Keresztes György, Mária Kadlecikova, Volker Sasse (ForestPress fotó)
Az Innovatív erdőgazdálkodási rendszerek megtervezésének és kialakításának támogatása című projekt záró értekezletére 2007. február 23-án került sor a FAO Szubregionális Közép-Kelet Európai Irodájában.
A tanácskozáson többek között részt vett Mária Kadlecikova, a FAO SEUR, a FAO Közép- és Kelet-európai Alregionális Hivatalának vezetője, Volker Sasse, a FAO SEUR erdészeti felügyelője, Csóka Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztálya vezetője, Keresztes György, a HM Budapesti Erdőgazdaság vezérigazgató-helyettese, Meggyesfalvi István, a HM Budapesti Erdőgazdaság főmérnöke és Sinka Attila nemzeti projekt koordinátor.
Amint arról annak idején beszámoltunk, 2004. szeptember 8-án az FVM székházában Benedek Fülöp, az FVM közigazgatási államtitkára és Maria Kadlecikova írta alá Az új típusú erdőkezelési eljárások kialakításához nyújtandó támogatásról szóló megállapodást.
A több mint kétéves munka eredményeit összegező tanulmányról korábban már írtunk, a végleges változat, pedig a konferencia ajánlásai figyelembe vételével a közeljövőben készül el. Azt az anyagot, amint az Volker Sasse bejelentette a jelenlévőknek, 5100 példányban fogják publikálni és terjeszteni a FAO tagországok szakértői köreiben.
Kadlecikova asszony sikeresnek értékelte a projektet, amely egyik első „gyermeke” a FAO SEUR irodának. Hangsúlyozta, hogy a projekt során az erdő alternatív hasznosítása került az érdeklődés középpontjába. A gazdasági hasznosítás mellett a szociális, környezetvédelmi és ökoturisztikai szempontok is előtérbe kerültek. Az elemzések során hangsúlyt fektettek többek között a marketingre is.
A hivatalvezető asszony felhívta a figyelmet az Európa szerte meglévő gondra, a mintegy 2 százalékot kitevő használaton kívüli földterületek hasznosítására. Ehhez kapcsolódva leszögezte, hogy az erdőtelepítés nagy jövő előtt áll. Tágabb kitekintésben, pedig hangsúlyozta, hogy bolygónkon az oxigéntermelés elősegítéséért nekünk is tennünk kell, és ez nem csupán egy „trendi” téma.
A projekt közvetlen nemzetközi hasznosításával kapcsolatban elmondta, hogy az EU-n kívüli területekről, többek között Grúziából és Örményországból már jelezték fogadó készségüket egy hasonló projekt iránt.
Kadlecikova elmondta, hogy a FAO Budapestre telepíti számos irodáját, így a magyar fővárosban lesz az erdőgazdálkodás, az élelmiszerbiztonság és a vidékfejlesztés központja.
Keresztes György vezérigazgató-helyettes hozzáfűzte, hogy évekkel ezelőtt Buják község és környéke fejlesztésével kezdődött a FAO-val való együttműködés. A cél az volt, hogy a fatermesztés mellett a turizmust is bevonják a munkahelyteremtésbe. A projekt hármas célt fogalmazott meg, tanulmányok készítését, bemutatók és tanfolyamok rendezését, valamint a kormányzat számára ajánlások megfogalmazását. A szakember reményét fejezte ki, hogy mindhárom célnak eleget tettek, és az erdészeti szakemberek szemléletformálásában is sikerült jelentős lépést tenni.
Sinka Attila koordinátor összefoglalta a tanulmány fontosabb megállapításait, kiemelve a vadlétszám csökkentésének szükségességét a természetközeli erdőgazdálkodás bevezetésének feltételeként. A tanulmány a hazai erdők, mintegy felén lehetségesnek tartja a természetközeli erdőgazdálkodás bevezetését. Hangsúlyozta az erdészeti hatóság együttműködését, és a közvélemény figyelmének a felkeltését. Ezzel egyenértékű feladatként jelölték meg az oktatás szerepét a szemléletformálásban.
