
A társaság somogyszob-szentkeresztpusztai erdészeti csemetekertjében megrendezett találkozó főtémája a Bajorország erdészeti gyakorlata című konferencia volt.
A tanácskozáson tartott sajtótájékoztatón Luzsi József, a MEGOSZ elnöke elmondta, azért rendezik meg ezeket a találkozókat, hogy javítsák a magánerdők működőképességét, közöttük a közcélok szolgálatát is. A bennünket körülvevő erdők és a fás környezet a szénmegkötésen kívül esztétikai hatással is van az emberekre. Elmondta, hogy az erdőkre az ott élő emberek, a tulajdonosaik vigyáznak elsősorban. Mindemellett az erdők gazdasági szerepe is nagyon fontos. Mintegy 7 millió köbméter fára van szüksége az országnak, s ennek kitermelésében a magánerdő-gazdálkodók is részt vállalnak.
Fontosnak tartja, hogy a társadalmat tájékoztassák arról, hogy miként működik az erdőgazdálkodás. A magánerdő-gazdálkodók ilyen alkalmakkor igyekeznek bemutatni a jelenüket, hisz’ múltjuk alig egy évtizedes, de annál jelentősebb a régmúltjuk.
A meglévő magánerdők működtetéséhez szükség van a társadalom, a szakminisztérium segítségére. Elmondta, hogy bár a közelmúltban az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ölésén hét minisztérium képviselői vettek részt, de az FVM-en kívül, egyik tárca sem tudott adni egyetlen fillért sem. Hangsúlyozta, hogy a megnyíló vidékfejlesztési uniós forrásokat a leghatékonyabban igyekeznek felhasználni. Véleménye szerint a fa energetikai hasznosítása lesz számukra a kitörési lehetőség.
Az idei találkozó témája a bajor erdőgazdálkodás bemutatása, különös tekintettel a biomassza, mint megújuló energia hasznosítására.
Kiss János, FVM főosztályvezető kiemelte, szakmai érvek – az őszi erdősítés biztonsága – segítségével sikerült elérni, hogy még ebben az évben hozzájuthassanak az igénylők az erdőtelepítési támogatási forrásokhoz. Az elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv erdészeti vonatkozású része két héten belül nyilvánosságra kerül.
A Bajor Erdőtulajdonosok Szövetsége nevében Olaf von Lövis elmondta, hogy évek óta figyelemmel kíséri a magyar magán-erdőgazdálkodók munkáját, és gratulál a MEGOSZ sikeres tevékenységéhez. Fontos a társadalom számára az az üzenet, amit ez a munka képvisel: a magántulajdont működtetni, gazdálkodni kell ahhoz, hogy társadalom számára ez a természeti adottság kihasználható legyen. Amennyiben nem folyik gazdálkodás, akkor a társadalom kisebb haszonhoz jut. Az energiafa iránt napjainkban tapasztalható keresletnövekedés jelentősen javíthatja az erdőgazdálkodás helyzetét, különös tekintettel arra, hogy a fosszilis energiahordozók ideje lassan lejár, annak ellenére, hogy nagyon erős lobbi erőt képviselnek. Remélhető, hogy Közép-Európában, így Magyarországon is a politika egyre inkább fölismeri a fában e téren megnyíló lehetőségeket.
Wolfgang Seiler, a Bajor Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy sem Németországban, sem Közép-Európában a társadalom nem ismeri az erdőgazdálkodás értékeit, teljesítményét. Nem ismert, hogy az erdészeteknek mekkora jelentőségük van a vidékfejlesztésben, a munkahelyteremtésben. Nem téveszthető figyelem elő, hogy a tulajdonos erdőgazdálkodóknak a piacon, a mindennapi éltben kell helytállniuk.
Meg kell találni a társadalmi elvárások és a gazdasági realitások között az összhangot, még akkor is, ha napjainkban extrém érdekcsoportok fogalmaznak meg partikuláris véleményeket.
Jürgen Bauer, a Bajor Erdészeti és Faipari Klaszter képviselőjeként elmondta, hogy a 700 ezer bajor magánerdő-tulajdonos összetétele a birtoknagyság szempontjából hasonló a magyarországihoz. A birtokosok fele 1 és 200 hektár erdővel bír, de negyven százalékuk 20 hektárnál kisebb birtokkal rendelkezik. A 11 millió hektár német erdőből mintegy 2,5 millió található Bajorországban. A terület 60 százalékán fenyő állomány van. A fenntartható erdőgazdálkodás követelményeinek megfelelően gazdálkodnak. Ezek a gazdaságok általában vegyes gazdálkodást folytatnak, mezőgazdasággal és erdészettel egyaránt foglalkoznak.
Mocz András elmondta, hogy találkozó résztvevői között szép számmal vannak jelen az erdőgazdasági és a szakhatósági kollégák is. A legfontosabb hírnek az FVM támogatási rendelete várható megjelenését tartotta.
Kiss János a ForestPress kérdésére elmondta, hogy az 1 százalékos de minimis pályázat keretében kommunikációra is lehet támogatást kérni, s az elbírálást egy bizottság végzi.
A bajor minisztérium képviselője arról tájékoztatott, hogy nincs a minisztériumnak forrása a kommunikációra, de vannak tájékoztatási projektek, amelyeket egy alapból finanszíroznak. Ebbe az alapba minden köbméter kitermelt, illetve feldolgozott fa után 5 euró-centet fizetnek a termelők. Ez az alap évi 2-2,5 millió euróval gazdálkodik. Z. Z.