Fotó: ForestPressKét miniszter a magánerdősök rendezvényein
2006. szeptember 10-e minden bizonnyal piros betűs napként kerül be a hazai magánerdészet történelmébe. Ugyanis ezen a napon adták át ünnepélyes külsőségek között Nyíregyházán az I. Magánerdészeti Információs Központot.
Amikor a kilencvenes években napirendre került a kárpótlás és a magánosítás, az erdők magánkézbe adása komoly vitákat váltott ki a szakmán belül. Aztán kiderült, hogy csak a mezőgazdasági üzemek által birtokolt erdőket fogják licitre bocsátani. A kárpótlási jegyek persze nem névre szólóak, így nem csupán az egykori erdőtulajdonosok tehettek szert erdőre. Nincs is ezzel semmi baj, hiszen nem mindenki akar az ősi juss jogán erdőgazdálkodni. 
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye erdősültsége mintegy 16-17 százalékos, és ez az arány a hazai rangsorban a legkevésbé erdősült hat megye közé sorolja. A mintegy 95 ezer hektárnyi erdő több mint 10 százalékát (11.226 ha-t) az 1996-2001 közötti időszakban telepítették. Ezzel az említett időszak legdinamikusabban erdősített megye előkelő címet szerezte meg. Efféle kitüntetés persze nem létezik, hiszen egy ilyen verseny egyenlőtlen, csak az alacsony erdősültségű megyék vehetnének részt benne. A megyében a magántulajdonú erdők területe több mint tízezer hektárral meghaladja az állami erdőkét. (A rendezetlenekkel együtt pedig kétszeres a területük.) Az adatok és a tények mindenesetre egyértelműen magyarázzák, hogy miért oly aktívak a magánerdő-gazdálkodók hazánk keleti végein.
Az aktivitás nem csupán az erdősítésben mutatkozik meg, hanem szellemei szférában is. Néhány évvel ezelőtt elsőként erdei iskolát létesítettek, és szeptemberben pedig átadták rendeltetésének az ország első Magánerdészeti Információs Központját.
Ebből az alkalomból sikerült „elcsábítani” Gráf József agrárminisztert is, aki vállalta a székház fölavatását.
Az esemény már csak azért is figyelemre méltó, mert erdészeti rendezvényen aktív miniszter – Antall József miniszterelnök ’90-es évekbeli szereplését kivéve – talán emberemlékezet óta nem tette tiszteletét. Az elemző persze nem tekinthet el az elmúlt egy-két év agrárdemonstrációitól. Emlékezetes, hogy 2004. február-márciusban éppen a szabolcsi magán-erdőgazdálkodók tiltakoztak félpályás útlezárással a hátrányos támogatási feltételek miatt. A szociológia ezt úgy definiálja, hogy a szakmában a magánerdő-gazdálkodók a konfliktusképesek.
Jó volt látni, hogy a délelőtti székházavatóra a szakma szinte minden szegmense fölvonult. Ott voltak az ÁPV ZRT felső vezetői, dunántúli vezérigazgatók, az FVM illetékes vezetői, az ÁESZ igazgatói karának tagjai, az Országos Erdészeti Egyesület vezetői, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanárai és magán erdőgazdálkodók az ország minden részéből. Akár egy vándorgyűlésen.
A házigazdák nevében Támba Miklós, a MEGOSZ alelnöke köszöntötte a megjelenteket, és elmondta, öröm számára, hogy a hazai meghívottakon kívül külföldi vendég – Stefan Schenker, a CEPF (az Európai Magánerdő-tulajdonosok Szövetsége) elnöke – is megtisztelte az alkalmat. Emlékeztetett arra, hogy az erdészeket a múlt kötelezi, a jelen lehetőségeit föl kell ismerni, a jövő pedig nagy felelősséget jelent. Az erdészek ugyanis a jövőről döntenek, amikor az erdőt használják és telepítenek. Ebből következik, hogy a gazdag embernek a nagyapja, a nagyon okosnak meg már a dédapja ültetett erdőt. Büszkén mondta, hogy sikerült két minisztert is megnyerniük, hogy üljenek le, szemben a szakmával, és beszéljék meg a vidékfejlesztésben tapasztalható gondokat. Figyelmeztetett, hogy a korábbi években a magánerdő-gazdálkodók kimaradtak a SAPARD program és az AVOP támogatásaiból, de reményét fejezte ki, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervből nem maradnak ki.
Luzsi József, a MEGOSZ elnöke emlékeztetett a rendszerváltozás idejére, amikor gondoltak egy nagyot, és megalapították a magánerdő-gazdálkodók szövetségét. Számítottak rá, hogy nehéz lesz a munka, de hogy ennyire, azt nem gondolták. Sorolta a tényeket, hogy 260 ezer magánerdő-tulajdonos van, kiépült az integrátori hálózat, és évek óta befizetői a költségvetésnek. Ráadásul számottevő mértékben kiveszik a részüket a vidéki munkahelyteremtésből, méghozzá a legképzetlenebb rétegnek biztosítanak megélhetést. Majd a Bibliát idézte, „akinek van, annak adatik, akinek nincs, attól elvétetik”.
Megemlítette, hogy a közelmúltban egy erdészdelegáció tagjaként Szili Katalin házelnök asszonnyal találkoztak, aki támogatást ígért a törekvéseikhez.
Bizakodással említette meg, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiai Terv várhatóan több mint tíz jogcímen biztosít forrásokat az erdészet számára.
Csabai Lászlóné, a megyeszékhely polgármestere meleg szavakkal köszöntötte a számára rokonszenves szakma képviselőit.
Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke örömét fejezte ki az ünnepélyes alkalom kapcsán, és reményének adott hangot, hogy az erdészek is hozzájárulnak a megye sorsának jóra fordításához.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nem rejtette véka alá, hogy vannak viták a tárca és a szakma között, de elismerte a magyar erdészek egyetemes érdemeit, többek között az erdő hármas funkciója korszakalkotó gondolatának hazai eredetét. Az erdészeket a természet orvosának nevezte, mondván, amit mások elrontanak, azt ők hozzák helyre, hiszen a természet védelme maga az erdő. A miniszter szerint eldőlt a vita, hogy az erdészet az agrárium része, és megköszönte a szakmának, hogy kiállt az FVM mellett.
Az avatást követő sajtótájékoztatón megismételte korábbi szavait, miszerint ne az erdészektől féltsék az erdőt, meg tudjuk védeni az értékeinket.
A miniszter elismerte, hogy az energiaerdők és a hagyományos célú erdők finanszírozása közötti ellentmondásra nem gondoltak, ezt a feszültséget korrigálni fogják.
A ForestPress kérdésére elmondta, hogy egyelőre nincs garancia a Nemzeti Erdőprogramhoz szükséges források biztosítására.
A sajtóértekezlet hosszú csúszás után kezdődhetett el, mert a tárca első emberével szűk körű beszélgetést folytattak a szakma vezetői, köztük Pethő József, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke. Pethő József a ForestPresst arról tájékoztatta, hogy két dolgot vetett föl a miniszternek, a védett erdők megtartását a status quonak megfelelően, és az Állami Erdészeti Szolgálat helyzetét. A miniszter megértéséről biztosította az elnököt.
A rendezvény második felvonására a harangodi erdei iskolában került sor. A fórum elnökségében helyet foglalt Gráf József, Veres János pénzügyminiszter, Stefan Schenker, Luzsi József, Gazda László, Csóka Péter, az FVM Természeti Erdőforrások Főosztálya vezetője és Támba Miklós.
A több száz főnyi hallgatóságot ez alkalommal már Veres János is megtisztelte, és tájékoztatóját azzal kezdte, hogy nemcsak pénzügyminiszterként, hanem magánerdő-tulajdonosként is jött a találkozóra.
Leszögezte, hogy az erdészeti portfolió az ÁPV ZRT egyik legjelentősebb vállalatcsoportja, és a magyar erdők jó kezekben vannak a társaságoknál. A cégek teljesítik a költségvetési befizetéseiket, és egy kivételével nyereségesen gazdálkodnak. Arra törekszik a tárca, hogy az erdőgazdálkodás perspektívát jelentsen a tulajdonosoknak, kezelőknek. Ez ugyanis meghatározza az erdőről való gondolkodást és az erdővagyon működtetését. A gazdálkodónak ugyanis az a célja, hogy valamikor majd haszna legyen az erdejéből. A maga részéről ezt a célt tekinti elsődlegesnek.
Ugyanakkor kijelentette, hogy a jelen gazdasági helyzetben nem lát lehetőséget olyan finanszírozásra, amelyek nem az EU-forrásokra támaszkodnak. Bíztatásként megerősítette, hogy lesznek források az ágazat további fejlődésének biztosítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben ne csupán az erdőgazdálkodásban gondolkodjék a szakma hanem, a feldolgozásban és komplex módon a vidékfejlesztésben. Hangsúlyozta a magánerdő-gazdálkodók, az önkormányzatok és a társaságok közötti együttműködés szükségességét.
Stefan Schenker, a CEPF osztrák elnöke – aki alig egy órányira lakik Soprontól – elmondta, hogy ő is erdőtulajdonos. Az Európai Magánerdő-tulajdonosok Szövetsége a kontinens 16 millió tulajdonosát tömöríti. Tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a szövetség munkatársai Brüsszelben aktívan részt vesznek a Bizottság munkájában, a vidékfejlesztési terv előkészítésében. Örömmel állapította meg ő is, hogy a legújabb tervváltozatban már több helyen szerepel az erdészet is.
Hasonlóan nagy munkát végeztek az Erdészeti Cselekvési Terv előkészítésében is. Fontos dolognak tartja azt, hogy megtudják, a politikusok és a brüsszeli bürokraták mit gondolnak az erdőről.
A szövetség új tevékenységi területe a kutatás. Bonyolult és szerteágazó kapcsolatrendszert építenek ki a nemzetállamok kutatóhelyeivel. Schenker kijelentette, annak ellenére, hogy az EU óriási pénzeket költ kutatásra, nehéz elérniük, hogy akár egyetlen eurót is kapjon az ágazat ilyen célra.
A fórum további részén néhány kérdés hangzott el, amelyekre a két miniszter válaszolt.
Gráf József többek között megerősítette, hogy tudomásul vették, az energiaerdő nem erdészeti tevékenység. Ugyanakkor fölhívta a figyelmet, hogy a stratégia programot a szakmának kell tartalommal kitöltenie. Az operatív program október végére készül el, és április végén tudják befogadni a pályázatokat. Megígérte, hogy a pályázati lehetőségeknél az erdészet nem lesz mostohagyermek.
A szövetség elnöksége nevében Sárvári János főtitkár ismertette az idei évben Rimler Pál emlékéremmel kitüntetett Jeszenszky András életútját és szakmai érdemeit. A kitüntetést Luzsi József elnök adta át a szakembernek.
A találkozó hangulatát bensőségessé és feledhetetlenné tette a Nyíregyházi Cantamus Kórus európai színvonalú előadása.
Hajrá Kelet-Magyarország, hajrá magánerdő-gazdálkodók!
(Zétényi)