A gyönyörű, patinás térképteremben először dr. Ráczné dr. Schneider Ildikó a „Selmeci-soproni diáklapok, -újságok” című előadását hallhatták az érdeklődők.
Vetítéssel illusztrálva igen látványosan mutatta be 1858-tól napjainkig az erdészeti felsőoktatás sajtótermékeit és időszaki kiadványait. Külön ismertette a Selmecbányán és Sopronban megjelent lapokat.
Az első újságok még német nyelvűek voltak, majd a XIX. század végén már magyarul jelentek meg.
A tréfás, humoros lapok mellett komoly tudományos jellegűek is voltak. Néhányat felsorolunk: Steingrubei, Bakter-Kürt, Selmeci Újság, Főiskolai Lapok, Lila Zongora, Bástyánk, Életünk a vizsgák tükrében, Soproni Egyetem, Soproni Műhely, Vivat Academia, Helyzet.
Az elmúlt harminc év lapjainál a hallgatóság gyakran fedezte fel önmagát a sorok közt.
Az első kiadványok hiányosak, ezért kérnek mindenkit, hogy akiknek a tulajdonában vannak példányok, azok segítsék a további kutatást.
Örvendetes, hogy a selmeci időszakban napvilágot látott kiadványok leírása már megjelent az előadó Dr. Ráczné dr. Schneider Ildikó tollából.
Az újságok bepillantást nyújtottak a főiskola-egyetem diákjainak mindennapi életébe az adott korban.
A második előadást Szakács László tartotta a „A zalai vadászterületek és vadásztársaságok 1945-46-ban” címmel. Az Európa szerte híres zalai vad és vadgazdálkodás múltjának egy válságos időszakát mutatta be az előadó.
A szerző egy tervezett nagyobb könyv első részét vázolta. Zala megye vadászattörténetét foglalta össze a háború utáni időszakban. Az előadás fejezetei az alábbiak voltak: 1. A vadászati igazgatás. 2. Vadászterületek. 3. Vadásztársaságok magalakulása. 4. Rezervátumi területek. 5. Vadásztagság, vadásztagok elemzése. 6. Vadászat: vadászati módok, elejtett vad, tilalmak, húsvadászat, orvvadászat. Vadászható vadfajok, elterjedése, létszáma. 7. Vadászfegyverek. Vadászati objektumok, berendezések. Vadászathoz kapcsolódó egyéb szervezetek, tevékenységek. Vadászati kultúra: szakoktatás, újságok, vadásznapok rendezése.
Az ország keleti részéhez viszonyítva később és igen vontatottan indult el a vadászati szervezet kiépítése Zala megyében.
Az árverések nyilvánosan, igen demokratikus légkörben zajlottak le.
A 180 vadásztársaság alakulása igen jelentős civil, polgári szerveződést, egyesületet is jelentet.
A kutatás során bebizonyosodott, 1945-46-ban még nem volt döntő jelentőségű, a vadászat elleni politikai támadás. Az orvvadászat az ország többi részéhez viszonyítva nagyobb volt és tovább tartott.
A ma is működő vadásztársaságok és az erdőgazdaságok vadászati rezervátumai, egységei tehát 1945-46-ban alakultak.
Sz. L.