ForestPress fotók
Az őszi kirándulószezon kezdetén új kilátót avattak a Budai-hegység legmagasabb csúcsán, az 559 méteres Nagy-Kopaszon. A Pilisi Parkerdő Zrt. új, 23 méter magas kilátójából egyedülálló körpanoráma nyílik a főváros 100 kilométeres körzetére. A 40 millió forintos beruházás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásából valósulhatott meg. Az avatás után a részvevők megkoszorúzták a kilátó névadójának, a tíz évvel ezelőtt elhunyt híres természetfestő, Csergezán Pál közelben fekvő sírját. Az ünnepi eseményen részt vett a művész özvegye, dr. Monori Ilona is.
– A korábban elsősorban vadászati célokat szolgáló terület ezzel a létesítménnyel bekapcsolódhat a főváros környéki kiránduló célpontok sorába – kezdte avató beszédét Zambó Péter. A Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a környéket rendszeresen fölkereső túrázók javasolták a kilátó létesítését. A két évvel ezelőtt kezdődött beruházás tavaly fejeződött be, de a 23 különböző hatósági engedély megszerzése napjainkig tartott.
A Páty, Nagykovácsi és Telki hármas határán emelkedő kilátó teljes magassága 23 méter, a felső szintje 18 méter magas. A 100 lépcsőfokon elérhető magasságból egyedülálló körpanoráma tárul a látogatók szeme elé.
– Tiszta időben a főváros 100 kilométeres környezetét belátni, a Mátrától a Pilisen és Zsámbéki-medencén át a Velencei-hegységig. Az Esztergomi bazilika akár felhős időben is szabad szemmel látható. A jól azonosítható látnivalók irányát a kilátószinten ábrák és feliratok jelzik – mondta a kilátót építtető Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.
A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészete által épített kilátó beton alapon nyugszik, szerkezete a kültéri viszonyoknak leginkább megfelelő vörösfenyőből készült. A tervezők – a hannoveri világkiállítás magyar pavilonját is jegyző Basa Péter, Czér Péter és Jordán László – különleges lécborítást alkalmaztak. Ez lehetővé teszi a szabad kilátást, ugyanakkor tériszony nélkül lehet feljutni a kilátószintre. A tervezők elmondták, hogy milyen üdítő feladat volt számukra kilátó tervezése. Hasonlóan kellemes tapasztalatokat szereztek az erdész partnerekkel való együttműködés során is. Jellemző történetként emlékeztek arra az esetre, amikor a kilátó kitűzését végezték, és egy mogyoróbokor áldozatául esett a leendő objektumnak, s a fiatal erdész kolléga megjegyezte: Megéri ez a kilátó, hogy kivegyük ezt a mogyoróbokrot?
Az erdélyi ácsok kitűnő munkáját is dicsérték a tervezők, a különleges létesítmény ugyanis embert próbáló feladat elé állította a szakembereket. Olykor hajmeresztő mutatványokra volt szükség az építés-szerelés során.
A felületkezelés nélkül beépített vörösfenyő faanyag reményeik szerint ellenáll az időjárás viszontagságainak.
A tágas pihenők nagyobb csoportok látogatását is lehetővé teszik, egyszerre 150 fő tartózkodhat a kilátóban. A földszinti beton alapzatot graffiti-álló festékkel vonták be. A kilátó csúcsán lengő nemzeti zászló jól látszik a János-hegyről vagy akár a Zsámbéki-medence településeiről is.
Az új kilátó Nagykovácsi vagy a Páty-Telki országút felől a zöld háromszög-jelzésen kétórás sétával érhető el. Nagykovácsiba a 63-as kék busszal, a telki úton az Erzsébet-tanyai megállóhoz a Széna-térről induló távolsági busszal lehet eljutni.
A Pilisi Parkerdő Zrt. a 2004-ben kezdődött munkálatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 40 millió forintos támogatásából finanszírozta.
A kilátó névadója a híres természet- és vadászfestő Csergezán Pál, aki számos képen örökítette meg a környék élővilágát. Az avatási ünnepség után a résztvevők megkoszorúzták a 10 éve elhunyt művész közelben fekvő sírját.
A Pilisi Parkerdő Zrt. további öt kilátót tart fenn, egy kivételével mind a főváros közvetlen közelében található. A kirándulók több mint tíz kiépített kilátópontról – például Dobogókőről – is gyönyörködhetnek a panorámában.
Zambó Péter a ForestPressnek elmondta, hogy a kilátó építését javasló állampolgár nem más, mint a korábbi pénzügyminiszter, László Csaba, akiről szakmai körökben ismert, hogy lelkes sportoló, terepfutó.
– A környéken lakom, s az egyik barátommal rendszeresen erre futunk – avatott be a „kulisszatitkokba” László Csaba, aki szintén meghívott vendége volt az ünnepségnek. – Innen az ötlet, hogy a környék legmagasabb pontján bizonyára nagyon jó panoráma nyílna egy kilátóról. Elmondtuk a javaslatunkat az erdőgazdaság vezetőinek, s Zambó Péter úr rábólintott, „miért is ne?”. Így indult.
A kilátó csúcsán a zászlórúdra László Csaba vonta föl a nemzeti lobogót.
Z. Z.