Amint arról a korábbi híradások beszámoltak, a széltörés Szlovákiában 2004. november 19-én, 15.00 és 20.00 óra között történt.A szél (orkán, mert az átlagos szélsebesség meghaladta a 118 km/órás sebességet) a rohamokban megközelítette a 200 km/óra sebességet (Pozsony, Nyitra, Pőstyén környékén 104 - 115 km/óra, a Magas-Tátrában 16.00 és 19.00 óra közöt 160 - 194 km/óra, Poprádon max. 123 km/ó, és Telgárton {a Felsőgarami régióban} max. 140 km/ó) - tudta meg a ForestPress a szlovákiai kormánynak készült szakértői jelentésből.
A szél 330 ezer hektáros erdőterületet károsított meg.
A szélkárok - széltörések, széldöntések - összesen 4,7 millió köbméter faanyagot rongáltak meg, ebből 3,75 milliót az állami erdészetek területén, valamint 0,95 milliót a magántulajdonú erdőkben .
A Magas-tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) a szélkárral rongált erdőterület több mint 12 ezer hektár, ebből körülbelül 57% állami tulajdonban lévő, és állami erdőgazdaságok által gondozott terület.
A különböző erdővédelmi fokozatú kerületek és a károsítás formája szerint a szakbecslések alapján a következő a helyzet:
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 3-as és az 5-ös természetvédelmi fokozatban (az 543/2002 Z.z.-es természetvédelmi törvény alapján) külön megadott adatok azért szükségesek, mert a legszigorúbb 5-ös fokozatban nyílvánvaló, hogy külön megadott eljárások alapján kezelik a kárelhárítást.
Mivel nemcsak tiszta lucfenyvesek - lucfenyő monokultúrák - voltak károsítva, de ökológiai statika és stabilitás szempontjából szilárdabb állományok is, azt állíthatjuk, hogy ahol a szél majdnem 200 km/ó sebességet ért el, ott már az említett statika és az ökológiai honszármazás sem játszottak főszerepet.
Az állományok kora szerint a károsodások a következőek:
61 - 80 éves állományok - cca 28,5%;
81 - 100 éves állományok - cca 23%;
101 - 120 éves állományok - cca 21,8%.
Fafajok szerint a szélkárosítás összmenyiségéből körülbelül 81,5% a lucfenyő, 8,8% az erdeifenyő, 7% a vörösfenyő, 1,5% a jegenyefenyő. Ennél kisebb arányban pedig a lombos fafajok - a nyír és az éger.
A magántulajdonban kezelt erdők közül a legnagyobb károkat a Poprádi járásból jelentették (410 ezer m3).
A károsítás intenzitása szempontjából a magas-tátrai régióban körülbelül az erdő összterületének a 73 százaléka a teljes szétfordulás állapotában van (ebből 59% állami tulajdon).
A Magas-tátrai Állami Erdészet 1966-tól 2003-ig 10 éves átlagokban (az egyes erdőhasználati terv érvényessége folyamán) mindig körülbelül 0,5 millió m3 széldöntést termelt ki. Az utóbbi években a szigorú természetvédelmi törvény szabályai alapján csak 25 ezer m3 széldöntés kitermelését engedélyezték a nemzeti parkban annak ellenére, hogy a becslések 213 ezer m3-t tartanak nyílván, és ebből már 67% szúkáros faanyagot képvisel. Így felmerül a szúkárok kiterjedése. A tátrai szúpopuláció első és második rajzása folyamán erősen megtámadja a széltörések és széldöntések mellett még álló egyedeket, és 2005-ben további szúkárokkal, mintegy 300 ezer m3-el, valamint körülbelül 1500 ha-os terület károsításával is kell számolni. 2006-ban ez a veszély 1 - 1,5 millió m3, illetve 5-7 ezer hektár erdőterületre is vonatkozhat a szakbecslések szerint. A károk megelőzésén, illetve a külön elkészitett erdővédelmi terven már dolgoznak az erdészeti egyetem és a kutatóintézet szakemberei.
A további körülbelül 2,2 millió m3 szélkárosodott faanyag (a Tátrai Nemzeti Parkon kívül) zömében országszerte a következő régiókban esett áldozatul:
|
A szélkárok kitermelésére külön országos terv kidolgozására került sor, melyet egy erre a célra kinevezett bizottság készít. A bizottságban nemcsak elismert szakemberek, de politikusok is (nemcsak a koalíciós pártok, hanem az ellenzéki pártok képviselői is) tevékenykednek, gyors és pragmatikus döntések biztosítása céljából.
A széldöntések kitermelése után, illetve párhuzamosan a kitermeléssel körülbelül 14 018 hektár terület erdősítésére kerül sor országszerte. Az állami csemete- és magkészlet leltározása után a rendelkezésre álló, minősített és ültetésre kész csemete mennyiség probléma mentesen biztosítja az erdősítést a belföldi csemetekertekből illetve készletekből - értesült a ForestPress.