Hajas Pál, a Green Holidays Foundation szakértője kiemelte, hogy számos országban példamutató szerepe lehet a projektnek. Szerinte az 50 százalékos természetközeli arány illuzórikus.
Felhívta a figyelmet a tanulmány időszerűségére, hiszen 2007, a „szelíd turizmus”, az ökoturizmus éve. Javasolta, hogy a bujáki térségben folytatódjék a megkezdett munka a többi település bevonásával, a kilátó fejlesztése és a marketingmunka.
Marghescu Tamás, az IUCN - The World Conservation Union munkatársa figyelmeztetett, hogy a világ ugyan átvette az erdészektől, és széltében hosszában alkalmazza a tartamos kifejezést, mégis, egyre tűnik el a természet, és az emberek úgy viselkednek a természetben, mint egy szupermarketben, ahol mindent megkaphatnak, ráadásul nincs pénztár, és mindenki kisétálhat fizetés nélkül.
Ismert, hogy létünk három tartópillére a gazdaság, a természet és a társadalom. Ha a természetet megingatjuk, a másik kettő is bizonytalanná válik. Amennyiben az erdőt, mint a természet legfontosabb alkotó elemét fenn akarjuk tartani, akkor pénzt kell fordítani rá.
A tiszta levegő és a tiszta víz iránti növekvő kereslet egyre inkább fölértékeli a természetet.
A szakértő vállalta, hogy a jelentés rövidített változatát a IUCN terjeszti. Felhívta figyelmet, hogy 2008. októberében lesz a világ természetvédelmi kongresszus, ahol egy kiállítást is rendeznek, amelyen a bujáki létesítményeket be kellene mutatni.
Csóka Péter főosztályvezető emlékeztetett Madas András korszakalkotó gondolatára, az erdők hármas funkciójára, amelynek gyakorlati megvalósítását tűzte ki célként ez a projekt. Véleménye szerint az egész ágazat munkáját befolyásolhatják ezek az eredmények.
Varga Béla, a Pro Silva Hungária elnöke visszatért a vadlétszám és a vadászati jog kérdésköréhez. Megállapította, hogy a vadászati joggal a földtulajdonosok nem élhetnek maradéktalanul. Ezen a helyzeten kellene változatni és érvényesülni hagyni a jogokat. Jelenleg a jegyző és a vadászó földtulajdonosok döntenek mindenben. Álláspontja szerint a 3000 hektáros területmérték a kulcskérdés.
Ehhez kapcsolódva említette meg Hahn László, hogy egymásnak feszülnek a földtulajdonosi és a vadászati érdekek, és a jogokat a földtulajdonosok átadják a vadásztársaságoknak.
Meggyesfalvi István álláspontja szerint az erdőgazdálkodót a vadkár mértéke és a kártérítés érvényesítési lehetősége érdekli. Fontosabb kérdésnek tekinti a természetszerű erdőgazdálkodás jogi hátterét. A jelenleg szabályozás szerint kétévi növedék vehető ki. Ez szerinte nem teszi lehetővé a gazdaságosan a természetszerű erdőkezelést, ráadásul az üzemtervezés is bonyolultabb.
Csóka Péter elmondta, hogy a vad is az ökoszisztéma része, és az eltartható vadlétszámot jelenleg a vad energiaigénye alapján számított mutató szerint adják meg. A hat évvel ezelőtt indult monitoring rendszer adhat támpontot a kérdéshez.
Marghescu Tamás hozzátette, hogy Németországban például az újulat állapota alapján szabályozzák a vadlétszámot. A döntést az erdészet, a természetvédelem és a vadászat képviselői együttesen hozzák meg.
