2022.november 21. - Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának rendezvényén az elmúlt időszak legfontosabb kutatási témáit és eredményeit mutatták be.
Az erdészeti tudományok története Magyarországon címmel megjelent kötetben a szerzők összegyűjtötték 1897-től, az önálló Erdészeti Kísérleti Állomás megalapításától kezdve a legfontosabb kutatási témákat és eredményeket.
Balázs Ervin akadémikus, az MTA Agrártudományok osztályának elnöke nyitotta meg az MTA székházában tartott könyvbemutatót. Emlékeztetett az erdészet kacskaringós történetére a trianoni veszteségektől napjainkig. Emlékeztetett Solymos Rezső akadémikus szállóigévé vált filozófikus mondatára, hogy az Akadémiát ki kell vinni az erdőbe, az erdőt pedig be kell vinni az Akadémiába.
Felidézte a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdő megalapítását, mely azóta is évente gyarapodik.
Ezt követően Bartha Dénes, az MTA Erdészeti Tudományos Bizottsága elnöke, a könyv egyik szerkesztője és a tudományos ülés levezetője megadta a szót Borovics Attilának, a SOE ERTI főigazgatójának előadása megtartására.
A főigazgató az erdészeti kutatás intézményeiről beszélt a kezdetektől a rendszerváltáson át napjainkig. Elősorolta a nagyszerű akadémikus elődöket, Divald Adolfot, Bedő Albertet, Fekete Lajost, Kaán Károlyt és Fekete Zoltánt. 1950-ben már saját bizottságot alakíthattak az erdészek is.
További tagok voltak Fehér Dániel, Magyar János, Keresztesi Béla, majd napjaink akadémikusai, Solymos Rezső, Mátyás Csaba és Faragó Sándor.
Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az eseményen tartott zárszavában kiemelte: folyamatosan ügyelni kell meglévő erdők egészségi állapotának és alkalmazkodóképességének javítására, és megfelelő kutatási eredményeken kell alapulnia az erdőterület növelését célzó programoknak.
Hangsúlyozta: a magyar kormány elkötelezett abban, hogy az erdőkre, mint a fenntartható gazdálkodás színterére tekintsen. A kutatási eredmények széles körű megismertetése jelentősen segíti annak az erdőgazdálkodási modellnek a megvalósítását, amelynek során nem sérülnek sem az ökológiai, sem a társadalmi, sem a gazdasági fenntarthatósági szempontok.
A Soproni Egyetemi Kiadó most bemutatott kiadványa két, a közelmúltban összeolvadt erdészeti intézmény közös munkájának eredménye. Az Erdészeti Tudományos Intézet és a Soproni Egyetem egy szervezetbe történő integrálása történelmi lehetőség arra, hogy az erdészeti kutatás minél szélesebb tudásbázisra építsen, és minél pontosabb válaszokat adjon az erdők kezelésével kapcsolatban felmerülő kérdésekre - hangsúlyozta az államtitkár.
A Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Tudományos Bizottsága három nagy szakterületet - erdészettudomány, faanyagtudomány, vadbiológia - fog át, amelyek között szoros kapcsolat van. A tervezett három kötetből álló áttekintés kísérlet a három szakterület kutatási eredményeinek, sikereinek, kudarcainak, feladatainak áttekintésére múlt-jelen-jövő bontásban - jelezte a tárca.
A közlemény szerint az erdészettudomány utóbbi 30 évének legjelentősebb kihívásai a klímaváltozáshoz kötődnek, amelyek fontos kutatási feladatokat határoznak meg. Lényegesek továbbá a jövő erdeinek fafajválasztási és származási kérdései, a megváltozó termőhelyi feltételek melletti növedék meghatározása és ezzel párhuzamosan a szénmegkötés mennyiségi és folyamati vizsgálata. Komoly kutatási igényt generálnak az erdőkben megjelenő új kártevők, kórokozók és inváziós fajok is.
"Erdészetünk, vadgazdálkodásunk, természet- és környezetvédelmünk, faiparunk jövője és versenyképessége számottevően függ az új, hasznosítható tudományos eredményektől" - fejtette ki Zambó Péter a közleményben.