A környezetvédők körében is partnereket kell találni, a számos félreértés tisztázásáraOrmos Balázs főtitkár bevezetője után Gőgös Zoltán földművelésügyi és vidékfejlesztési államtitkár nyitotta meg 2007. október 1-jén a minisztérium színháztermében az Európai Regionális Biomassza Napok nyitó rendezvényeként meghirdetett konferenciát.
Az államtitkár bevezetésként elmondta, hogy új helyzet van az agrárvilágban, mert verseny alakult ki az élelmiszer termelés és a mezőgazdasági alapanyagok előállítása terén. Meg kell találni az egyensúlyt a globális felmelegedés csökkentésével és a növekvő élelmiszertermeléssel kapcsolatos tennivalók között. Bár az idei aszály némileg átrendezte a sorokat, ez a helyzet nem ennek a következménye. Egy év alapján nem lehet döntő következtetést levonni, de nem árt a korábbi döntéseket felülvizsgálni. 
Az államtitkárt követően Pethő József, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke nyitotta meg az Erdők Hete idei rendezvénysorozatát.
Az elnök a XI. alkalommal megrendezett Erdők Hete kapcsán elmondta, fontos dolog, hogy a nagyközönség elé az iskolák keretében lépjünk ki. A fiatalokat kell megnyernünk a helyes magatartás érdekében, hiszen az erdőben ott ketyeg a szemétbomba. Ezért is tartja megszívlelendőnek azt a jelmondatot, hogy „Vidd magaddal a szemetedet!”.
A bajor erdőgazdálkodásról hallottak kapcsán elmondta, hogy megragadta az a gondolat, miszerint a német kollégák nagy hangsúlyt fektetnek az erdőből meglévő, ki nem használt fatömeg piacra juttatására. Érdemes elgondolkodni a bruttó és nettó fatömeg különbségén is.
Kiemelte a hazai erdészet két sarkalatos pontjának, az erdészeti kutatásnak és a szakigazgatásnak a sanyarú helyzetét.
Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal Fejlesztéspolitikai Irányító Testületének államtitkára, korábbi FVM miniszter A megújuló energia jövője Magyarországon, című előadásában áttekintve az elmúlt harminc évet, megállapította, hogy azt az időszakot az energia szerepének a fölértékelődése határozta meg. Kétszeresére nőtt az energiaigény, és megháromszorozódott az olaj ára.
A várható fejleményekről elmondta, hogy 2030-ig mintegy 70 százalékkal nő az energiafogyasztás. A hazai energiaolló alapján két lehetőség mutatkozik, nő az energiafüggőségünk vagy fokozzuk a megújuló energia felhasználását. A másik legfontosabb tennivaló az energiatakarékosság. Hazánk megújuló energiaskálájában a biomassza mintegy 90 százalékot tesz ki, ami jóval nagyobb az EU 66 százalékánál.
Sebastian Kilburg, a bajor szakértő a C.A.R.M.E.N. eV. képviseletében azt hangsúlyozta, hogy az EU tagállamok az energiaimport miatt súlyos pénzforrásokat veszítenek, amelyeket saját területén kellene befektetni inkább.
A megújuló energia felhasználásának kommunikációjáról elmondta, hogy elsősorban kisebb közösségeket kell meggyőzni a biomassza előnyeiről. Ennek érdekében például az európai biomassza napokon magánszemélyek mutatják be a pelletégetés során szerzett tapasztalataikat.
A biomassza napok mögött komoly kommunikációs hátér sorakozik fel, az internettől a sajtóközleményeken át a plakátokig és a léggömbökig, a tájékoztatás valamennyi formáját alkalmazzák.
Koleszár István, az ÁPV ZRT ügyvezető igazgatója elöljáróban a bírálók megnyugtatására, elmondta, hogy a lakosság tűzifa ellátása biztosított. Ugyanakkor leszögezte, hogy a hazai erdőkből kikerülő választék összetétele mintegy erre predesztinálja az erdőgazdálkodókat, hiszen a tűzifa aránya 54 százalék.
Megállapította, hogy a társaságok alkalmasak 5-10 mW-os kiserőművek létesítésére.
Álláspontja szerint az eredetigazolás a hazai viszonyok között fölösleges. Bíráló szavakkal illette a zöldáram-támogatási rendszer bonyolult mechanizmusát és a támogatási adminisztráció útvesztőit.
Hangsúlyozta, hogy a természetközeli erdőgazdálkodásban érdekeltek a társaságok, ám a természetvédelmi előírások, a vágásforduló növelése a tűzifaválaszték arányát növeli.
Braun Attila, a Biomassza Erőművek Egyesülése képviseletében leszögezte, hogy hazánk az utolsó az EU tagállamok sorában a megújuló alapú villamosenergia-előállítás tekintetében. Az előrejelzések szerint 2020-ra a biomassza felhasználás 70 százalékra növekszik. Ennek három forrása a hagyományos erdészeti termékek, a mezőgazdasági melléktermékek és az energianövények.
A becslések szerint az az erdészeti forrású alapanyag kínálat nem növekszik középtávon.
Elmondta, hogy hazánkban egyrészt tőkehiány van, másrészt a gazdálkodók kockázatvállalási hajlandósága kicsi. A technológiák a készen állnak az energianövények termesztésére.
Ehhez több információra és ösztönzésre volna szükség.
Gergely Sándor, a Károly Róbert Főiskola intézetigazgatója a mezőgazdasági termények energetikai hasznosításáról beszélt. Elöljáróban leszögezte, hogy a nagy távolságról szállított villamosenergia mintegy 40 százaléka elveszik. Az energiamérleget tekintve a fa verhetetlen. A felhasznált és a megtermelt energia aránya a tűzifa esetében 5-8-szoros, míg az olajos növények esetében is csupán alig haladja meg ez az érték a kettőt.
Hangsúlyozta, hogy a gyenge termőtalajok esetében célszerű a fás szárú energianövények telepítése.
Végezetül megállapította, hogy a XXI. század azoké a nemzeteké, akiknek lesz fájuk és vizük.
Jung László, az Egererdő Zrt vezérigazgató-helyettese bevezetőjében figyelmeztetett, hogy a hazai energiatörvény előkészítése során milyen anomáliák derültek ki, de végül sikerült a tűzifa „negatív diszkriminációját” megakadályozni. Megállapította, hogy az egész EU-ban van támogatás a zöldáramra.
Leszögezte, hogy az EU energiapolitikájának kiemelt célja egyrészt az ellátás biztosítása, ugyanakkor az energiapiac liberalizációja.
A hazai állapotokat bemutatva utalt arra, hogy a korábbi évek hibás gazdaságpolitikai döntései következtében „elgázosították” azokat a magyar településeket is, ahol pedig szinte rádől az erdő a falu házaira.
Fontosnak tartja, hogy a kitermelt fát minél közelebb használják fel. Végezetül leszögezte, hogy az erdő többcélú hasznosításához, fenntartásához szükség van a kitermelt fa értékesítésére.
Babos László elektromérnök a felhasználók oldaláról világította meg a témát. Bírálattal illette a hazai felhasználókat, hiszen ma már olyan korszerű hőszivattyús rendszerek is kaphatók, amelyek olcsóbbak a hagyományos gáztüzelésű készülékeknél. Összehasonlítva az ausztriai helyzettel elmondta, hogy a Lajtán túl a korszerű megoldásokkal végzett lakossági beruházások is 20-30 százalékos támogatást élveznek. Z.Z.