Nyíregyháza – Magyarországon 330 millió köbméter az iparifa-készlet, az éves növekmény 12 millió, a fakitermelés 5 millió köbmétert tesz ki, az erőművek pedig 1,5 millió köbmétert égetnek elAz Alföldi Erdőkért Egyesület Műszaki Szakbizottsága, az Országos Erdészeti Egyesület Gépesítési és Megújuló Energia Szakosztálya valamint a Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Agrárkamara Erdészeti, Vadászati és Halászati Osztálya által, 2006. november 17-én, Baktalórántházán szervezett szakmai napot Kaknics Lajos, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg.
Bíró Imre, a Baktalórántházi Erdészet igazgatója a társaság faenergetikai stratégiáját bemutatva arról beszélt, hogy a Zrt. évente átlagosan 250 ezer köbméter fát termel ki. (Kivételt jelentett a tavalyi esztendő, amikor – a tavaszi viharkár miatt – mintegy 360 ezer köbméter fát vágott ki a Nyírerdő.) Bíró Imre emlékeztetett rá, hogy Magyarország Európai Uniós csatlakozásával elvárássá vált a megújuló energiahordozók használatának növelése. Úgy fogalmazott: a társaságnál alkalmazott erdei apríték-termelés jelenleg a reneszánszát éli: az erdészeti szakma ugyanis még a hatvanas években kezdett ezzel foglalkozni. A vágástéri hulladékot, a vékonyfát, a rőzsét eddig nem hasznosította az ágazat, pedig ezzel, a megszokottnál 20 – 30 százalékkal nagyobb árualap érhető el – jelentette ki az igazgató. Az apríték felhasználásának energiacélú hasznosítás, illetve forgácslap-feldolgozás a két lehetséges útja.
Magyarországon 330 millió köbméter az iparifa-készlet, az éves növekmény 12 millió, a fakitermelés 5 millió köbmétert tesz ki, az erőművek pedig 1,5 millió köbmétert égetnek el – hívta fel a figyelmet előadásában dr. Marosvölgyi Béla. A Nyugat-Magyarországi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint energetikai felhasználásra több mint 1 millió tonna fa kerül évente idehaza. Ha 100 ezer hektár energetikai ültetvény jönne létre mezőgazdasági területeken, akkor ebből mintegy 3 millió tonna biomassza lenne „lehozható” – jelentette ki Marosvölgyi Béla. Úgy látja, hogy másfél évtized múlva 5 millió tonna biomasszára lenne szüksége az országnak, ám ezt a mennyiséget kizárólag az erdészetek nem tudják biztosítani. Kijelentette, hogy a fánál jobb tüzelőanyagot nem találtak ki. A Szabolcs megyében nagy területeken jelen levő akácról a professzor úgy fogalmazott: energianövénynek tökéletes, hiszen jó a fűtőértéke, viszont egyelőre nem lehet megfelelően betakarítani.
Magyarországon tavaly a villamosenergia-termelésben a megújuló energia aránya 4,17 százalék volt – mondta Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgató-helyettese. Mint ismert, Magyarország korábban azt vállalta, hogy ebben a szegmensben 2010-re éri el a 3,6 százalékot. A szakmai nap több mint félszáz résztvevője az előadásokat követően terepi bemutató keretében, működés közben tanulmányozta a Nyírerdő Zrt. által alkalmazott aprítógép-rendszert, illetve annak logisztikai hátterét.