Ahhoz, hogy az Egererdő Zrt a Muzsikál az erdőhöz hasonló rendezvényeket kezdeményezzen és támogathasson, a társaságnak gazdaságilag stabilnak és sikeresnek kell lennie – emelte ki Pallagi László, az Egererdő Zrt vezérigazgatója a Mátrai művészeti napok rendezvénysorozat megnyitóján a Maconkai tónál. A 2006. július 1-jén tartott megnyitó ünnepélyen Szabó Lajos erdészetvezető, a Muzsikál az erdő Alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket. Emlékeztetett rá, hogy három évvel ezelőtt vágtak bele néhány településsel összefogva a mára nagyrendezvénnyé fejlődött Mátrai Művészeti Napok megszervezésébe. Az immár hagyománnyá vált rendezvénysorozat nem akar rivalizálni a hasonló nyári zenei rendezvényekkel, hanem sajátos, különleges produkciókkal, az erdő, a természet és a művészetek, a zene kapcsolatát igyekszik megragadni és felmutatni.
Pallagi László, az Egererdő Zrt vezérigazgatója megnyitójában kiemelte, hogy az Egererdő Zrt-nek a Muzsikál az erdőhöz hasonló rendezvények kezdeményezéséhez és támogatásához gazdaságilag stabilnak és sikeresnek kell lennie. Ehhez fát kell termelnie, parkettát kell gyártania, és más egyéb olyan tevékenységet is kell folytatnia, amely nem csak az erdészek, hanem a társadalom más tagjainak is hasznos. A közjóléti tevékenységek sorában kiemelte az erdei iskolákat és a turisztikai szolgáltatásokat. Utalt rá, hogy a 74 ezer hektárnyi összefüggő erdőterületen – amely a legnagyobb ilyen erdőtömb hazánkban – sok helyen megtalálhatóak az Egererdő közjóléti szolgáltatásai.
Köszönetet mondott munkatársainak a rendezvény a megszervezéséért, amiért nem kapnak külön pénzt, hanem elhivatottságból, az erdő szeretetéből és nemzeti öntudatból teszik.
Reményét fejezte ki, hogy harmadik alkalommal is sikeres lesz a Muzsikál az erdő, és a zene élvezete mellett gondolnak az erdőre és az erdészekre is.
Bátonyterenye város önkormányzata részéről Földi Balázs köszöntötte a hallgatóságot, az erdő és a víz találkozásánál. Kifejtette, aki itt él, az tudja, hogy mennyire fontos az erdő az ember életében, hiszen sokak számára a megélhetés forrása. Ebből a kapcsolatból számos hagyomány gyökerezik és ezeket a meg kell őriznünk, összekapcsolva a kultúrával, ami példaértékű mindenki számára. A város vezetése részéről biztosította a hallgatóságot, Bátonyterenye számára fontos, hogy ez a rendezvény évről évre létrejöhessen. Fontos, hogy a mai rohanó világban egy kicsit megállhassunk és kikapcsolódva feltöltődhessünk. 
Az Országos Erdészeti Egyesület nevében Pethő József elnök értékelte a Muzsikál az erdő rendezvénysorozatot.
Az OEE újonnan megválasztott elnöke azzal kezdte mondanivalóját, hogy elhozta az erdészek nagy családjának, több mint négyezer erdésznek az üdvözletét.
