1972-ben kezdődött a Debrecen környéki Erdőspusztai Parkerdők tervszerű fejlesztése. Az azóta eltelt 35 évre, és az elvégzett munkára emlékeztek június első napján a cívisvárosban megrendezett emlékülés résztvevői.A 35 évvel ezelőtti mennyiségi munka, minőségi fejlesztéssé változott, amikor egy csapat elhatározta, hogy közkinccsé teszi az erdőspuszták értékeit – mondta az ünnepségen Kaknics Lajos, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója. Debrecen 28 ezer kataszteri holdas erdőbirtokának különleges színfoltja volt a XIX. század végéig ez a terület, ahol nyílt vizek, lápok, virágos rétek, erdőfoltok váltották egymást, de a vízrendezés megváltoztatta a táj arculatát. A vezérigazgató az elmúlt három és fél évtized munkálatairól szólva kiemelte dr. Szemerédy Miklós szerepét. A nyugalmazott főmérnök könyvbe foglalta a tudnivalókat az erdőspusztákról, melynek újabb kiadása erre az alkalomra jelent meg.
A társaság jelmondatára emlékeztetve a vezérigazgató úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a Nyírerdőnél az Erdőspuszták is jó kezekben vannak.
– Az is kultúra, ami körülvesz bennünket, a természetes kultúra, amelyet mi alakítunk: az elvégzett 35 éves munka azt szolgálta, hogy Debrecenben jó levegő legyen – hívta fel a figyelmet Somogyi Béla, a Debreceni Önkormányzat kulturális bizottságának elnöke. Barátossy Gábor, az FVM Erdészeti Hivatalának nyugalmazott elnöke pedig arról beszélt, hogy a különböző szakterületek - a vízügy, az erdészet, és a város – szerencsés találkozásának eredménye az elvégzett munka. A magyar közjólét jövőjéről szólva úgy fogalmazott: borúsan látja a jövőt, hiszen megszűntek vagy lecsökkentek a támogatások, de ennek ellenére nem szabad csüggedni.
Kertész József, az Országos Erdészeti Egyesület elnökségének tagja tolmácsolta dr. Pethő József elnök üdvözletét, majd Szabó Lőrinc Szerelmes erdő című költeményének elmondásával járult hozzá az ünnepséghez.
A jelenlevőket köszöntötte a 95 éves rubindiplomás erdőmérnök, Kollwentz Ödön is. Papp Ferenc a volt Viziterv nyugalmazott vezérigazgatója a vízügyi oldalról idézte fel a munkákat. Dr. Szemerédy Miklós történelmi összefoglalójában arra emlékeztetett: az Erdőspusztákat másfél évszázaddal ezelőtt 417 ezer koronáért vásárolta meg Debrecen városa, s a pénzt a város lakói adták össze.
Az Erdőspusztákat érintő tervezett fejlesztésekről Orbán Ernő, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője számolt be. Elmondta: a Civaqua nevet viselő program célja, hogy javuljon Debrecen környezeti állapota, a Nagyerdő vízháztartási helyzete, de általa megoldódna az Erdőspuszták vízpótlása, és lehetőség nyílna egy kajak-kenu pálya kialakítására is. Az elképzelések lényege az, hogy a térségbe a Keleti főcsatornán keresztül érkező Tisza vizet Balmazújváros környékén szivattyúkkal ki akarják emelni, majd vezetékeken keresztül Debrecen közelébe juttatni. A szakemberek mintegy 40 millió köbméteres vízforgalommal számolnak évente. A becslések szerint a munkálatokhoz két ütemben 12 milliárd forintra lenne szükség, a pénzt a Nemzeti Fejlesztési Terv II. révén szeretnék előteremteni.
Az emlékülésen kitüntették azokat, akik kiemelkedő munkát végeztek az elmúlt évtizedekben az Erdőspuszták fejlesztésében. Erdős Lajos, a Debreceni Erdészet nyugalmazott közjóléti műszaki vezetője keze munkáját dicséri az a kiállítás, amely képek, fotók, dokumentumok segítségével foglalta össze az Erdőspusztai Parkerdők eddigi történetét. A tárlat megnyitásán Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészetének igazgatója azt mondta: a közjóléti fejlesztések nemcsak itt, hanem országosan is komoly fejlődésen mentek át az elmúlt 35 évben. Szerinte az az erdőkezelő, amely a közjólétet elfelejti, vagy az eddiginél alacsonyabb szinten akarja művelni, nem lesz sikeres.
V. I.