Az OEE küldöttségének kemény magja az erdőigazgatóság kertjében (ForestPress fotó)
Az Országos Erdészeti Egyesület Erdők a közjóért, valamint a Közönségkapcsolatok szakosztálya ötnapos tanulmányutat tett Erdélyben. Az eredeti terveknek megfelelően látogatást tettünk a Romsilva Nagyváradi Igazgatóságán, valamint felkerestük a Nyugati Szigethegység Természetvédelmi Parkot.
A negyvenhárom fős csoport első megállója az újonnan átadott Miskolci Autópálya Mérnökség volt, ahol Dobos Zsolt kolléga szervezésében szakszerű tájékoztatást kaptunk az autópálya műszaki szolgálatának tevékenységéről. 
Jobbról Adrian Jurcau, balról Daday Zsolt
A Partiumba érve és elfoglalva a Nagyváradi Keresztény Egyetem Kollégiumában a szállást, utunkat a Romsilva Nagyváradi Igazgatósága felé vettük. Az ottani szaktársakat Adrian Jurcau műszaki igazgató, Hilgert László technikus, valamint Daday Zsolt informatikus képviselte, aki utunk jelentős részén idegenvezetőnk is volt.
Bevezetésként a romániai erdők általános helyzetéről Hilgert László adott tájékoztatást. A romániai erdők területe 6.390 000 hektár. Ez 26,7 százalékos erdősültséget jelent. Az egy lakosra jutó erdőterület 0,29 hektár.
1.300 millió köbméter az összfatömeg. Ami hektáronként 218 köbmétert tesz ki. Az átlagos éves folyónövedék 5,6 köbméter. 20.300 000 köbméter az éves fakitermelési lehetőség. 
Az erdők 53 százaléka védelmi rendeltetésű, 47 százalék gazdasági erdő. Az ottani besorolás szerint az előbbiek az első, az utóbbiak a második osztályba tartoznak.
A fafajmegoszlást tekintve, a bükk aránya 32 százalék, 29,8 százalék fenyő, 17,7 százalék tölgy, egyéb kemény (például az akác) 15,4 százalék és 5 százalék lágy lombos.
A domborzati viszonyok alapján hegyvidéki terület 51,9 százalék, dombvidék 37,2 százalék és síkvidék 10,9 százalék.
Az ottani politikai változások következtében, hozzánk hasonlóan, náluk is változások mentek végbe a tulajdonviszonyok terén. A különbség az, hogy ott valódi reprivatizáció zajlott, vagyis az erdőket – összesen 2 046 000 hektárt – visszakapták egykori, eredeti tulajdonosaik. Így a jelenlegi helyzet a nagyobb szektorok szerint a következő: 364 000 hektárt adtak vissza magántulajdonba, 657 000 hektár közösségi (közbirtokossági) tulajdonba került, 82 000 hektár került vissza az egyházak tulajdonába, 879 000 hektár községi erdő is visszakerült. A második reprivatizációs erdőtörvény szerint további erdőket adtak vissza: 368 000 hektárt adtak vissza magánszemélyeknek, 159 000 hektárt közös használatba, egyházaknak 26 000 hektárt és községi erdőt 81 000 hektárt.
Az erdők gazdálkodását állami vagy magán erdészetek irányítják.
A fakitermelés mennyiségéről néhány adat: 2006-ban 15.700 000 köbmétert termeltek ki.
18.500 000 köbméter az idei vágásterv. Ebből állami 10.300 000 köbméter, községi erdőkből 2000 köbméter, egyházi erdőkből 2800 köbméter és a közösségi erdőkből 365 000 köbméter.
A fakitermelés előtt fölértékelik az erdőt, és lábon vagy kivágva, választékolás után árverezik. Jelenleg több mint kétezer magánvállalkozás foglalkozik fakitermeléssel. Évente mintegy 3000-3000 köbmétert termelnek ki.
A nagyváradi erdőigazgatóság 189 000 hektár erdőt kezel. Az erdőigazgatóság Bihar megyében 10 erdészetet és egy nemzeti parkot irányít.
Ebből az állami mintegy 78 000 hektár, a többi területen szerződés szerint végzik a gazdálkodást. Évente 190 000 köbmétert termelnek ki. Ebből mintegy 95 000 köbmétert lábon adnak el. A többit választék formájában.
A megyei vállalat eredménye 250 milliárd lei, ebből 8 milliárd a nyereség.
Az erdeik feltártságáról megtudtuk, hogy 6,5 méter út jut hektáronként.
Kérdésre válaszolva Hilgert László elmondta, hogy az állami erdőket a Romsilva országos vállalat kezeli, a megyei igazgatóságokon keresztül. Mind a 40 megyében van egy állami erdészeti vállalati igazgatóság.
A műszaki igazgató hozzátette, hogy az erdőgazdálkodás korábban a környezetvédelmi tárcához tartozott, de 2001 óta a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartoznak.
Az erdők kezelésének az ellenőrzését az erdőfelügyelőség végzi. Az erdőfelújítást mind az állami, mind a magánerdőkben az állami vállalatok végzik.
