Erdészeti ADD-ON és Digiterra EIR
Amint arról hírt adtunk, az Alföldi Erdőkért Egyesület Informatikai Szakbizottsága szervezésében 2007. február 27-én a Microsoft Magyarország Kft. a Graphisoft park konferencia termében a Microsoft Dynamics NAV-ban a Karádi Rendszerház által megvalósított erdészeti kontrolling megoldást mutatta be a DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. szakmai programjával együtt.
Mivel mind a két rendszer a Microsoft programján alapul, Lengyel Attila a Microsoft Magyarország Kft. munkatársa tartott bevezetőt a bemutató előtt.
Az erdészeti irányítási rendszer számítógépes rendszerfejlesztése 1999-ra nyúlik vissza, amikor a Nyírerdő Rt-nél a Delfin rendszer bevezetésén fáradoztak. 2000. januárjában a pénzügyi, számviteli folyamatokat, 2001. elején pedig a készletgazdálkodást digitalizálták. Mindezt az OLAP technológia (Online Analytical Processing – Azonnali analitikus feldolgozás) segítségével.
2006. tavaszán indították az erdészeti ADD-ON projektet, amelyhez EU pályázatot nyújtottak be, majd az év őszén folytatták a fejlesztést és a tesztelést.
Giller Tamás projektvezető elmondta, hogy az erdészeti ADD-ON a Microsoft Dynamics NAV integrált ügyviteli rendszerére épül, az OLAP technológia segítségével. Ez utóbbi a számszerű adatok többféle szempont szerinti feldolgozását teszi lehetővé. Az adatokat excel táblázatokba rendezve teszi hozzáférhetővé. Az OLAP 3-tól 128-féle szempont szerinti teszi lehetővé az adatok elemzését és rendezését. Ilyen szempont, dimenzió lehet például a terület, a mozgásnem, az idő és a művelet.
Fontos feltétel, hogy csak ellenőrzött adatok kerülhetnek be a rendszerbe.
Az adatáramlás iránya például a következő lehet: erdész -> erdészet -> központ -> felhasználók.
Az adatbázis nyilvántarthatja például a számos különböző használati módot, az egészségügyi termeléstől a szálaló vágásig.
A terület tekintetében az erdőrészlet, a kerület és az erdészet különböztethető meg.
A Dynamics NAV lehetővé teszi a bejövő és a kimenő számlák rögzítését, a termelés, belső felhasználás dokumentálását, a leltár rögzítését és a raktárközi mozgások figyelését.
Az adatbázisból számos lekérdezésre nyílik lehetőség, többek között a szakmai rendszerekkel való adatcserére, az adatok frissítésére. Választ ad a rendszer a készletmozgásokra, a nettó fatérfogatra és az átlagárakra is.
A Digiterra EIR (erdészeti információs rendszer) bemutatását Nyull Balázs ügyvezetőtől hallottuk. A cég erre a feladatra három programot fejlesztett ki, az EIR-en kívül a Digiterra Explorert, ami a GPS terepi munkálataihoz szükséges és a Digiterra MAP-ot, amely professzionális térinformatikai eszköz.
A Digiterra a vállalatirányítás pénzügyi részével nem foglalkozik, ebben rejlik a Karádi Rendszerházzal megvalósított munkamegosztás.
Kapcsolódik viszont alapvetően az ingatlan nyilvántartáshoz, valamint az erdészeti üzemtervi nyilvántartáshoz.
További lehetősége még a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság és a fakészlet kezelés.
Az erdőgazdálkodás területén alkalmazató a fakitermelés stratégia tervezésére, az erdőművelési munkák ütemezésére, a fahasználati terv készítésére, a csemetetermelés tervezésére, az erdővédelmi feladatok programozására, a közjóléti tevékenység tervezésére és az erdővagyon gazdálkodásra. Hasonló lehetőségek nyílnak a természetvédelem területén is.
A terepen végzett munkák elektronikus bizonylatolására is lehetőség nyílik, és online módon megoldható a fatömegbecslés felvételi adatainak rögzítése és számítása is.
A GPS rendszer segítségével lehetőség nyílik területmérésre, ellenőrzésre is. A helymeghatározás a terepi határjelek azonosítását, visszaállítását könnyíti meg.
A terepi mobil kisszámítógép a bevitt adatokat szükség szerint a helyszínen szolgáltatja.
A rendszert a Kefag Zrt, a Sefag Zrt és a Pilisi Parkerdő Zrt tapasztalatai alapjáén fejlesztik, és a magánerdőket kezelő integrátoroknak is ajánlja a fejlesztő.
A Digiterra áraira vonatkozó kérdésünkre elmondta az ügyvezető, hogy 5000 hektár területig 200Ft/ hektár, ennél nagyon terület esetén fajlagosan olcsóbb.
A Karádi Rendszerház árai alapvetően három tényezőtől függenek. Az alapprogramot biztosító Microsoft licensz díjától, a társaságoknál az egyidejű felhasználók számától, valamint attól, hogy hány felhasználót kell betanítani a rendszer használatára.
Ezt természetesen módosíthatja még a felhasználók felkészültsége, számítógépes állománya.
Az árat tehát csak előzetes konzultáció után tudják meghatározni. Egy felhasználó licensz díja 500 ezer és 700 ezer Ft között van.
A bevezetés időigényére vonatkozóan elmondták, hogy 3-12 hónap szükséges az igények függvényében a tesztüzemre.
Z. Z.