ForestPress fotók
Gyapjaslepke műhely Szerbiában
Közel a Vaskapuhoz, a Duna-parti Donji Milanovacon, 2006. november 15. és 18. között tartotta a Chemtura a II. Nemzetközi Gyapjaslepke Konferenciát.
A festői fekvésű Lepenski Vir Hotel fogadta be a hét országból érkezett résztvevőket. Az érdeklődő szakemberek hazájuk erdészeti és nemzeti parki szervezeteit képviselték.
A vendéglátó ország részéről Almásy Sámuel köszöntötte a résztvevőket,
majd a Chemtura Europe Limited nevében G. Iwan Jenkins alkalmazástechnikai szakértő üdvözölte a konferenciázókat.
Az első előadást Vidosava Jovanovics, a Szerb Földművelésügyi, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium Erdészeti Igazgatóságának tanácsosa tartotta. A szerbiai erdészeti struktúra fölépítéséről elmondta, hogy a belgrádi és az újvidéki központhoz 27 erdőgazdaság tartozik. Az ország területének 27 százalékát borítja erdő, ami 2,4 millió hektárt jelent. Az erdők 56 százaléka állami, 44 százaléka magántulajdonban van. Az országban öt nemzeti park is található. A fafajmegoszlás tekintetében érdekes módon a bükk viszi el a pálmát, 57 százalékos részaránnyal, majd a tölgy következik.
Jelenleg a növényvédelemről külön törvény rendelkezik, de az EU-harmonizáció során új törvényt hoznak az erdő- és növényvédelemről.
Az erdő védelme és őrzése a tulajdonos kötelessége Szerbiában. Ebből következően az erdővédelmi beavatkozásokat a tulajdonosok finanszírozzák. Az országban működik egy erdővédelmi információs szolgálat.
A gyapjaslepke gradációiról elmondta, hogy 1862-től vannak feljegyzések a károsításról. Ezek általában 4-6 évig tartottak. Az utolsó nagy tömegszaporodás a 2003-2005 közötti években volt. 2003-ban 163 000 hektáron, 2004-ben 360 000 hektáron, 2005-ben pedig 64 000 hektáron pusztított a kártevő.
A védekezés módszereiről megtudhattuk, hogy érdekes módon viszonylag nagy területen alkalmazták a kézi, mechanikus védekezést, vagyis igyekeztek eltávolítani a petecsomókat. 2003-ban 113 000 hektáron, 2004-ben 110 000 hektáron és 2005-ben 19 416 hektáron folytattak kézi beavatkozást. Ezt a feladatot elsősorban iskolások, biológiai terepgyakorlat keretében végezték.
A gradáció területe Szerbiában is dinamikusan változott, fokozatosan keletre tolódott.
A minisztérium a rendkívüli helyzetekre alkalmazható rendelet hozott a védekezés megszervezésére. Mezőgazdasági és erdészeti szakemberekből álló tudományos csoportot hozott létre a gradáció elleni védekezésre. A károsítás Szerbiában is kiterjedt a mezőgazdasági területekre, gyümölcsösökre.
A védekezés idején nagyarányú felvilágosító és tájékoztató kampányba fogtak. A média fórumain kívül szórólapokat terjesztettek, a községekben pedig előadásokat tartottak.
A védekezés nehézségeit fokozta a mintegy 200 000 hektárnyi érintett magánerdő tulajdon, melyek elaprózottak, sok tulajdonossal, érintkeznek a mezőgazdasági területekkel, ráadásul a földnyilvántartás sem pontos. Ezekben az esetekben nem tudták érvényesíteni a védekezési kötelezettséget, nem sikerült az ellenőrzést megvalósítani, így végül az állam vállalta a költségeket. A védekezés tekintetében a helyi hatóságok is költségviselőknek tekinthetők.
További gondot okozott a megfelelő növény védőszer kiválasztása is. Az első évben nem állt rendelkezésükre megfelelő hatóanyag. Ennek megoldására írtak ki tendert.
Gordana Jancsics, erdőmérnöknő a gyakorlati védelem kérdéseiről beszélt, bemutatva a szerbiai, a vajdasági erdőgazdaságok helyzetét, valamint a Gyerdapi és a Fruska Gorai Nemzeti Parkokat. Elmondta, hogy – hozzánk hasonlóan – a magánerdőkben is végeztek védekezési munkálatokat, mert a tulajdon sakktáblaszerű elhelyezkedése miatt nem volt lehetőség az elkülönítésre.
Az állami és magánerdőkben 17-17 növényvédelmi szakember irányította 188 erdőmérnök és 620 erdész munkáját.
A vett petecsomó-minták, vagyis a fertőzöttség alapján a laboratóriumi vizsgálatok eredményei szerint állították össze a védekezési terveket, amelyek tartalmazták az időbeosztást, sőt a költségevetést is. Az augusztus-szeptemberben végzett terepi felvételek alapján készített elemzés után decemberre készültek el a védekezési tervek. Eközben folyt a petecsomók mechanikus megsemmisítése is.
A védekezési tervek egyik fontos célja volt, hogy lehetőleg minél több magánerdő-gazdálkodót is bevonjanak a védekezésbe.
Ennek a munkának volt része a tájékoztatási kampány is.
Februárban szerezték be a tender alapján kiválasztott vegyszert. Kijelölték a repülőtereket, beszerezték a szükséges térképeket. Biztosítani kellett a raktárakat, a vizet és a göngyöleg összegyűjtését. Tájékoztatni kellett a lakosságot a munkálatokról, majd felmérték a beavatkozás eredményét.
Az időjárás korlátain kívül nagy figyelmet kellett szentelniük a kelési dinamikára is.
Összesen 15 repülőgéppel dolgoztak, egy felszállás során 1000 liter hatóanyagot szórtak ki.
A legutolsó gradáció már másként alakult, és ebben nagy szerepe volt annak, hogy átértékelték a védekezési stratégiát, a mechanikus védekezés szerepét. Ez ugyanis csak amolyan „félmegoldás”, hiszen a magasabban rakott petecsomók elérhetetlenek a kézi védekezés során, tehát a kelési dinamika megváltozik, de a kártevők nagy része nem pusztul el.
Dr. Mara Tabakovics-Tosics, a Szerb Erdészeti Kutatóintézet munkatársa az előrejelző szolgálat működését ismertette többek között. Ezt a feladatot törvény írja elő Szerbiában. Jó néhány évvel ezelőtt Szerbia kezdeményezett az ENSZ kereteiben egy 17 ország által aláírt erdővédelmi egyezményt. Ennek szellemében nagyon fontosnak tekintik az erdővédelmi törvényt, előre jelzik a károsítókat és a védekezési módszert.
A védekezés szintjeit három részre osztották: a regionális előrejelzési szint, a körzeti, erdőgazdasági központok és a végrehajtás szintjei.
A terepről hetenként begyűjtött adatokat a két erdészeti központba továbbítják, ahonnan havonta az erdészeti kutatóba küldik, majd az eredmények a minisztériumba kerülnek.
Az adatok értékelése után az alsóbb szintekre kerülnek a döntések.
Minden évben készítenek prognózist, de hosszú távú előrejelzést is, öt évre és még hosszabb időszakra.
A kidolgozott tervek a különböző régiókra vonatkoznak.
2006-ban a károsítás már nemcsak a gyapjaslepkétől származott, hanem az araszolók is „besegítettek”.
Az előrejelzéseik szerint a gyapjaslepke gradáció Szerbiában befejeződött, de más fajok, köztük az araszolók kártétele várható.
Z. Z.