Budapest, 2017. október 17. - Eredményesen zárult a Magyarország második legnagyobb aktív katonai lőterén, a táborfalvai gyakorlótéren hat éven át tartó élőhely-rehabilitáció, amelynek részeként a természetvédők és a Honvédelmi Minisztérium közösen igyekeztek megóvni a veszélyeztetett rákosi viperának is otthont adó Turjánvidéket - közölte a WWF Magyarország a keddi projektzáró sajtóeseményt követően az MTI-vel.
A közlemény szerint a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér 1876 óta a hadsereg kiképzőhelyszíne. A Turjánvidéknek ezen a látogatók és az intenzív mezőgazdaság elől elzárt részén nagy, egybefüggő területen maradhattak fenn az Alföldre egykor jellemző, mára viszont az ember tájátalakító tevékenysége miatt már eltűnt élőhelyek, több mint 300 védett fajjal.
Mint írják, a 7300 hektáros Natura 2000 hálózathoz tartozó területrész mélyen fekvő, északi felén éger-kőris láperdők, zsombékosok, láprétek alakultak ki. Ez a vizes, néhol süppedékes, nehezen járható növényzet a "turjános", amelyről az egész vidék a nevét kapta. A déli, szárazabb részen homokpuszta gyepek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő, sok értékes növény- és állatfajnak - köztük az óriás útifűnek, a szarvasbangónak, a bütyköshátú ormányosbogárnak, a magyar futrinkának, a túzoknak és az ürgének - nyújtva menedéket.
A Turjánvidék ma komoly veszélyeknek van kitéve. A kevesebb, kiszámíthatatlan eloszlású csapadék és a vízelvezetés miatt az élőhelyek kiszáradnak, az özönnövények - például a selyemkóró, az akác vagy a bálványfa - pedig szinte megállíthatatlanul terjednek, és olyan őshonos fajokat szorítanak ki, mint a homoki nőszirom és a fekete kökörcsin. Ezen a területen él a mára a kihalás szélére került, így Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllőjének számító rákosi vipera is, amelyet a mezőgazdálkodási tevékenység és a gyűjtők tizedeltek meg.
Az Európai Unió támogatásával, a LIFE+ projekt keretein belül 2011-ben kezdődött meg a terület helyreállítása, az ismert veszélyeztető tényezők felszámolása. Az agresszíven terjedő özönnövényektől 1200 hektárnyi homoki gyepet tisztítottak meg, amelyekre visszatérhettek a ritka, védett fajok. A vízhiány enyhítésére a lehulló csapadék megtartását segítő vízügyi műtárgyak épültek a területet behálózó csatornákra. A nedves rétek nagy részén pedig kaszálás helyett ma ismét szarvasmarhák legelnek, így a változatos gyep megfelelő búvóhelyet biztosít a rákosi vipera részére, valamint a fő táplálékát jelentő rovarok - sáskák, tücskök, szöcskék - számára.
Létrehoztak egy olyan zónatérképet is, amely megjelöli, hogy az egyes időszakokban és helyszíneken milyen katonai tevékenység végezhető, így például a fiókanevelési időszakban bizonyos részeken szigorú szabályokat vezettek be a madarak zavartalan fészkelése érdekében.
A projekt vezetője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság volt, partnerei a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország - olvasható a közleményben.