Trifla-fesztivál Szilvásváradon (ForestPress)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

ImageForestPress fotó

Amint arról hírt adtunk, szeptember 30-án a szilvásváradi Szalajka Fogadóban a hazai szarvasgombászok fesztivált rendeztek. Az összejövetel megnyitóján Berecz Béla, az Első Magyar Szarvasgombász egyesület alapítója és Bratek Zoltán, az egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket.

A trifla-vadászok egy része az elméleti képzést választotta, a kutyások pedig kivonultak a Szalajka-völggyel szemben elterülő erdőkbe. A keleti kitettségű, 30-40 éves cseres állományban a kutyák nagy lelkesedéssel láttak hozzá a keresésnek, de az első helyszínen nem találtak említésre méltó gombát. Sajnos ezt elmondhatjuk a további próbálkozásokról is, így a terepi bemutató és gombászat csak gyakorlást jelentett.
ImageMenner Miklós, a Jászberényi Mentő Egyesület tagja, kutyakiképző és triflász a ForestPress-nek elmondta, hogy a kutya kétféle módon viselkedhet, csak jelzi a gomba helyét, illetve ki is kaparja, sőt némelyik még apportírozza is a zsákmányt. Természetesen a mélyebben – 20-30 centiméterrel a talajfelszín alatt – rejtőző triflát nem ássa ki. A feladatra az egyik legalkalmasabb négylábú fajta a labrador.
A szakértő szerint az aljnövényzet jelzi a gomba jelenlétét, a lágyszárúak hiánya, az „égésfolt” utalhat a triflára. A gomba a melegebb, meszes talajokat kedveli.
Berecz Béla bemutatott egy hároméves ültetvényt, amelyen francia szarvasgomba-mycéliummal oltott mogyoró, feketefenyő és molyhostölgy csemetéket telepített. Várhatóan a mogyoró gombafonalai fordulnak először termőre. Megtudtuk, hogy az érett spórás gombát turmixolva szuszpenziót készítenek, és ezt keverik steril földdel. Ebbe a talajba helyezik el a csíranövényt, s így nő rá a gombafonal a gyökérre, kialakítva a szimbiózist. Ez a franciák által kidolgozott módszer 70-80 százalékos sikert eredményez, míg a felnőtt fák utólagos oltása csupán 10-15 százalékkal kecsegtet, mert a konkurens gombák már elfoglalták a földalatti életteret.
ImageA kétnapos rendezvény étrendjét is a szarvasgomba fémjelezte, az ebédre felszolgált előételt, a levest, a vadhúsból készült sültet és a desszertet is triflával ízesítették.
A kipróbált menü alapján jogosnak tarthatjuk, hogy a Szalajka Fogadó megkapta a Magyar Szarvasgombász Szövetség Trifla-konyhaművészeti Egyeteme címet.

 

 

ImageBratek Zoltán a ForestPress-nek elmondta, hogy a szarvasgomba főtt mákra vagy főtt kukoricára hasonlítható illatát az érett gomba elhaló héjának köszönheti. Ezért nem szabad meghámozni a triflát tálalás előtt. A fekete szarvasgomba ősszel érik be, ekkor adja a legjobb aromát. A francia szarvasgomba a tapasztalatok szerint bírja a konyhai ételkészítés magasabb hőmérsékletét is. Mint minden természetes aromát, így a szarvasgombáét is igyekeznek mesterséges anyagokkal helyettesíteni. Svájci kutatóknak sikerült előállítani a szintetikus aromát, amely anyag azonban túlzott alkalmazás esetén mérgező, gyomorrontást, hányást okoz. A dimetil szulfid névre hallgató vegyület, nagy töménységben idegméreg.
Délután folytatódtak a szakmai előadások, majd a Szent László Szarvasgomba Lovagrend bemutatkozására és lovagavatásra került sor. A napot a Sike-borok kóstolója zárta, természetesen szarvasgomba alapízekkel.
Szombaton a közeli Jubileumi Kilátóról gyönyörködtek a panorámában, és újabb kísérletet tettek a terepen az elszánt szarvasgombászok.

Z. Z.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.