Az EU Bizottság dokumentumaiban megnőtt az erdő szó előfordulási gyakorisága. Erdészet és a vidékfejlesztési politika jövője – az elmélettől a gyakorlatig címmel 2006. szeptember 21-22-én nemzetközi konferenciát rendeztek Budapesten. Egy EU–projekt részeként, a konferencia legfontosabb célja az volt, hogy javítsa a kommunikációt a tagországokban a magán-erdőgazdálkodók és a szakigazgatás között, továbbá elősegítse az agrárpolitikával kapcsolatos információk terítését.
A tanácskozást az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Osztálya, valamint a Magán-erdőgazdálkodók Európai Szövetsége (CEPF) szervezte.
A 15 országból érkezett résztvevők az EU 2007-2013-as programozási időszakának erdészeti intézkedéseit tárgyalták meg.
A konferencia célja többek között az volt, hogy az egyes tagországok átadják egymásnak a Nemzeti Vidékfejlesztési Programok végrehajtása során szerzett tapasztalataikat – mondta el a ForestPressnek Lengyel Atilla, a CEPF magyarországi képviselője.
Hasonlóan fontos téma volt az egyes országokban az információcsere a vidékfejlesztésben végrehajtott erdészeti intézkedésekről, valamint az állami és magánszféra együttműködésének erősítése.
A résztvevők megvitatták az EU vidékfejlesztési modelljét, és az egyes országok megoldási módjait.
– Fontos napirendi pontként szerepelt a tanácskozáson az együttműködés az egyes szervezetek között, és az EU illetékes osztályaival, valamint a nemzeti szervezetek bemutatása az EU intézmények számára – tájékoztatta a ForestPress-t Szedlák Tamás, a Bizottság Agrár-Vidékfejlesztési Osztály – ebben az évben alakult –bioenergetikai, biomassza, erdészeti és klímaváltozási csoportjának munkatársa.
A szakember elmondta, hogy ez az új egység is jelzi a Bizottság agrár részlegében végbement szemléletváltozást, az éghajlatváltozás fontosságának felismerését.
Hasonlóan fontos kérdésnek ítélték a CEPF információs hálózatának erősítését is.
A konferencián mind a magán, mind az állami szektor, illetve számos országból a vidékfejlesztési (erdészeti) minisztérium képviseltette magát. Hazánkat Csóka Péter, az FVM Természeti Erőforrások főosztálya vezetője képviselte.
A tanácskozáson sajnálatosan nem volt jelen egyetlen hazai magán-erdőgazdálkodói szervezet sem.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az EU tagországok átlagos erdősültsége mintegy 40 százaléknyi. A mediterrán vidékeken és Máltán jóval alacsonyabb, de például Finnországban 70 százalék. A nagy éghajlati és termőhelyi eltérések miatt nem lehet előírni célszámot az erdősültségre vonatkozóan. Ugyanezzel magyarázható, hogy az ágazattal kapcsolatos döntések nemzeti hatáskörbe tartoznak.
Az ágazat fontosságának növekedését az is jelzi, hogy az EU Bizottság dokumentumaiban jelentősen megnőtt az erdő szó előfordulási gyakorisága.
A következő időszakban (2007-2013 között) az erdészet már a vidékfejlesztés fő részeként szervesen beépült a rendeletekbe, és a vidéki megélhetés egyik legfontosabb tényezőjeként ismerték el.
Natalie Hufnagl, a CEPF főtitkára kifejtette, fontos szempont annak vizsgálata, hogy a tagországok vidékfejlesztési programjai összhangban vannak-e a helyi igényekkel.
Európában a bioenergia-termelés nagyrészt faalapú nyersanyagra, biomasszára épül. Bár országonként nagyon eltérő a biomassza szerepe, a jelentősége egyre nő.
A koppenhágai EU Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a természetvédelmi előírások figyelembevételével az erdőkben elegendő biomassza áll rendelkezésre az igények kielégítésére. Az EU tagországokban általában az éves növedéknek csupán mintegy 65 százalékát termelik ki.
Tomas Landers, a skandináv magán-erdőtulajdonosok szervezete, a Nordic Family Forestry finnországi irodájának munkatársa kifejtette, hogy hazájában egyre inkább fölismerik az erdőtulajdonosok a fakitermelésen kívüli tevékenységekben – például a turizmusban – rejlő bevételi forrásokat is. Az ilyen jellegű tevékenységhez 2007-től támogatás igényelhető.
Ismeretes, hogy hazánkban az erdőtörvény módosításakor tervezik a fás szárú ültetvények, ültetvényerdők megkülönböztetését a hagyományos célú erdőktől.
Szedlák Tamás elmondta, hogy éppen ezekben a napokban tárgyalnak az EU erdészeti szakértői a rövid vágásfordulójú ültetvények témaköréről. Ez a kérdés a 2007-től érvényes rendelkezések miatt került az érdeklődés középpontjába. A magas erdősültségű északi országokban jelenleg nem tesznek különbséget a klasszikus erdők és az ültetvényerdők között.