Hangsúlyozta, azért is jött el erre az erdős vidékre, mert úgy gondolja, hogy az erdők ügyét itt hirdetni különös megtiszteltetés. Biztos abban, hogy ebben a térségben jó kezekben van az erdők ügye, és jó irányt vesz, ha ilyen rendezvényhez, a művészethez, a zenéhez, a festészethez, a költészethez kapcsolódik, ezzel az erdészek mindenképpen jó ügyet szolgálnak.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy a világ ügye 1972-ben nagyon furcsa fordulatot vett. Akkor egy kiváló svéd házaspár írt egy könyvet a Növekedés határai címmel. Ebben a könyvben fölfestették azt a szomorú jövőt, ami bennünket most is körülvesz. Sokat hallunk napjaikban erről, de ők elmondták azt is, hogy ebben az ügyben az erdészek nagyon sokat segíthetnek. A téma magyar vonatkozása az, hogy a kérdéssel foglalkozó világkonferencián ott volt egy magyar erdész, elnök elődje, Madas András is, aki meghatározta az erdők hármas szerepét. A világ elé tárta, hogy az emberek mit is várhatnak az erdőktől. Az erdőknek egyrészt gazdasági szerepük van, ami a leginkább szembetűnő, a másik a védő szerep, ami szintén nagyon fontos. Rámutatott, hogy ezzel nem Magyarországon van baj, hanem az Egyenlítő környékén, az Amazonas vidékén, a brazil őserdőkben és a világ minden olyan táján, ahol nem igazi erdészek irányítják az erdő dolgait, hanem a pénzvilág, a pénz emberei. A harmadik szerepe az esztétikum, a szépség dimenziója, a közjóléti szerep, ami azt jelenti, hogy szeretünk kimenni az erdőbe, várunk valamit az erdőtől. Négy fontos dolgot említett e téren: az erdő számunkra kapaszkodót jelent ebben az elidegenedő világban, valamint orvosságot az elgyötört lelkünknek, a bennünket nap-nap után érő káros hatásokkal szemben. A harmadik az esztétikum, mert benne van a szépség minden eleme, a nagyszerűség, a sokféleség. Negyedikként említette, hogy valami különleges élményben lehet részünk, ha az erdőben találkozzunk a fákkal, amelyekkel akár el is beszélgethetünk, a komor fenyőkkel, a méltóságos bükkel, a lágy nyírrel és szerethető hárssal. Így elmondhatjuk Petőfivel, hogy mi is tölgyek szeretnénk lenni, tölgy, amelyiknek méltóságos dereka van, ami ugyan eltörhet a viharban, de azért igazi férfi marad egy életen át. Azért is jövünk ki az erdőbe, hogy a sok-sok erdei hang elvarázsoljon bennünket, hogy megismerjük a valóság igazi hangját. Varga Domokos erről így beszélt: Az erdőnél nincs jobb orvosság elgyötört testünknek, lelkünknek, az erdő halk zsongása üdítő lehelete, telente, tavasszal, nyáridőben, ősszel, télen minden vonatkozásban éltet és gyönyörködtet. Kijövünk az erdőbe, hogy a lelkünk húrjain játsszon. Hiszen az erdő a költészet, a zeneiség, a festészet igazi tárháza.
Megállapította, hogy az utóbbi kétszáz esztendő csodálatos eredményei a művészetben, hasonlóak az erdészet fejlődéséhez. A művészet és az erdészet szinte párban, együtt fejlődtek. A Középkor sematizmusa után megjelentek olyan zeneművek, amelyek csodálatosan kapcsolódnak az erdőhöz. Az erdő egyszerű hangjai, a madárhangok, a különleges zenei zörejek megjelentek Beethoven, Mozart csodálatos műveiben, de megemlítette a magyar nagyságokat, Bartókot, Kodályt is. Lehet, hogy Kodály csodálatos kórusműve nem messze innen született.
Itt találkozik az erdészek művészetpártoló munkája a művészetekkel, és itt tárulkozott ki igazán a szakmánk, és ennek igazi gyakorlati eredménye az Egererdő kiváló kollektívája révén, összefogva a kiváló művészekkel, a Muzsikál az erdő – hangsúlyozta az elnök.
Mondanivalóját Szabó Lőrinc soraival zárta az erdő és a művészet, a zene találkozásáról:
De szépek vagytok fák, virágok, még ti is egyszerű gyomok, költők vagytok ti szavak nélkül, festők vagytok képek nélkül, zenészek vagytok hangjegyek nélkül, csodát tesztek minden tavasszal, nyáron, ősszel, télen, a feltámadás versei, képei, zenei hangjai nyílnak ujjongó ágaitokon.
Teljen ez a kilenc nap harmóniában, közvetítsen az erdő és az ember között! – zárta beszédét Pethő József, az OEE elnöke.
A nyitóműsor első föllépője a Nógrád Néptánc együttes (művészeti vezető Szabó János) volt, amelyet a Zagyvabanda kísért.
Õket énekesek követték, majd sor került a délelőtti horgász- és főzőverseny eredményhirdetésére.
A színpadon fúvós együttesek produkciója zárta a nyitónapot.
Z.Z.