Ehhez csatlakozott véleményével Csépányi Péter is, aki a vadlétszám becslésének hibáit hangsúlyozta.
Csóka Péter kiemelte, hogy 2008-tól megszűnik az erdőfenntartási járulék, így a tanulmány szövegét ennek megfelelően célszerű módosítani. A világos és érthető szöveg érdekében további komoly munkát javasolt, hogy az igazgatási folyamatokban is érvényt lehessen szerezni a szemléletformáló javaslatoknak.
Keresztes György figyelmeztetett, hogy a természetszerű gazdálkodásra való áttérés ökonómiai következményekkel is jár, ez szükségszerűen gazdasági hullámvölgyet jelent.
Hahn László szerint az Új Magyarország Fejlesztési Tervben nem csak az erdősítésre, hanem az erdőfenntartásra is forrásokat kellene biztosítani.
Ehhez csatlakozva említette meg Meggyesfalvi István, hogy nem várható el a gazdálkodóktól, hogy a saját eredményeik terhére térjenek át a természetszerű erdőkezelésre.
Marghescu Tamás elmondta, hogy szemben a hazai helyzettel, ahol a vízgazdálkodási törvény az agrárvállalkozókat vízhasználati díj fizetésére kötelezi, Németországban például München városa komoly összeget fizet az erdőtulajdonosoknak a vízvédelemért.
Volker Sasse Horvátországot hozta fel példaként, ahol az erdő társadalmi használatáért egy alapítványon keresztül fizetnek a felhasználók.
Összefoglalóan megállapította, hogy a vadlétszám nagyon érzékeny kérdés, de ez nem magyar specialitás, mindenhol annak számít.
Köszönetet mondott a projektben résztvevőknek, és felhívta figyelmet a tanulmányban testet öltött óriási szellemi erőforrásra.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Maria Kadlecikova hangsúlyozta, hogy a 270 ezer dollárt kitevő projekt irányt mutat egy újfajta erdőgazdálkodás kialakítására, a természetvédelem, a gazdálkodás és a turisztika összehangolására. Távolabbra mutató jelentősége az a nemzetközi érdeklődés, amit máris kiváltott. 
Volker Sasse hozzátette, hogy az állandó erdőborítás biztosítása az ökoturizmus lehetőségeit bővíti, és az erdő szolgáltatásainak marketingje is bővülhet. További hasznot jelenthet, hogy a klímaváltozás fenyegetése miatt a természetes erdőkezeléssel csökkenthető az erdőgazdálkodókra nehezedő nyomás.
Arra a kérdésre, hogy a magánerdő-tulajdonosok is érdekeltté tehetők-e a természetes erdőgazdálkodásra, Sinka Attila elmondta, hogy bizonyos idő után a magánerdőben gazdálkodó is megtakarítást érhet el a természetes felújítás költségcsökkentő hatásai eredményeképpen. Ezek szerint a módszer független a tulajdonformától. A legfontosabb az állandó erdőborítás, ami megszünteti a letermelt erdővel kapcsolatban kialakuló feszültségeket.
Meggyesfalvi István hozzátette, hogy bár a Honvédelmi Minisztérium erdei a nagyközönség számára némileg zártabb területeken találhatók, ennek ellenére látványos eredményeket tudnak fölmutatni, például Győr környékén, ahol 1000 hektár parkerdőt létesítettek, a Buják környéki fejlesztést, ahol vadmegfigyelő tornyot létesítettek, kilátót rekonstruáltak, tanösvényt építettek, valamint Lovasberény körzetét. Ugyanakkor Keresztes György megemlítette, hogy nincs forrás az ökoturizmus fenntartására, ráadásul a bevételek nem a gazdálkodónál realizálódnak.
Volker Sasse olyan megoldást javasol, amelyben közösen lépnek a piacra a szolgáltatók és a gazdálkodók. Ehhez be kell vonni a helyi közösségeket, önkormányzatokat.