Az elmúlt időszakban nem voltak jelentős erdőkárok, kisebb széldöntések és a gyapjaslepke gradáció, valamint a szú okozott károkat.
Az állami vállalat egyik igazgatósága kezeli a természetvédelmi területeket, nemzeti parkokat.
A magántulajdonban lévő védett területek erdei után kártérítést kapnak a tulajdonosok. 
A nemzeti park nem gazdálkodik az erdőterületen, hanem a felügyeletet látja el.
Az erdészek és a természetvédelmi felügyelők is rendelkeznek olyan jogkörrel, hogy bírságot szabhatnak ki, például az engedély nélküli fakitermelőkre.
Az ottani erdőtörvény is kötelezően előírja a két éven belüli erdőfelújítást.
Adrian Jurcau megerősítette, hogy az erdőterület nem csökkenhet, tehát erdőirtás Erdélyben sincs. Az előfordulhat, hogy rosszabb minőségű lesz a felújított erdő.
Az erdeik mintegy 80 százalékán természetes felújítás történik.
Az erdőfelügyelet csak mintegy két évtizedes múltra tekint vissza, és az állami szektor gazdálkodói úgy érzik, hogy elsősorban őket ellenőrzi a hatóság.
A természetvédelmi (zöld) szervezetekkel való kapcsolat nem túl rózsás ott sem, mert a szemükben minden fa kivágása egy gyilkosság, és nem tudják megérteni, hogy az erdőgazdálkodás utolsó szakasza a faipar – fogalmazott Adrian Jurcau. – A megnőtt fát kivágják, újratelepítik és száz év múlva, ismét kivágják.
A zöld civil szervezetek Erdélyben nem rendelkeznek komoly súllyal, az erdészetek nem tekintik őket partnernek. Kizárólag a szakmai felügyeleti szervek véleményét veszik figyelembe.
Új erdőt alig telepítenek, szinte kizárólag a síkvidéki területeken. A magyarországihoz hasonló parkerdő ismeretlen fogalom.
Az erdészetek nem foglalkoznak közjóléti tevékenységgel, az kizárólag a nemzeti parkok feladata. A nemzeti park a közelmúltban nyert egy EU-pályázaton jelentős összeget, amelyből bemutató központokat, ifjúsági tábort építettek.
Az üresen álló erdész- és vadászházaikat ők is kiadják ökoturisztikai célokra. E téren egyelőre nincs kellő kapacitásuk, és a házak komfort színvonala sem megfelelő.
Az erdei szemetelést firtató kérdésre az igazgató azt felelte, hogy sajnos a települések határában szinte mindenütt nagy szemétdombok találhatóak, így az erdőben eldobott néhány papírzacskó és pillepalack elhanyagolható.
Az erdei motorozás és kvadozás korlátozására egyelőre nincs jogszabály. A technikai fejlődést a jogalkotás ott sem képes követni.
A magánerdő-tulajdonosokkal kapcsolatban Adrian Jurcau megjegyezte, hogy nem értenek az erdőgazdálkodáshoz, de ezt nem is várhatják el tőlük. Viszont mindenki a gyors jövedelemszerzést várja az erdőtől.
Az osztatlan közös tulajdon fogalma és gyakorlata ott is ismert. A magánerdő tulajdon mérete nagyon változó, az egyik legnagyobb tulajdonos a volt román király, akinek ezer hektár erdeje van. Néhány tízezerre tehető azok száma, akiknek 1-2 hektáros erdőterület van a birtokukban. Az idén életbe lépett erdőtörvénytől várják, hogy ezen a területen elkezdődjön a birtokkoncentráció, mert a jelenlegi helyzet nagyon nehezen kezelhető.
Az erdőgazdaságnak minden megyében van szóvivője, sajtóirodája. Ennek feladata többek között tavasszal az erdő hónapjának, júniusban pedig az erdészet ünnepének a meghirdetése, sajtótájékoztatók szervezése. Ilyen alkalom volt legutóbb a nemzeti parki bemutatóközpont avatása.
Komoly gondot jelent az ottani szaktársaknak, hogy az erdőtörvény végrehajtási utasítása még nem jelent meg. A parlamenti ciklusok váltásai szintén bizonytalansági tényezőt jelentenek az erdészeti struktúra alakulásában.
Erdészeti szervezetük van, de nincs nagy súlya, kevés aktív taggal rendelkezik. Bihar megyében 30-40 tagjuk van. Szakmai jelentősége a fővárosban tevékenykedő részlegnek van. A Romsilva kiadója több folyóiratot is megjelentet.
A tájékoztatót követően Dobó István szakosztályelnök megköszönte az OEE két szakosztálya nevében, hogy fogadták a csoportot, tolmácsolta dr. Pethő József, az OEE elnöke üdvözletét, további sikereket kívánt, és átadta az egyesület könyv- és kiadványajándékát.
A Romsilvánál tett látogatás után a csoport megtekintette az Ady Múzeumot, ahol koszorút helyezett el a költő szobrainál.
Ezt követően a püspöki palotához és a bazilikához vezetett az út. Z.Z.