Pénteken eset 19 órakor hatalmas erejű szélvihar csapott le a román határ mellett fekvő Gesztre. Amint azt Széplaki Hunor, a Dalerd Zrt kerületvezető erdésze a ForestPress-nek elmondta, a forgószél először északi irányból támadt a településre, és a Tisza-kriptákat is őrző temetőben tett hatalmas károkat. A szomszédos Mezőgyánban mért adatok szerint mintegy három perc alatt 13,5 mm csapadék hullott le.
A később keletre fordult tornádó a Tisza-kastély évszázados fáit csavarta ki. Ezután dél felől rontott a falura és az útjába eső házakat rongálta meg. Számos lakóház vált lakhatatlanná a szélvihar következtében.
A tűzoltók riasztását követően Széplaki Hunort Fábián Zsuzsanna polgármester asszony kereste meg a veszély- és kárelhárítás miatt. Az erdészet munkásai haladéktalanul megkezdték a településen az esetleges életveszélyt okozó kidőlt és megsérült fák eltávolítását.
A Tisza-kripta környékén két közelítő géppel és több motorfűrésszel láttak munkához.
A temetőben és környékén mintegy száz fa borult ki, amelyek eltávolításával még nem végeztek. A kerületvezető erdész a ForestPress-t arról tájékoztatta, hogy még két-három napra szükségük lesz a kár teljes felszámolásához.
A legsúlyosabb természeti károk a temetőben és a kastélyparkban keletkeztek, ahol az idős tölgyek, kőrisek, vasfák nem tudtak ellenállni a hatalmas szélnyomásnak.
Széplaki Hunor elmondta, hogy a kárelhárítást a Dalerd Zrt a saját költségére vállalta.
Geszt
A geszti Tisza-család két miniszterelnököt és egy OEE elnököt adott az országnak
A település a 4-es úton Püspökladányig haladva, onnan a 42-esen Berettyóújfaluig, majd déli irányban a 47-esen Furtáig, onnan dél felé Zsadányig, majd délkeletre fordulva érhető el.
A falut először a Váradi Regestrumban említették 1213-ban, később több néven (Gezt, Guezt, később Egyházasgeszt, Kisgeszt, Nagygeszt) is feljegyezték. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően több nemesi család perlekedett érte, míg 1761-ben a Tisza családé lett. Az új földbirtokos már 1772-ben kastélyt építtetett, amely ma is áll.
A Tisza család két miniszterelnököt - apát és fiát - is adott az országnak: Tisza Kálmánt és az Ady Endre által is megverselt ’csóvás embert, a vén geszti bolond’-ot, Tisza Istvánt. Szerepük meghatározó volt a falu életében. A két másik Tiszáról is érdemes szólni, hiszen az egyik Tisza Lajos, az Országos Erdészeti Egyesület egykori elnöke, aki a múlt századi szegedi nagy árvíz után az újjáépítés kormánybiztosa volt, s ma Szegeden körút viseli a nevét. A fiatalon elhunyt Tisza Domokos volt az, akinek görög és poétikai oktatását a család 1851-ben Arany Jánosra bízta. A költő közel egy évet töltött a kastélyban, illetve a kis nyári lakban, amely kedvelt tartózkodási helye volt. A geszti temetőben hatalmas családi sírbolt őrzi a Tisza család, köztük a két miniszterelnök hamvait.
A barokk és copfstílusú kastély 1760 körül épült, majd 1772-ben és 1800 körül is bővítették. A földszintes épület, kupolás középrizalitjánál emeletes. Bent kandallós szalont, könyvtárat, ebédlőt rendeztek be a Tisza-család nemzedékei.