2004. december 8-án, Budapesten, az Erdészeti Információs Központban tartotta ez évi záróülését az Országos Erdészeti Egyesület Küldöttközgyűlése, összevonva a helyi csoportok és szakosztályok vezetőinek értekezletével. A megjelenteket Cserép János elnök köszöntötte.
Elsőként a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet főosztályvezetője, Szalai Benedek tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit aktuális kérdésekről, kiemelten a Birtokhasznosítási Bizottságok előtt álló feladatokról.
Az életjáradék program sikeres
A szervezet mintegy 1,5 millió hektár termőföld menedzselését végzi. Az NFA egyik legfontosabb feladatának tekinti a ’90-es évek elején kialakult birtokszerkezet javítását, hiszen ismeretes, hogy az EU a 3000 m2 alatti területekre nem ad támogatást. A tapasztalatok szerint az életjáradék program sikeresnek bizonyult, és van lehetőség tulajdoni hányad felajánlására is. A különböző banki ügyletek során is az NFA nyilatkozata alapján bírálják el a kérelmeket.
Most folyik a szervezet értékesítési szabályzatának kidolgozása, de – tekintettel a téma kényes voltára: nehogy a vagyon kiárusítás vádja érje őket – óvatos körültekintéssel végzik.
Megalakultak a birtokhasznosítási bizottságok is – tájékoztatott az előadó –, de egyelőre nincsenek „túlterhelve”. Várhatóan a települések önkormányzatai lépnek föl vásárlókként, és ilyenkor a művelésből való kivonás fokozott figyelmet követel. Az NFA ezen esetekben is törekszik a reális ár elérésére. Hasonlóan a haszonbérleteknél is lesz szerepük a bizottságoknak.
Kérdésekre válaszolva, Szalai Benedek elmondta, hogy jövőre várhatóan az NFA költségvetése, így az életjáradékra rendelkezésre álló keret is szűkül.
Arra vonatkozóan nem tudott választ adni, hogy lehetőség nyílik-e energiaültetvény céljára, földterület igénylésére.
Bizonyos felajánlott földterületeket csak akkor fogad be az NFA, ha arra az érintett, – 100 százalékban állami tulajdonban álló – erdőgazdálkodó igényt tart.
Arra már volt példa, hogy a tanintézmények közelében fekvő területet haszonbérletbe adtak. Az ilyen irányú kérelmeket a megyei irodákhoz kell benyújtani.
Kevés az értékbecslő szakember
Az NFA képviselője elismerte, hogy sok esetben elhúzódik az értékbecslés folyamata, de ez év végéig igyekeznek az elmaradást pótolni. „Mentségül” arra hivatkozott, hogy csupán 6-7 hadra fogható értékbecslő szakemberre számíthatnak.
A kérdezők bírálatot is megfogalmaztak arra vonatkozóan, hogy az ígért nyilvánosságot nem teremtette meg a szervezet, mert a honlapon szinte semmi sem hozzáférhető. Az előadó szerint ez nem az informatikusok „bűne”, de megítélésük szerint a megkötött üzletek nem nyilvánosak.
A gyakorlati munkát nehezíti, ha az erdőbirtokosságok tagjai kisebb területeket fölajánlanak az NFA-nak, mivel a lassú átfutás hosszú időre „lefagyasztja” a gazdálkodók működését – vetették föl. Az előadó kérte az OEE közgyűlését, hogy hivatalos formában tegyen javaslatot az NFA felé ennek a gondnak az orvoslására.
Kis apparátus, óriási feladat
Ezzel kapcsolatban a hozzászólók egyike szándékos ügymenetlassítást feltételezett, de ezt a főosztályvezető cáfolta. A kicsiny apparátus óriási feladattal birkózik – állította, elismerve, hogy a birtokhasznosítási bizottságok munkája hagy kívánni valót.
Ez alkalommal is felmerültek a Natura 2000 területek kijelölésével kapcsolatos, a szakmában nagy vitát kiváltó gondok. Amint fogalmaztak, jogilag terhelt területek keletkeznek a Natura 2000 következtében. Az előadó is hangsúlyozta, hogy az érintett területek tulajdonosaival egyeztetni kell, és ebben a folyamatban az NFA is részt vesz.
Kifogásolták azt is, hogy a földcserék is lassúk. A főosztályvezető válaszában megjegyezte, hogy az adminisztratív folyamaton ezeknek is végig kell menniük.
