fölvetődik az erdőtervi vagy becsléssel meghatározott fatömeg adatok pontosságának kérdése is.
A ténybejelentéskori bruttósítás problematikája: bár a bruttó lejelentése nem kötelező – de szükségesnek tűnik az adattár aktualizálásához – a felügyelők általában kérik.
Mekkora lehet a bejelentéshez képesti eltérés? 10-15 százalék, és ez bruttó vagy nettó? Ez használati módonként különböző? A korábban használt átszámítási módszerek ma már használhatatlanok.
Mikor kell becslési jegyzőkönyv/állományleírás – e téren a felügyelők más-más gyakorlatot folytatnak.
Nagy gond, ha nem fogadja el a gazdálkodó egy nevelővágás előírt fatömegét, akkor fel kell mérnie az egész állományt – ez nonszensz!
A fafajsorban le nem írt fásszárú, ill. alsó szintű biomassza alapanyagok helyes kezelése az EUTR szempontjából? Egyes vevők meg is követelik a származás igazolását.
Nem egységes a fásítás, a legelő erdősülés, a nyiladékon fölverődött állomány bejelentése.
Mi az áthúzódó termelések, illetve a „nettó felkészítés” helyes kezelése
(a bejelentett termelést elvégezték, az állományt ledöntötték, de a felkészítés még nem történt meg)?
A gyűjtött faanyag kezelése? Egy korábban elvégzett gyérítés ott maradt faanyagáért később jelentkezik valaki, ennek a faanyagnak a helyes kezelése?
Minden gyűjtőnek ki kell adni a műveleti lapot?
A Műveleti lap kálváriája: Nem nagyon látni, hogy mi az értelme a Műveleti lapnak.
A befejezett ápolások fakitermelésként történő kezelése? Indokolatlan.
Az engedélyezés vagy végrehajtás során megváltozott erdőrészlet azonosítók kezelése hogyan történjék?
A nyomtatványok tartalmi és formai változtatásának - gyakorlati élethez igazított - racionalizálása szükséges.
A bejelentésre szükség van, de: a jogszabály (153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 23. § (3) d): tervezett tevékenység típusa, mértéke alapján értelmezhető lenne, ha csak a tervezett művelet és az érintett terület kerülne bejelentésre.
Nem okozna folyamatos bizonytalanságot a bejelentett adatok adattári adatoktól való eltérésének kezelése, mind fatömeg, mind fafaj vonatkozásában, és elegendő lenne az adattári adatok javítását egyszer - a készre jelentéskor - aktualizálni, ha a hatóság szükségét látja egyáltalán a javításnak.
Megszűnhetne a bejelentés, illetve az adattári adatokhoz való kényszeres ragaszkodás, ami miatt esetenként kozmetikázott adatokkal történik a leszámolás csak, hogy ne kelljen bevállalni egy adattári módosítást, vagy ad abszurdum erdőterv határozattól eltérő kérelem benyújtását – magyarázta az előadó.
Mi is az EUTR szállítójegy? Ez származást igazoló bizonylat?
A kiszállításnál megvalósíthatatlan, hogy minden egyes szállítmányt regisztráljanak, ellássanak szállítójeggyel. Pl. gyérítésből történő 1-2 m3-es kiszállítások kezelése.
Tisztázatlan a készletezési helyen értékesített faanyagok származás igazolása (tő mellett, közbenső rakodóról; közúti szállítás nélkül eladott faanyag esetében). Kell-e ilyenkor az EUTR szállítójegy, ha nem, akkor mi kell helyette?
Kérdés, hogy nem volna-e egyszerűbb, ha a kitermelt faanyagról felvételi lap készülne, szigorú számadású felvételi lap. Álláspontjuk szerint ezzel a módszerrel jobban lehetne az illegális fakitermelés ellen küzdeni.
Az eddigiek alapján körvonalazódó javaslatok:
jogszabályi egyszerűsítés, pontosítás egyértelműsítés szükséges számos esetben
biztosítani kell a pontos és aktuális adattári és térképi adatok elérhetőségét
az üzemtervezési folyamatot egyszerűbbé és átláthatóbbá, a terepi felvételeket pontosabbá és egzaktabbá kell tenni – ha szükséges gazdálkodói közreműködéssel
az erdőtervi fatérfogat adatokat tájékoztató jellegűnek kell tekinteni
a jelentős eltéréseket a hatóság felé meg kell adni
az erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentését és tényjelentését egyszerűsíteni és egyértelműsíteni kell úgy, hogy az megfeleljen az EUTR elvárásoknak is
a kitermelt faanyagok előírásszerű felvételezését kötelezővé kellene tenni, s ez képezhetné a tényjelentés alapját
az EUTR elvárásokat és előírásokat egyértelműsíteni kellene. (z)