ForestPress fotók
2017. március 19. - Az Egyetem különleges szellemisége, a ma is elevenen élő selmeci hagyományok továbbvitele teszik teljessé, még rohanó világunkban is emberivé, másoktól megkülönböztethetővé ezt az intézményt
Nagy örömömre szolgál, hogy ma itt lehetek Önökkel Sopronban, a hűség városában az Alma Materben – kezdte a államtitkár-helyettes. – A hűség városában, amely hazánk felsőoktatásának nagy hagyományokkal, dicső múlttal rendelkező fellegvára. Megérdemli, hogy egyetemének megnevezésében a város neve újra szerepeljen. Az Egyetem különleges szellemisége, évszázados, ma is elevenen élő diákhagyományai, a selmeci hagyományok továbbvitele teszik teljessé, még rohanó világunkban is emberivé, ezáltal másoktól megkülönböztethetővé ezt az intézményt.
Itt a Selmeci Szellem mutat utat a diákoknak, hogyan élhetnek olyan diákéletet, melyre megelégedéssel és büszkén emlékezhetnek. Ugyanakkor segít a professzoroknak is, megérteni a diákokat, segít nekik örök diáknak megmaradni életre szóló hivatásuk, a szakmájuk szigorú gyakorlása és annak az utódoknak történő magas szintű átadása mellett. A Selmeci Szellem igazi szellem, de az emberek nélkül, a soproni hallgatók, a professzorok, a társaik, a barátaik, a feleségeik, a férjeik és gyermekeik nélkül nem létezik. A soproni Alma Mater egyik fontos sarokköve, amelyet sokféleképpen lehet magyarázni, de pontos definícióját csak az tudhatja, aki a Selmeci Szellem intései szerint, tanításai szerint élt itt, és mikor hívja, Ő ott van. Ahogy körülnézek látom, hogy a Selmeci Szellem él és itt van közöttünk most is. Ez alapján nyugodtan jelenthetem ki, hogy tettünk, teszünk és tenni is fogunk azért, hogy a ránk ruházott Örökséget éltessük és tovább adjuk! – hangsúlyozta Ugron Ákos, majd így folytatta:
Az egyetem karai nagy múltú oktatási intézmények, amelyekben az oktatás akár évszázados hagyományokra tekint vissza. Az elmúlt idők szakmai tudását, tapasztalatait adják tovább itt egymásnak a nemzedékek. A szakmák piacképessége viszont azon is múlik, hogy a benne dolgozó szakemberek, a szakmai képzés mennyire nyitott az újításokra, az új kihívásokra, mennyire képesek a megújulásra.
Melyek lehetnek ezek az új kihívások – például a klímaváltozás problémaköre, a környezeti nevelés szükségessége, az erdők közjóléti szolgáltatásai. A klímaváltozás az egyik legfontosabb globális szintű hatás és kihívás a világ országai és a természet egésze számára. A klímaváltozás hatásainak mérséklésében az erdőkre, a hasznosított faanyagra jelentős szerep hárul. A környezeti nevelés pedig össztársadalmi tevékenység. Az erdő az általa biztosított haszonvételi lehetőségek, illetve számos egyéb közérdekű – védelmi, és közjóléti szolgáltatása révén az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, kiemelkedő jelentőségű nemzeti kincsünk – hívta föl a figyelmet az államtitkár-helyettes.
Az erdőnek minden szolgáltatása (védelmi, gazdasági, közjóléti) a közjót szolgálja:
Az erdőnek a védelmi funkciója azért, mert ez a bonyolult rendszer képes a legjobban megtartani és fenntartani a biológiai sokféleséget.
Az erdőnek a gazdasági funkciója azért, mert a fa megújuló energia- és nyersanyagforrás, amely a minőségi életvitel egyik alapfeltétele, az erdei mellékhaszonvétel által egészséges termékekhez, élelmiszerekhez juthatunk.
Szűken vett értelemben a közjóléti funkción az erdő mindazon funkcióit értjük, amelyek a társadalmi igényekkel összhangban az egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgálják – emlékeztetett Ugron Ákos.
A soproni képzés folyamatosan változik, fejlődik, meg tud felelni a felvetett kérdésekre és piacképes szakembereket enged útjára, akik jó szívvel tudnak visszagondolni az itt eltöltött évekre. Ennek megerősítésérére a négy soproni karral – erdészeti, faipari, közgazdasági és pedagógiai - létrejött a Soproni Egyetem.
Az erdőmérnökképzés tudom, hogy egy olyan speciális képzés, ahol az ökológiai, műszaki és ökonómiai ismeretek jól kiegészítik egymást, koherens egészet alkotnak. Az ismeretanyag kialakítását az erdészet speciális igényei tették szükségessé, úgymint az ökológiai igényeknek való megfelelés, az igen hosszú termelési ciklus, az új kihívásoknak való megfelelés és az erdőkkel szembeni széles körű társadalmi elvárások. Örömmel tapasztalom, hogy az erdészeti- és vadgazdálkodási szakmák piacképesek, a benne dolgozó szakemberek a legmagasabb színvonalon, és nagy felelősség tudattal látják el feladataikat. Ezen szakmák felelőssége nagy, hiszen az erdővel, a fával, mint megújuló energiaforrással való szakszerű, lelkiismeretes, a fenntarthatóság eszméjét szem előtt tartó munka, jövőnk egyik záloga. Az eddigi tapasztalataim alapján örömmel mondhatom, hogy hazánk dicső múlttal rendelkező erdészeti és vadgazdálkodási ágazata fényes jövő előtt áll! – mutatott rá a helyettes államtitkár, majd így folytatta:
Tudom, hogy a Soproni Egyetem szellemiségét tekintve „zöld egyetem”. Úgy gondolom, bátran kijelenthető, hogy a „Jövő” Egyeteme. Az itt található karok és azokon folyó képzések olyan összefüggő egységet alkotnak, melyek az innen kikerülő mérnököket, közgazdászokat vagy éppen pedagógusokat tágabb, átfogóbb ugyanakkor részletes, elmélyült szemlélettel vértezik fel. Nagy szükség van erre, hiszen valamennyi itt végzett szakembernek úgy kell a JÖVŐT szolgálnia, hogy közben a szakma jelen kori kihívásaira is tartalmas, időtálló válaszokat képes adni. Az Egyetem ezért a természeti, társadalmi, emberi környezetet az életminőség megőrzése és javítása érdekében igyekszik alakítani, karait és tevékenységét a környezettudatos gondolkodásmódra nevelés szellemében. Ápolja az erkölcsi és emberi értékeket, célkitűzéseivel és működésével a régió és az egész ország szellemi felemelkedését szolgálja – fogalmazott Ugron Ákos.
Széchenyi István Hitel című művéből vett gondolataival fejezem be mondanivalómat: „Tegye csak mindegyik maga kötelességét s ne valami egyebet; hanem azt ugyan emberül.” – zárta gondolatait az államtitkár-helyettes.
Végezetül sok sikert kívánt az Egyetem munkájához! (z)