Keresztes György a bujáki tapasztalatok alapján elmondta, hogy rendkívül személyfüggő a kérdés, hiszen az önkormányzati választás után pozícióba került új polgármesterek többsége egyelőre nem mutat érdeklődést a mintegy 30 projektleírást felsorakoztató együttműködési lehetőség iránt.
A ForestPress-nek a projekt marketingjére vonatkozó kérdésére Kadlecikova elmondta, hogy készültek kiadványok, például a szálalásról, és javasolja, hogy az október 30-án megrendezendő Világélelmezési Nap alkalmával mutatkozzék be a projekt. Tapasztalati szerint a világon komoly érdeklődés mutatkozik a magyar erdők iránt.
Volker Sasse elismerte, hogy a marketing nem a legerősebb eleme a projektnek. A fő üzenet hazánkban is hasonló, mint más országokban, ráadásul itt a gazdasági mutatók is javulnak a tűzifa emelkedő ára miatt. A projekt egy marketing információs rendszer létrehozását javasolja, hiszen ez a nyugat-európai országokban természetes dolog.
Keresztes György hozzáfűzte, hogy korábban az ágazati marketinget az állam csinálta, és miután kivonult erről a területről is, egyelőre nincs helyette más.
Sinka Attila kiegészítve hozzáfűzte, hogy az alapüzeneteket több csatornán igyekeznek eljuttatni az érintettekhez, így az interneten, CD-ken, kiadványokkal, a sajtó útján, tanfolyamokon keresztül és a civil szervezetek segítségével.
Volker Sasse megjegyezte, hogy a projekt másik legfőbb célkitűzése, hogy irányelveket fogalmazzon meg az FVM és a KvVM számára. Amennyiben újabb források állnak rendelkezésre a projekt folytatására, visszatérnek a témára, és számon kérik a javaslatok megvalósítását.
Kadlecikova megemlítette, hogy a FAO iroda megerősödése várhatóan lehetővé teszi ennek a területnek a javítását is, hiszen az erdőgazdálkodási tudásanyag „szétosztása” más, érdeklődő országok irányába, fontos feladatuk. Elmondta, hogy március végén várható a magyar fél és a FAO közötti végleges megállapodás aláírása az ENSZ szervezet Budapestre települő részlegeivel kapcsolatban. Az elemzések szerint nem csupán a regionális iroda költözik ide, hanem innen fogják irányítani Afrika és a Közel-Kelet ügyeit is. A szolgáltató központnak mintegy 95 fős stábja lesz.
Arra a kérdésünkre, hogy miként értékelik a magyar erdőgazdálkodást feszítő erdészeti és természetvédelmi érdekellentéteket, Volker Sasse elmondta, hogy demokráciákban ez természetes dolog, hogy különböznek a nézetek. Reményét fejezte ki, hogy a folyamatok optimális irányba indulnak el. Megjegyezte, hogy foglalkoztatja a vadászat, a biodiverzitás és a fakitermelés, mivel ezek különösen érzékeny területek. Reményét fejezte ki, hogy a FAO képes a különböző nézeteket képviselőket egyetértésre hozni. Ez egyik feladata az ENSZ szervezetnek.
Folytatva a témát, Kadlecikova hozzátette, hogy nem jó, ha két minisztérium között politikai vita támad, ugyanakkor érhető, ha például a környezetvédelmi tárca haragszik a vegyszerhasználat miatt. Ezért fontos a tárca szerepe. A vitának nem örülnek, de az ő szerepük az, hogy közös platform kialakításához segítsék a feleket. Hasonló sikeres folyamatként említette az emlékezetes szlovákiai széldöntés utáni helyzetet, ahol sikerült az erdészet és a természetvédelem képviselőit megállapodásra bírni.
Keresztes György azzal zárta a tájékoztatót, hogy két erdészetüknél bevezették a szálaló üzemmódot.
Z. Z.