A korábbi évekkel szemben a zöld szervezetek idén már nem kampányoltak a földlabdás fenyők mellett. Úgy látszik, belátták, hogy a karácsonyfa-telepekről kivágott növények nem csökkentik az erdőterületet, hanem a karácsonyfának nevelt fenyők ugyanolyan haszonnövények, mint a rózsa vagy a kukorica.Ennek ellenére az mtv Híradójában is az hangzott el, hogy ’idén kevesebb a lucfenyő, mert az előző években sokat irtottak ki az erdőkből’.
Némely vidéki napilap továbbra is a földlabdás fenyőt igyekszik népszerűsíteni, abban a hitben, hogy az a korszerű.
A Zalaerdő Rt. három karácsonyfa telepén, nyolc hektáron, luc- és ezüstfenyőt termesztenek. Egy hónappal az ünnepek előtt már megkezdték a fák vágását, elsősorban lucfenyőt, mert arra mutatkozott a legnagyobb igény. Ebben az évben 2500 darab lucfenyő állt a vevők – elsősorban fővárosi kereskedők – rendelkezésére.
Zala megyében „fenyőző” dinasztiák alakultak ki az évek során.
Tavaly még ötven, idén már csak 15 termelő árusít fenyőfát Miskolcon, a Búza téri piacon. A fenyőkínálat bőséges, ám elképzelhető, hogy a mennyiség nem elég – olvashattuk a megyei lapban. Az Északerdő Rt. által forgalmazott lucfenyő folyóméterára 800 forint, a douglasé 1200 forint, míg az ezüstfenyő folyóméteréért 1600 forintot kell fizetni, kevesebbet, mint a Búza téri piacon. Fenyőfa-kereskedelemmel az áruházláncok is foglalkoznak, az árak nehezen összevethetők, mert darabra kínálják, a lucot 2 ezer forint/darab, a normannt 4-6 ezer forint/darab, míg az ezüstfenyő darabját 2 ezer forintért.
A Népszava azt írta, hogy ellentétben a korábbi évekkel - már nem lesz túlkínálat a karácsonyfának szánt fenyőkből. Terjed a földlabdás fenyő és némileg visszaszorult a kivágott fa. A legolcsóbbnak idén is a lucfenyő ígérkezik, amelynek méteréért általában ezer forintot kérnek a kereskedők. A lap figyelmeztet, a karácsony közeledtével a falopások is megszaporodnak.
Összesen 2 millió fenyőfa kelt el idén karácsonykor. Az árusok bevétele eléri a 10 milliárd forintot. Egyre nagyobb a dán konkurencia, bár a fenyők 70 százaléka még mindig a hazai piacról származik.
Karácsonyfából az idén mintegy 2 millió darab fogy összesen 10 milliárd forint értékben - mondta Kissné Szabó Fruzsina, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének elnöke. Az elnök közölte, hogy míg a nyugdíjasok és a kisebb jövedelműek általában legfeljebb 2 ezer forintért vásárolnak fenyőt, addig a gazdagabbak nem sajnálnak 15-20 ezer forintot sem kiadni egy fáért. A legtöbb család azonban 7-10 ezer forintot áldoz karácsonyfára.
Az árak az idén a tavalyihoz hasonlóak voltak, az egyre népszerűbbnek számító normann-fenyő még 10-20 százalékkal olcsóbb is. Ennek okaként a szakember a Dániából érkező, olcsó normann-fenyő importot nevezte meg, ami leszorítja az árakat. Az elnök az idei év jellemzőjeként említette, hogy viszonylag drága a kisebb lucfenyő, ugyanis a nagyobbakból hiány tapasztalható. Magyarázata szerint a lucfenyőt nevelők termelői kedve hullámzó, egy-egy túlkínálati év után más fajtát ültetnek, és ez néhány év múlva kihat a piacra. Öt évvel ezelőtt olyan sok lucfenyő maradt a hazai termelők nyakán, hogy inkább ők is az illatanyagokban ugyan nem gazdag, de a más fákhoz képest levelét kevésbé hullató, normann fenyőt telepítették.
"Viszonylag kevés a feketefenyő is a piacon, ugyanis egyre kevésbé szeretik az emberek ezt a fajtát a nehéz díszíthetőség és a fa nagy gyantatermelése miatt" - jegyezte meg az elnök. Kardos Gábor, a Dísznövény Szövetség és Terméktanács főtitkára elmondta, hogy a karácsonykor értékesített fenyők 70 százaléka származik hazai termőhelyről, főként Zala és Vas megyéből, a többit a nagy távolság ellenére Dániából importálják.
A főtitkár magyarázata szerint a dán fenyőárusok azért jelenhetnek meg sikeresen a magyar piacon, mert Dániában állami támogatásban részesülnek, amely a jelentős szállítási költségek ellenére is versenyképessé teszi karácsonyfáikat. Kardos Gábor elmondta, hogy egyre divatosabbak a gyökeres, földlabdával vásárolható fenyőfák. Felhívta a figyelmet, hogy ezeket csak kertészeti árudáktól és egyéb kertészetekből szabad vásárolni, ugyanis az ellenőrizhetetlen helyeken kapható növények a szakszerűtlen kezelés miatt nem élik túl a kiültetést.
A főtitkár, becslésekre hivatkozva megjegyezte, hogy az összes, belföldről a piacra jutó fenyőfa 10-20 százalékát illegálisan vágják ki, gyakran természetvédelmi területeken. „Ahol nincs tudatos fenyőfa-telepítés, ott évtizedekre eltűnhet a fenyő, s utólagos ültetés esetén 6-8 évbe is beletelik a fák kifejlődése” - mondta.