Ormos Balázs, az OEE főtitkára kérte a jelen lévőket, hogy jelezzék a gondokat, továbbítsák a kéréseiket, és vegyék igénybe az ország 1015 birtokhasznosítási bizottságában tevékenykedő erdészek munkáját.
Cserép János elnök is hangsúlyozta, hogy jelezzék a Natura 2000-rel kapcsolatos észrevételeket, hiszen ennek következtében hazánkban 13 százalékkal nőtt a védett területek aránya.
Ezt követően az Országos Erdészeti Egyesület tagdíjának és az Erdészeti Lapok árának módosítására tett javaslat vitájára került sor. A legutóbbi elnökségi ülésen éjszakába nyúlóan tárgyalta a kérdést az OEE elnöksége.
Van olyan szakosztály, amelyik tagdíjemelést javasolt, mások a csökkentés mellet érveltek, és voltak, akik a differenciálást javasolták. Számosan, alapelvként, azt hangsúlyozták, hogy a szociális szempontok ne keveredjenek a gazdaságiakkal.
Többen felvetették a tagdíjfizetési hajlandóság csökkenését és a tagnyilvántartás naprakészségét.
A korábbi években is került hasonló döntés elé a testület, és tekintettel a költségvetési szűkítésre, a lap fennmaradása foroghat kockán a tagdíjfizetési hajlandóság csökkenése esetén. Az egyesület bevételei négy fő forrásból származnak: az egyéni tagdíjakból, a pártoló (jogi) tagoktól, pályázatokból és az NFA támogatásából. Jelenleg nincs pénzügyi gondja az egyesületnek, de ez – a pályázati lehetőségek függvényében – minden évben másként alakul. A pénzügyeket szigorú felügyelő bizottság ellenőrzi, és csak olyan ügyet vállal fel az egyesület, amelyiknek az anyagi fedezete biztosított.
1868 óta fenn tudta tartani az egyesület tagsága a lapot, ezt a hagyományt kár lenne veszni hagyni, hangsúlyozta Ormos Balázs. Olyan lapot kell szerkeszteni, amelyik népszerű lesz, és eltartja magát.
2005-ben is lehetőség lesz az adók 1 százalékának átutalására az egyesületi alapítvány részére. Ezzel kapcsolatban hatékony kampányt kell majd folytatni.
Az egyesületi kommunikációt bírálva elhangzott, hogy az interneten jelenjen meg a lap, vagy legalább annak az egyesületi híreket tartalmazó része. Javasolták, hogy fel kellene mérni az olvasói igényeket is, és bővíteni a lap tematikáját, valamint korlátozott példányban, az utcai terjesztésben is meg kellene jelenni.
Bogdán József ismertette a jövő évi kitüntetési javaslatokra vonatkozó felhívást. Figyelmeztetett, hogy a javaslatok tartalmilag (az egyesületi, szakmai munka ismertetése) és formailag is pontosan legyenek elkészítve. A vándorgyűlés korábbi időpontja miatt, a javaslatok határideje 2005. február 15.
Hangsúlyozta a technikus kollégák munkájának elismerését, és a lobbizás szabályainak betartását, vagyis a díjbizottság tagjainak elkerülését.
A közgyűlés napirendjén az egyesület befektetési szabályzatának módosítása is szerepelt, amit Kolozsvári Ákos, a felügyelő bizottság elnöke terjesztett elő. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.
Az Erdészeti Lapok szerkesztő bizottsága és számos tag javaslata alapján, Greguss László Géza felvetette, hogy a tátrai viharkárok ügyében a szakma biztosítsa támogatásáról a felvidéki kollégákat, és a sajtóban hangot kapott bírálatokkal kapcsolatban fejtse ki álláspontját. Cserép János elnök arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy Benedek Fülöp államtitkár az eseményeket követően szakmai véleményt kért. Ormos Balázs főtitkár pedig beszámolt a közelmúltban a szlovákiai kollégákkal folytatott konzultációjáról. Azt javasolták a közgyűlésnek, hogy a történtek pontos megismeréséig a hivatalos lépéseket halasszuk el.
A közgyűlés ünnepi záróaktusaként az egyesület doyenje, Riedl Gyula, a könyvtár őre emlékezett a szakma egyik kiválóságáról, Wagner Károlyról, halálának 125. évfordulója alkalmából. Ez adott apropót arra, hogy felelevenítsünk egy régi hagyományt, az egyesületi tagságot igazoló emléklap átadását. A korabeli nyomtatvány hasonmását Cserép János elnök adta át a megjelenteknek.
